Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-103

103. országos ülés 1897 széki elnökről, hogy így fog eljárni, de nem akarom eshetőségét sem annak, abból a szempontból, a mit már a bírákra vonatkozólag ismételten kiemelni szerenesés voltam; nem is akarom azt, hogy a törvényszéki elnök abba a helyzetbe jöjjön, hogy tárgyalni legyen kénytelen a főispánnal aziránt, hogy kit fog meghívni azon tizenkettőből, és hogy ha ő magát ellentétbe helyezi a főispán akaratával, ez majd ő neki az ő kúriai bírói előléptetése elé akadályokat gördítsen. Ha csak három bizottsági tagra van szükség, t. ház, ne küldjünk ki akkor tizenkettőt; tökéletesen^ elegendő, ha a vármegye csak hármat küld ki. És csak egyetlenegy érvet hallottam eddig, t ház, megbeszéltem módosítványomat kormánypárti képviselőtársaimmal is, s azt mondják: kell, hogy tizenkét tag választassék, mert máskép a bizottságot nem lehet összehozni. T. ház! Ebből csak az következik, hogy a három bizottsági tag mellé válaszszunk még póttagokat akár hármat, akár, ha jobban tetszik, hatot, én ezt lényegtelennek tartom, mert az az álláspontom, hogy nem akarom megengedni annak lehetőségét, hogy ha egy vármegyében van három bizottsági tag, a ki független, önálló és pártatlan, a kik e tekintetben minden vitán felül álló egyének és az ügy fontosságára való tekintettel vállalkoznak ezen bizalmi teendőkre, hogy ez a három ember a pártpolitika következtében mégis kimaradjon ezen bizottságból. Ezt nem akarom megengedni. Ha a vármegyében nem lesz olyan három tag, a ki megjelenjen arra a szelegáló gyűlésre, akkor az én módosítványom azokra a vármegyékre nézve, a hol nem akad ilyen három tag és közöny uralkodik az esküdtszéki intézmény iránt, persze fontossággal nem bir; de fontossággal fog birni azokra a vármegyékre, a hol akad ilyen három férfiú, de a megválasztott tizenkettő közül még sem hívja meg a törvényszéki elnök, akár mert nem ismeri, akár mert pártpolitikai tekintetből ezt megakadályozzák. Az én módosítványom tehát arra vonatkozik, hogy ne * tizenkét bizalmi férfiú választassék, hanem három, a miről a 18. §-ban lesz szó, és így az első bekezdése ekként volna módosítandó : »A kir. törvényszéknél* stb. »ennek elnöke a törvényszék elnöke, tagjai egy bíró és három, a törvényhatóság által a 18. §. értelmében megválasztatott bizalmi férfiú.« így azután elmarad az elnök választási joga a bizalmi férfiak közül; hanem fenmarad az a joga, hogy ha nem jelenik meg a három megválasztott férfiú, behívja a póttagok valamelyikét. így meg lesz kímélve attól a kellemetlenségtől, hogy kénytelen kiválasztani a tizenkét bizalmi férfiú közül hármat és ezzel esetleg a kormánynyal ellenkezésbe juthatna. KEPVH. NAPLÓ. 1896-1901. VI. KÖTET. május 25-én, kedden. 135 Ez az egyik. A másik igénytelen módosítványom vonatkozik arra, hogy a 14. §. első bekezdésének második része: »ezeken kívül a törvényszéki elnök, ha szükségesnek találja, a kerület, a város vagy járás közigazgatási főtisztviselőjét felvilágosító nyilatkozattétel végett a bizottság ülésére meghívja«, hagyassák ki. Méltóztatik tudni, t. ház, hogy itt mindenkinek törekvése, a ki ezen javaslat ellen felszólal, csak az az egy, hogy a pártpolitika lehetőleg kizárassék és hogy a szelekezió teljesen pártatlan eljárással érvényesíttessék. Azt hiszem, hogy a Szolgabíró jelenléte, a kiről tudják, hogy a pártpolitika exponense, igen sok helyen, nem mondom, hogy mindenütt, hanem sok helyen az egyes bizottsági tagokra, vagy a törvényszéki bíró szavazati jogára feszélyező volna. De nincs is szükség erre, mert a három megyebizottsági tag ott fog ülni, a kik ismerik a vármegyét, azonkívül a törvényszéki elnök és törvényszéki bíró, a vármegye területén törvénykezvén, ismerősebbek a viszonyokkal, belátással birnak az illető egyénekre vonatkozólag, s végül ott lesz az alaplajstrom, a melynek alapján dolgozni fognak. Ebben, mint méltóztatnak tudni, van számos rovat, a melyből még idegen ember is képes volna esküdtszéket konstruálni. Nevezetesen az alaplajstromnak tartalmazni kell folyószám alatt és betűrendben a neveket, a bejegyzett egyén korának, végzett iskoláinak, polgári foglalkozásának, lakóhelyének tüzetes adatait; azt, hogy mennyi egyenes állami adót fizet, hogy az országban használatban levő nyelvek közííl melyiket beszéli, melyiket használja túlnyomóan, melyik az anyanyelve és hogy melyik bejegyzett egyénnel áll rokonsági viszonyban; tehát ebben a lajstromban már minden adat ott van. Indítványom második része tehát az, hogy a szolgabíró jelenléte a bizottságból kihagyassék. Tehát módosítványom, t. ház, a következő (olvassa): Módosítvány a 14. §-hoz. Az első bekezdésbe e helyett: »Ennek elnöke . . .« ez volna teendő: »Ennek elnöke a törvényszék elnöke, tagjai egy bíró és három, a törvényhajóság által a 18. §. értelmében megválasztott bizalmi férfiú.« Az első bekezdés ezen mondása: »Ezeken kivú'l a törvényszék elnöke, ha . . . « kimaradna. (Helyeslés balfelöl.) Elnök* Kivan még valaki szólani? Barabás Béla képviselő úr! Barabás Béla: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A Ragályi Lajos t. képviselőtársam által mondottakhoz némi észrevételt teszek, kijelentvén azt, hogy azon módosításokhoz, a melyeket ő itt tett, hozzájárulok ugyan, azonban azzal szemben más, határozottabb szövegezést ajánlok. (Halljuk ! Halljuk f) 24