Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.
Ülésnapok - 1896-104
202 10 *- országos ülés 189 Ennélfogva a módosítványok el vannak intézve. Következik a 19. §. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa a 19. §-t). Elnök: A 19. §-hoz kiván-e valaki szólni? Ragályi Lajos: T. ház! A 19. §-hoz egy módosítványom van. A mint méltóztatik tudni, e szakasz arról intézkedik, hogy hol történjék meg az ülésszak megkezdése előtt az esküdtek kisorsolása és úgy rendelkezik, hogy minden ülésszak megkezdése előtt legalább 15 nappal a törvényszék nyilvános ülést tart, a melyen az a. kisorsolás történik. Én ehhez, t. ház, azt a toldást volnék bátor indítványozni, hogy legalább 15 nappal, de legfölebb 30 nappal az ülésszak megnyitása előtt. Eltekintve attól a szemponttól, amelyet nekünk az igazságügyi kormány annyira rossz néven vesz, hogy mi mindig attól tartunk, hogy a pártpolitika mindenben érvényesti" het, itt m ég egy másik indok is van, a mely ezt a módosítványt szükségessé teszi, nevezetesen e szakasznak egy további részében az van mondva, hogy »a kisorsolás nem terjed ki azokra az esküdtekre és helyettes esküdtekre, a kik az őket megillető mentességet a sorsolás megkezdéséig érvényesítették*. Tehát mindenesetre czélszerü lenne fixirozni azon időpontot, a mely alatt az illető esküdt, a ki mentességét akarja érvényesíteni, tudja, hogy azt neki meg kell tennie, mert ha csak annyit mondunk a törvényben, hogy legalább 15 nappal előbb történhetik a kisorsolás, akkor abból az is következik, hogy ha a törvényszék elnöke esetleg szabadságra akar menni, vagy más indokai vannak, két hónappal az ülésszak megkezdése előtt fogja megtartani a kisorsolási ülést és akkor az, a ki már a 40. vagy 50-dik napon akarja a mentességét érvényesíteni, elesik ezen jogától. Énnek következtében módosítványom következőleg szól (olvassa): »E szavak után »legalább 15« teendő: sde legfelebb 30«. Ennek következtében az első bekezdés így hangzanék: »Minden ülésszak megkezdése előtt legalább 15, de legfelebb 30 nappal a királyi törvényszék nyilvános ülést tart, melyen az elnökön kivtil két bíró vesz részt« stb. marad. Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. képviselőház. (Halljuk! Halljuk!) Miután a javaslatnak alapelveivel és intenezióival Ragályi Lajos képviselő urnak ez az indítványa ellentétben nem áll, én az indítványt elfogadom és ajánlom azt a t. háznak is elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólani? Ha nem: a vitát bezárom. Következik a szavazás. Kérem, tessék felolvasni a módosítványt hogy tudja a ház, miről van szó. Rakovszky István jegyző (olvassa). '. májas 26'án, szerdán. Elnök : Elfogadja a t. ház a módosítványt? (Igen!) A ház tehát a módosítvänynyal fogadta el a szakaszt. Következik a 20. §. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa a 20—23. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a 24. §-t). Psik Lajos előadó: T. ház! A 4. §. utolsó bekezdése (Zaj. Elnök csenget.) az esküdt vagy helyettes esküdtről szól. Kérem ebből a bekezdésből a »vagy helyettes esküdt« kifejezést kihagyni, mert midőn az illető megidéztetik, már nem lesz helyettes esküdt. De különben is a helyettes esküdtnek az ülésen tartózkodása a javaslat szerint nem szükséges, hanem ő odahaza van. Ennélfogva teljesen felesleges ez a kifejezés a szövegben. (Helyeslés). Elnök: Kiván-e még valaki szólni? Senkisem kivan. Következik a szavazás. Elfogadja-e a ház az előadó úr módosítványát ? (Elfogadjuk!) Tehát a 24. §. az előadó úr módosítványával elfogadtatott. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa a 25—30. §-okat melyek, észrevétel nélkül elfogadtatnak: olvassa a 31. §-t) Psik Lajos előadó: T. há z ! A 31. §. összefüggésben van a 7. és 8. §-okkal. Minthogy egy ponttal több lett, ennélfogva itt is kiigazítandó a pontok száma 9-re s így a »7. §. 9 pontja« lesz teendő. Elnök: Kivan még valaki szólni? Senkisem kivan. Felteszem a kérdést. Elfogadja-e a ház a 31. §-t az előadó úr módosítványával? (Elfogadjuk.) A ház elfogadta. Következik a 32. §. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa a 32. és 33. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a 34. §-t). Rakovszky István jegyző: Barta Ödön! Barta Ödön: T. ház! A javaslatnak 34. §-a egyike azoknak a kisebb fajtájú vadhajtásoknak, melyek e javaslat híres 35. §-ából kinőttek. A 35. §-t az igazságügyminiszter úr az igazságügyi bizottságban kifejtett erős akczió következtében kénytelen volt elejteni, habár a t. előadó úr ezt a házzal úgy ismertette meg, mint az igazságügyminiszter úrnak saját inicziativáját. A 34. §-t azonban minden tiltakozás ellenére sem sikerült elejteni. Az én tiszteletteljes nézetem szerint a 34, §. kisebb mértékben ugyan, de ugyanazt czélozza, mint a mit a 35. §. czélzott, tudniillik a territoriális beosztásnak olyatén megváltoztatását, a melyet a fennálló törvénynyel szemben én sem ennek, sem más kormánynak megadni nem vagyok hajlandó. A territoriális illetékesség joga, melyuélfogva az állampolgár ama kompetencziájától
