Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.
Ülésnapok - 1896-92
92. országos ülés 1897. május 1-én, szombaton. 17 felfogásában, én is helytelennek találom ezt, mert czubor-iparunk annyira fejlődött az utóbbi időben, hogy mindenesetre nagyobb quótát particzipálhatnánk kivitelünkbea, mint a menynyit particzipáluuk. Azonban ő keresvén az okokat, arra az eredményre jui, hogy ennek alkalmasint azon díjszabás képezi az okát, a melyet a dunagőzhajózási társaság a kivitelben a czukor exportra nézve felállított. Én a magam részéről nem tagadom, hogy a czukorra nézve a dunagőzhajózási társaság által egy igen előnyös díjtétel van megállapítva, . . . Polónyi Géza: Ausztriára! B. Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter: . . . előnyösebb falán, mint a minő a Magyarországból kivitt czokorárúkra nézve van megállapítva. Relatíve mindenesetre előnyösebb ; de abszolúte, t. ház, — és kérem erre figyelemmel lenni, — abszolúte nem előnyösebb, az összegre való tekintettel, mint a mennyit a magyar czukorárú az ilyen szállításnál fizet. És ez igen természetes. Minden szállítási vállalkozó olyan szállításoknál, a melyek nagyobb távolságokra irányoztatnak, nagyobb kedvezményeket nyújt relatíve, mint olyan szállításokra nézve, melyek kisebb távolságra, irányulnak. Azonban, mint mondám, abszolúte nem kisebb ez a díjtétel, mint a magyarországi czukorárúkra nézve, s ez egymagában nem elég ok annak magyarázatára, hogy miért nagyobb a ezukor-export Ausztriából, mint Magyarországból. Ennek oka egészen más körülményekben rejlik. Méltóztatnak tudni, hogy a magyar czukor-ipar csak az utóbbi időkben keletkezett és fejlődött nagyobb mértékben. Azelőtt Bulgária egész szükséglete Ausztriából lett fedezve, mert csak ott voltak oly czukorgyárak, a honnan nagyobb mértékben exportálni lehetett. Ha valahol a megszokottság nagy szerepet játszik, úgy különösen a kereskedelmi összeköttetésekben áll ez, s a mely összeköttetésekkel az illető kereskedő meg van elégedve, azokat ok nélkül nem szokta feladni. (Igaz! Úgy van!) Ez elsősorban az oka annak, miért létezik ez a nagy aránytalanság az Ausztriából és Magyarországból történt czukor-exportban. Azon kérdés tekintetében, melyet a t. képviselő úr felvetett, a magam részéről is szükségesnek tartom, hogy bizonyos intézkedések tétessenek, melyek a czukor-exportot Magyarországból is lehetővé tegyék és elősegítsék. (Helyeslés,) E tekintetben az intézkedések a minisztériumban meg fognak tétetni. (Helyeslés.) Hogy visszatérjek Makfalvy Géza t. képviselő úr felszólalására, bátor vagyok újabban is kiemelni, hogy egyáltalában nem áll az, mintha Magyarország érdekei Ausztriának aláKÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. VI. KÖTET. rendeltettek volna. Felhoztam péidáúl a ezukorvámot, felboztim, hogy épen a l4°/o-on aluli czikkeknél a Magyarországból kivitt árúk vannak a legnagyobb mértékben képviselve, például üvegárú, porezellán, fayance, kefekötőárúk, liszt, ásványviz, közönséges öntöttvas árú, tüzelő-, épület- és fürészelt fa, dongák, mezőgazdasági gépek és eszközök, szerszámok és ipari czélokra szolgáló kályhák, csavarok: ezek nagyobbrészt Magyarországból vitetnek Bulgáriába s épen ezekre vannak a legalacsonyabb vámtételek megállapítva. De hiba volna még, hogy ha a legszigorúbban is elfogadjuk rnind.izokaí, melyeket Makfalvay Géza t. képviselőtársam előadott, tisztán ezen perczentuális díjtételekből rnegitélni a szerződés jelentőségét s azt következtetni, hogy Magyarország érdekei az osztrák érdekeknek lettek alávetve. Magyarország érdekei egészen más úton lettek megóva, mely a szerződésbe]! kifejezést sem nyer. Bulgáriának legnagyobb kívánsága épen az volt, hogy az ő nyersterményeinek s különösen állatjainak kivitelére nézve jöjjön létre egy külön konvenczió, mely lehetővé teszi a bolgár állatoknak könnyű behozatalát Magyarországba. S épen a magyar kormány állandó magatartásának lehet köszönni, hogy ez a kérdés a szerződésből egészen elimináltatott s e tekintetben Bulgáriának semmiféle konczesszió nem tétetett. Makfalvy Géza t. képviselő úr azt, hogy a magyar érdekek nem lettek megvédve annyira, mint az osztrák érdekek, annak tulajdonítja, hogy Ausztriában a kereskedelmi kamarákat megkérdezték, azok véleményt is adtak, s a mikor ennek birtokában volt a kormány, akkor bocsátkozott bele a tárgyalásokba. Ugyanez történt Magyarországon is; az összes kereskedelmi kamarák fel lettek híva, hogy véleményt adjanak s a kereskedelmi kamarák jelentései be is érkeztek, azokkal a t. képviselő uraknak akármikor szolgálhatok, és csak mikor mind e véleményes jelentések a kormány birtokában voltak, bocsátkozott bele a tárgyalásba. Sőt nemcsak a kereskedelmi kamarák, hanem az országos gazdasági egyesület is megkérdeztetett és beküldte véleményét. Polónyi Géza, t. képviselő úr többféle megjegyzést tett, melyek inkább közjogi természetnek. Először bizonyos aggályai voltak, hogy mivel Bulgária a porta szuzerénitása alatt áll és ennek beleegyezése hiányzik, köthetünk-e jogérvényes szerződést? Ez aggodalmat az eddigi praxis ledöntötte. Méltóztatik tudni, hogy a berlini szerződés szerint addig, míg a Törökországgal kötött szerződések fennállottak, azok érvényesek voltak Bulgáriára nézve is. De e szerződések már 1890-ben lejártak, tehát most 3
