Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-104

104. országos ülés 1897. május 26-án, szerdán. •203 el nem vonható, alkotmányjogi törvénygarancziát képez, ezért ezt rendeleti úton megváltoztatni jogállamban nem szabad és sem egészben, sem részben ezen jog csorbítása meg nem engedhető. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Én a 34. §-ban ismétlődését látom annak, a mi a törvényszékek székhelyére vonatkozólag fennáll, hogy azon igen sok oldalról gyarapított és érvényesített korteseszközök sorában ez is egyike volna azoknak, a melyeket a kormány előfordulható esetekben czéljaira felhasználhat. Nincsen megmondva az ok, a mely miatt az igazságügyi kormány magának ezt a felhatalmazást megadatni kéri. Azon okot, a mely a javaslatban indokul fel volt hozva, nem tartom komolynak azért, mert ha a kormány évekig készül a törvény benyújtására, a közhangulat évekig foglalkozik egy következménynyel, akkor a javaslatot úgy terjeszteni be, hogy maga az igazságügyi miniszter köteles kijelenteni, hogy az e tárgyban rendelkezésre bocsájtott statisztikai adatok nem megbízhatók, mert nem azon az alapon vannak megszerkesztve, mint a milyen alapon tervezve volt: ez komoly dolognak el nem fogadható. Nincsen tehát semmi ok arra, hogy megadjuk előre a jogot az igazságügyi kormánynak, hogy saját, legjobb belátása szerint egyik vagy másik törvényszéket kompetenciájában vagy hatáskörében megcsonkítson azáltal, hogy a kompetencziát az egyik törvényszék területéről a másikéra utalhassa át. (Helyeslés a szelő baloldalon.) Kénytelen vagyok megmlíteni, hogy ez a szakasz már az igazságügyi bizottságban tetemes módosításokon ment keresztül. (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Kérek csendet! Barta Ödön: Mert a javaslat eredeti szerkezetében még arra is alkalmas volt, hogy a sajtóvétség felett Ítélkező bíróságok kompetencziáját megváltoztassa s ugyanazon királyi tábla területén levő királyi törvényszék hatáskörét rendeletileg szabályozza; de az igazságügyi bizottságban kifejtett nagy akczió után jött be az, hogy ma a javaslat szerint egymással határos törvényszékek egymással egyesíthetők. Igen, de hol van a határa annak a határnak ? Hiszen ha több törvényszék egyesíthető, akkor a következő törvényszékek ismét határosak lesznek egymással, s így egy egész királyi tábla területén levő összes törvényszékek egy esküdtszéki bíróság területéhez csatolhatok át. Én ezen intézkedésben a törvénygarancziának megsértését látván, kérem a t. házat, méltóztassék ezen szakaszt egészen kihagyni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. képviselőház! Ennek a javaslatnak mondhatjuk egyik az a szakasza ez is, a mely a legalaptalanabb megtámadásoknak és gyanúsításoknak volt kitéve, mert ennek a javaslatnak és ennek a szakasznak egyáltalában semmiféle oly czélzata, mint a miiyet a képviselő úr most is felemlít, nem volt és ebbe azt belemagyarázni nem is lehetett. Én már az általános vita folyamán és később is kifejtettem, hogy miért tartottam szükségesnek ezen szakasz rendelkezéseinek felvételét. Ez egy igazságügyi adminisztraezionális kérdés, a melyet különösen Magyarország különleges viszonyai egyes vidékeken előforduló esküdtképességgel biró egyéneknek hiánya indokol. Hogy be ne következzék az aa eset, hogy egyes törvényszékeknél az eskiidtbírák hiánya miatt az igazságszolgáltatás fennakadjon. Az egyedüli oka az intézkedés felvételének, hogy esetleg több törvényszéki terület egy esküdtbírósági területté alakíttassák. Ez és semmi egyéb czélja ezen rendelkezésnek mecsén. Azt, a mit a t. képviselő urak abból kimagyarázni igyekszenek, bármennyiszer ismételjék is azt, objektív bírálat mellett abból kiolvasni nem lehet. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Azt mondja a t. képviselő úr, hogy én azt állítottam volna, hogy a statisztik:ú adatok nem megbízhatók. Én ezt nem mondottam, hanem hogy az esküdtbírák összeírását nem teljesíthettük, eltekintve az azzal járó nagy költségtől, már csak azért sem, mert nem tudhattuk előre, hogy a törvényhozás milyen esküdtbírósági qualifikácziót fog felállítani. Az eddig rendelkezésünkre álló ada tokból mégis kitűnik, hogy a legtöbb helyen megfelelő számú esküdtekkel ren elkezünk, de teljes hitelességgel és véglegesen ezt megállapítani csak akkor lehet, ha e czélra az összeírás be lesz fejezve. Itt a javaslatban, úgy a mint az az igazságügyi bizottságban megállapíttatott, mindennemű garanczia meg van arra adva, hogy a kormány, vagy bármely kormány e tekintetben politikai visszaélésekbe nem bocsátkozhatik. Ne kössék untalan össze ezen igazságügyi törvényjavaslatnak szervezetével a politikát és nem létező hatalmi érdekeket, (Zaj és felkiáltásoka szélső haloldalon: Nem lehet!) mert egyetlenegy betűje, egyetlenegy intézkedése ennek a jaxaslatnak olyan czélra, a mit a képviselő urak arra ráfognak, nem törekedett (Nagy zaj é* ellenmondás a xzélsö b'iloldilon. Helyeslés jo bfelöl) Elnök: Következik a szavazás. K lia^yási indítvány lévén téve, ezt a kihagyási indítványt teszem fel szavazásra. Kérem azokat a képviselő urakat, a kik ezt az egész 34. §-t kih i»yatni kívánják, álljanak fel. (Megtörténik.) Kisebbség. Ennélfogva a 34. §-t nem kívánja a ház kihagyatni. Más indítvány nem tétetvén, a szakasz elfogadtatik. Következik a 35. §. a6*