Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-104

10a. országos ülés 1897. május 26-án, szerdám c 10l nagy argumentumot vél abban feltalálhatni, hogy ha azt mondja, hogy ezt az ellenzék, ezt nem az ellenzék indítványozta. Én személyes kérdésben tartozónak is tekintem ezt a dolgot, már azért is, mert utóvégre ebben a dologban mindig az a kérdés, hogy azzal akarják az ille­tőt ilyenféle nyilatkozattal mintegy megbélye­gezni, hogy ő a helytelent akarja a jó helyett, nem pedig megfordítva, a mint józan ember cselekszik, és hogy akkor is, mikor a helyesebb­ről van szó, azért ahhoz, minek nem helyes voltáról meggyőződött, tisztán pártpolitikából mégis ragaszkodik. Ha ily gondolkozás ellen felszólalok, teszem azért, mert ezt már szemé­lyes megtámadtatásnak veszem, mert én ha valaminek igazságáról, helyességéről meggyőző­döm, az okok alapján szívesen hozzájárulok ahhoz és nem követem a t. előadó úr példáját, hogy csak azt nézzem, melyik politikai párttól való, hanem azt nézem, hogy milyen. Ez az egyik, a miért el nem hallgathatom, hogy rám vonat­kozólag ilyenféle ezélzás történjék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A második, t. ház, az, hogy nem is áll a dolog. Személyesen meg voltam nevezve. Meg­lehet, de nem emlékszem arra határozottan, hogy az ellenzék igazságügyi bizottsági tagjainak valamelyike ezen bizalmi tagoknak a felszaporí­tását javasolta volna, de ezt csak akkor java­solhatta, mikor arról volt szó, — és e tekintet­ben hivatkozom a többi tagokra is, — hogy ha egy esküdtbíróság területén több törvényhatóságról van szó; akkor vetették oda az arak, hogy tizenkettőt akarnak, mert ennyit jobban lehet megosztani, mint az eredetileg tervezett hatot, nyolczat. Erről volt szó és'azt hiszem, az előadó úr igazat fog nekem adni abban, hogy én egész más elvek szerint indultam ki, Azt mondtam, hogy ne avatkozzék a dologba törvényszéki elnök, bíró, sem semmiféle hatalom az esküdt­széki bírák összeállításába, hanem a társadalom független elemei állítsák össze a jegyzéket ki­sorsolás útján. No már, ha kisorsolás útján tör­ténik, nem bánom, akár tizenketten, akár tizen­négyen vannak. Ha önök a szelekcziót elfogadták, ne méltóz­tassék az ellenzék szeme közé vágni azt, a mit mi vághatnánk bátran az önök szeme közé. (Zajos helyeslés a hal- és szélső haloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Már most következik a szavazás. Azt javaslom, hogy alineäuként tétessék fel, mert vannak némely apróbb módosítások, amelyek­ben, úgy látom, a ház inkább egyhangú. Ennél­fogva alineánként teszem fel. A 18. §. első bekezdéséhez van két módo­sítvány: az egyik Győry Elek képviselő úré, a a ki ezen szavak után: »kebeléből« akarja KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. VI. KÖTET. tétetni: »titkos szavazás útján bizalmi férfiakat és pedig három rendes és három póttagot*, a többi maradna; a másik Sághy Gyula képviselő úré, a ki csak a »titkos szavazás* szót akarja be­iktatni a »kebeléböl« szó és a »12« szó közé. A két módosítványt ebben a sorrendben bocsátom szavazásra. Azok, a kik az első bekezdést G3^őry Elek képviselő úr módosítványával fogadják el, áll­janak fel. (Megtörténik.) Kisebbség. Ez a módosítvány nem fogad­tatott el. Következik a Sághy Gyula módosítása. A kik az ő közbeiktatását fogadiák el, kérem, álljanak fel. (Megtörténik.) Kívánnak ellenpróbát? (Igen!) Kérem azokat, a kik nem akarják Sághy Gyula módosítását elfogadni, álljanak fel. (Meg­történik. Felkiáltások a szélső haloldalon: Kérjük megszámlálni!) A szavazatok meg fognak számláltatni. Kérem azokat a képviselő urakat, a kik elfogadják a Sághy Gyula-féle módosítást, szaka­szonként álljanak fel. (Megtörténik.) Rakovszy István és gr. Teleki Sándor jegyzők (szakaszonként megszámlálják a kép­viselőket). Kérem most azokat, a kik nem fogadják el, álljanak fel szakaszonként. (Megtörténik.) Elnök: Sághy Gyula képviselő úr indít­ványára szavazott 44 képviselő, ellene 109; ennélfogva a módosítvány nem fogadtatott el. (Zaj.) A második alineára nézve Győry Elek kép­viselő úrnak van egy módosítványa. (Zaj hal­felől.) Kérek csendet a baloldalon! A ház elvégre hallani akarja a kérdést. A kérdést a bizottsági szövegre teszem fel. Ha az úgy, a mint van, elfogadtatik, akkor elesett Győry Elek képviselő úr módosítványa. Kérem azokat, a kik a második bekezdést úgy, a mint van, elfogadják, álljanak fel. (Meg­történik.) Többség. Ez a módosítvány is elesett. A harmadik és negyedik bekezdésre nincs módosítvány; azok maradnak. Az utolsó bekezdésre két módosítvány van. Az egyik, hogy a »megidézett« szó helyett »meg­hívotU tétessék. Elfogadja a ház ezt a módosít­ványt? (El!) Ez tehát elfogadtatott. És végííl kérdem : kívánja a ház kihagyatni e szavakat »a meg nem jelent közigazgatási főtisztviselőt pedig felettes főhatóságánál fel­jelenti?* (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik ezt a mondatot kihagyatni kívánják, álljanak fel. (Meg­történik.) Kéíem azokat, a kik ezt megtartani kíván­ják, álljanak fel. (Megtörténik.) A többség meg kívánja tartani. 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom