Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.
Ülésnapok - 1896-103
182 103 « országos ülés 1897, '• május 25-én, kedden. Most következik az előadó úr által beadott módosítvány, a melynél fogva a 2. pont kihagyandó és helyébe jön egyszerűen: »2, a lelkész«. Kérdem a házat, elfogadja-e az előadó úr indítványát? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, álljanak fe!. (Megtörténik.) Kivannak ellenpróbát? (Nem!) Többség. A ház elfogadta. A 3., 4., 5., 6., 7., 8. és 9. pontra észrevétel nem volt és így azok elfogadtattak. Következik a 8. §. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa). Elnök: Az előadó úr kivan szólani. (Zaj. Csenget.) Csendet kérek! Psik Lajos előadó: T. ház! A 7. és 8. §. némileg egymással összefügg. Az eredeti törvényjavaslat, a mely beadatott, az újabb javaslat 7. §-ának 4. és 5. pontját, tudniillik a gyakorló orvost és a gyógyszerészt, a kinek segédje van, egy pont alatt, tudniillik a 4. pont alatt vette fel. Ebből kifolyólag tehát a mostani törvényjavaslat 7. §-a egy ponttal szaporodott, így tehát a 8. §. rendelkezései felveendők voltak, úgy, hogy a 7. §. 9. pontja, nem pedig 8. pontja, mert az új javaslat 8. pontja egészen más intézkedést tartalmaz. Ennélfogva van szerencsém a következő módosítványt benyújtani a 8. §-hoz: A »7. §. 8. pontja« helyett teendő: »7. §. 9. pontja«. Elnök: Kivan valaki szólani? Senkisem kivan szólani, kérdem, elfogadja-e a ház az előadó úrnak azon módosítványát, hogy a 8. pont helyett 9. pont tétessék? (Elfogadjuk!) A ház elfogadja. Következik a 9. §. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa a 9—11. § okát, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak ; olvassa a 12. §-t). Ruffy Pál! Elnök: Az előadó úr nem kivan szólni? Psik Lajos előadó: Most nem ! Ruffy Pál: T. ház! Azon módosítvány, melyet a 12. §-hoz beterjeszteni szerencsés vagyok, felfogásom szerint inkább stiláris természetű, mivel a törvény szövegezőinek intenczióját ismerem. A törvényt azonban rendszerint grammatikailag, tehát azon kifejezés szerint értelmezik, melyet a törvény szövegezésében használ. A 12. §. azt mondja, hogy a főszolgabíró az alaplajstrom egyik példányát a törvényszék elnökéhez hivatalos jelentés kapcsán terjeszti be. T. ház! A közigazgatási gyakorlat szerint hivatalos jelentést csak felsőbb hatóságainkhoz szoktunk intézni. Mivel pedig a királyi törvényszék elnöke a járási főszolgabírónak nem felettes hatósága, ennélfogva sem a főszolgabíró a törvényszék elnökéhez hivatalos jelentést nem intézhet, sem pedig a törvényszék elnöke a járási főszolgabírónak rendeleteket nem adhat ki. E tekintetben világosan rendelkezik az 1869. IV. törvényczikk, a mely 1. §-ának második bekezdésében azt mondja, hogy sem a közigazgatási, sem a bírósági hatóság egymás hatáskörébe nem avatkozhatik; a 2B, §. pedig azt mondja: »a bírók vagy bíróságok hivatalos megkereséseit a közigazgatási tisztviselők is felelősség terhe alatt tartoznak teljesíteni«. Tehát világosan kimondja, hogy megkereséseit tartoznak teljesíteni. De, t. képviselőház, fordulhatnak elő a jövőben oly esetek, midőn a törvényszék elnöke rendelkezni fog a járás föszolgabírájával. így rendelkezhetik a kihágási ügyekben. Nézetem szerint egészen helyesen, második fokban nem az alispán, harmadik fokban nem a miniszter, hanem második fokban a törvényszék lenne hivatott ítélkezni. Ilyen esetekben tehát az rendelkeznék a főszolgabíróval, illetőleg jelentéseket kívánhatna tőle, felügyeletet gyakorolván egyúttal arra is, hogy a főszolgabíró a kihágási ügyekben mikép jár el. Ez azonban bírói funkczió, melyet a főszolgabíróval szemben teljesítenie kell. A kérdés tehát az, hogy ezen lajstromok összeállításánál mily természetű azon funkczió, melyet a főszolgabíró teljesít. Nézetem szerint tisztán közigazgatási. Mivel pedig a törvénynek ily értelmű rendelkezése esetleges súrlódásokat idézhet elő, mely a közszolgálatnak csak hátrányára lenne, bátor vagyok javaslatba hozni, hogy a 12. §. harmadik sorában ezek a szavak: »hivatalos jelentés kapcsán« töröltessenek. Ehhez képest ugyanezen törvényszakasz második bekezdése a következő szövegezést nyerjen : »egyúttal felvilágosító nyilatkozatot tesz a felszólalásokban és észrevételekben felhozott oly adatokra is, melyeknek valódisága, vagy valótlansága az iratokból nem tűnik ki. Kérem ezen módosítványom elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : Kiván-e valaki szólni ehhez a szakaszhoz ? Psik Lajos előadó: T. ház! A beadott módosítvány a 12. §. rendelkezésén egyáltalában nem változtat semmit, bár az indokoláshoz férne némi szó, mert az én felfogásom szerint akkor, mikor a közigazgatási hatóság ezen funkcziót teljesíti, nem épen mint közigazgatási hatósági közeg jár el, hanem részben bírói teendőt is végez, már pedig a főszolgabíró minden esetben rangfokozatban alatta áll a törvényszéki elnöknek. Eltekintve azonban ettől, nehogy máskép magyaráztassék ez, ajánlom a módosítást a t. ház elfogadására. Elnök: Ha senkisem kivan szólni, a szavazás következik. Kérem, tessék felolvasni a módosítványt.
