Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-104

200 104- országos ülés 1897. május 26-án, sierűáB. más vonatkozásban hangsúlyozta, felszólalni a legtöbben feszélyezve érzik magukat, s ha akadna is ilyen, azért a főispán egyszerűen őket megválasztottaknak jelenti ki, az ilyenek aztán nem a törvényhatóságnak, hanem a főispánnak lesznek bizalmi emberei. Ezt nem szabad a főispánnal szemben bizalmi vagy bizalmatlansági szempontból elbírálni, hiszen például a főváros törvényhatóságánál is az egyes bizottságok tagjai titkos szavazás által választatnak, pedig itt is van főpolgármester; vagy a képviselőház bizottságai is titkos szavazás útján választatnak, pedig épúgy lehetne az elnökre bízni, hogy ő álllítsa Össze a lisztát és tegyen propozieziót. Ép azért, mivel én erre helyezem a fősúlyt, azon esetre, ha tisztelt barátom Győry Elek indítványa a maga egészében el nem fogadtatnék, kérném legalább a titkos szavazás útján való választást kimondani és épen azért ezen eshetőségre benyújtok egy mődosítványt, a mely természetszerűleg, ha Győry Elek indítványa teljesen elfogadtatnék, elesik. Módosítványom a következő. Az első bekezdésben azon szavak közé: »saját kebeléből« és »12 bizalmi férfi« beiktatandó »titkos szavazással*. Elnök : Kivan még valaki szólni? Ha senkisem kivan, a vitát bezárom. Psik LajOS előadó: T. ház! A midőn ezen szakasz az igazságügyi bizottságban megvitattatott, épen az ellenzék részéről hozatott fel az, hogy elegendő nyolcz bizalmi férfiú, mert az eredeti törvényjavaslat, mely a kormány által előterjesztetett, ezen szakasznál nyolcz bizalmi férfit vett fel, és ha nem csalódom, épen Győry Elek igen tisztelt képviselőtársam szólalt fel, keveseken a nyolcz bizalmi férfit . . . Győry Elek: De nagyon csalódik! Psik Lajos előadó: . . . Ő indítványozta, t. ház, hogy a nyolcz tag emeltessék fel tizenkettőre. A bizottság többsége ezen álláspontot elfogadta; elfogadta pedig azon indokból, mert nem az volt czélja sem az igazságügyi kormánynak, sem a bizottság többségének, hogy a törvényjavaslat bármely rendelkezései hatalmi érdekeket kép viseljen. Arra igyekezett, hogy a javaslat teljesen helyesen oldjon meg és a közkivánalomnak megfelelőleg intézzen el minden kérdést. Ebből kifolyólag, minthogy az volt véleményünk, hogy sokkal nehezebb 12 egyénnel rendelkeznie a hatalomnak, mint nyolczcza], e szabadelvű okból fogadtuk el az ellenzék javaslatát. (Nagy zaj a szélső baloldalon.) Nagyon különös volna tehát, ha most a ház előtti tárgyalásnál egészen más szempontból indulna ki az ellenzék és ma sokaluá azt, a mit akkor nagyon kevésnek tartott. Szerintem a szakasz ezen rendelkezése teljesen helyes és pedig azon indokból, mert csakugyan senkisem tagadhatja, hogy három egyént, a kik a hatalmi érdeket képviselik, sokkal könnyebb előállítani, mint tizenkettőt. Ennélfogva Győry Elek t. képviselő úr módosítványának erre vonatkozó részét elutasításra ajánlom. A javaslat másik részében pedig az foglaltatik, hogy azon köztisztviselő, a ki meghíva van, legyen »meghíva«, ne pedig »megidézve«, és hogy a köztisztviselő, ha meg nem jelenik, pénzbüntetéssel ne büntettethessék . . . Győry Elek : Azt nem mondtam ! Psik Lajos előadó: . . . A módosítvány nincs a kezemben. Tehát: ne jelentessék fel. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Ez más!) Arra, vonatkozólag, hogy a bizalmi férfi ne idéztessék, hanem hivassék meg, kijelentem, hogy mert ez nem jelentékeny, ezt mindenesetre elfogadom, mert az eredmény teljesen ugyanaz. A szakasz ama rendelkezését, hogy meg nem jelenés esetén feljelentendő, ezt okvetlen fenn kell tartani, mert az a köztisztviselő csak azon esetben lesz ide meghíva, hogy ha arra szükség van. Már pedig ha nem jelenik meg, kötelességét szegi e's ezáltal zavarokra adhat okot; tehát kell, hogy nyomatéka legyen annak, s hogy ha nem jelenik meg, ez orvosolva legyen. Ennélfogva a módosítványnak részben elfogadását, részben pedig elutasítását ajánlom a t. háznak. Következik most Sághy Gyula képviselő urnak beadott módosítványa. Ezt, t. ház, egyáltalán nem ajánlhatom elfogadásra, mert titkos szavazást czéloz. Ennek pedig már az ideje teljesen lejárt. (Derültség, nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) Gondolom, miért méltóztatnak ezen ennyire megütközni. Azért, minthogy az előbbeni szakaszból épen az a rendelkezés fogadtatott el, hogy zárt ülésben történik a határozat. A zárt ülés és titkos szavazás között lényeges különbség van. A zárt ülés czélja, hogy ily közlések ne vitessenek ki azok közé, a kiknek elbírálására nem tartoznak. Én sértést látnék abban a megyei bizottság tagjaival szemben, ha azt tételezem fel, hogy ezek ellenkező véleményüket a főispánnal szemben csak abban az esetben merik nyiltan kimondani, hogy ha azt titkosan mondhatják meg. A megyebizottság tagjai valamennyi bir annyi önállósággal és független gondolkozással, (Zaj. Mozgás a szélső baloldalon.) hogy véleményét és gondolatát a máskép gondolkozók minden erőlködése daczára is bátran és nyiltan kimondhassák. (Úgy van! jóbbfelöl.) Ezen indokoknál fogva Sághy Gyula képviselő úr indítványát is elutasítani indítványozom. (Helyeslés jóbbfelöl.) Győry Elek: Személyes kérdésben kérek szót. Az igen tisztelt előadó úr nem tudom micsoda