Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-103

103. országos ülés 1897. május 25-éu, kedden. 179 szer alatt mások hogyan hajtják végre és alkalmazzák az alkotmányos intézményeket és politikai jogokat, a legnagyobb bizalmatlansággal kell, hogy legyünk és ez a legmélyebb bizalmatlanság a legnagyobb mértékben indokolt. A t. miniszter úr azzal argumentál, hogy eddig is minden törvényeinkben a »lelkésze szó használtatik a »pap«-ra is. Ez, t. ház, először nem áll. Itt van, t. ház, az 1890 : VI. törvény czikk a veder őröl. Annak 31. §-a egyik bekezdése így kezdődik: »minden felszentelt pap, illetve lelkész és segédlelkész«. Méltóztatik látni, hogy a t. miniszter úr, nem mondom, hogy téved vagy nem ismeri a törvényt, de nem tartotta szem előtt mindazon törvényeket, a melyek ellene bizonyítanak, legfeljebb azokra reflektált, a melyek mellette szólanak. De hogy ha a t. miniszter úrnak annyira igaza volna is ezen tényleges esetre nézve, a mennyire igaza nincs, hogy ha eddig nem precziz kifejezés használtatott is a törvényben, ez még nem képez okot arra, hogy ha rájöttünk, hogy ezek a kifejezések nem preczizek és ha előállottak olyan újabb körülmények és viszonyok, a melyek fokozott óvatosságot követelnek és kötelességünkké teszik, hogy ne keressük a lehető legnagyobb preczizitást a fogalmazásban. Az, hogy eddig a törvény nem preezize szerkesztetett, nem ok arra, hogy ha egyszer felmerül az ellentét és kérdés, hogy elutasítsuk a preezis fogalmazást. T. ház! Nekünk — a mint mondám —- a legmélyebb bizalmatlansággal kell lennünk a politikai jogok terén a jelenlegi kormánynyal és az uralkodó rendszerrel szemben is és nekünk gondoskodni kell arról és kötelességünk gondoskodni róla, hogy ne nyújtsunk esetleg újabb üldözésekre alkalmat és ne engedjünk nyilt ajtót arra, hogy valamely — nem akarok neveket megnevezni •— de oly urak, a kik egyes választásokat vezettek, kifiloutorizzák a törvényből épen a nem precziz értelmezés alapján a papok mentességi jogát, arra hivatkozván, hogy hiszen a törvényben papok nincsenek megnevezve, hanem csak lelkészek és e két fogalom nem ugyanaz. És, t. ház, a ki így fog argumentálni, annak teljesen igaza lesz. Itt van, t. ház, a Magyar Tudományos Akadémia szótárának a precziziója: »pap általában akármilyen hitvallást követő felekezetben oly személy, a ki különösen arra van felavatva, hogy nyilvános isteni szolgálatot tegyen«. A »lelkész« szónál ez a definiczió van: »Lelkész újabb alkotású szó s jelent általában oly személyt, ki valamely vallásbeli hívek lelkipásztora. Különösen egyes gyülekezetnek, illetőleg plébániánakj egyháznak stb. beavatott tagja. T. ház! Vannak papok, a kik nem lelkészek és vannak lelkészek, a kik nem papok, (Zajos ellenmondás jobbfelöl.) A t. többség, úgy látszik, ezen állítást kétségbevonja. Hát, t. ház, a reformáczió előtti egyházakban, tehát a római katholikus egyházban, a görög-katholikus egyházban, a görög-keleti egyházakban vannak papok, a kik nem lelkészek, tudniillik azok, a kik juriszdikczióval és adminisztratív hatáskörrel valamely gyülekezetre vagy területre nézve felruházva nincsenek. Ellenben vannak lelkészek, a kik nem papok. Például a High Church, az anglikán egyház fentartotta a papi rendet, de más protestáns egyházban a papi rendet elvetették. A zsidó vallásnak, t. ház, igenis egyik intézménye a papság, de ezen intézmény Salamon templomának lerombolása óta szünetel s mindaddig, a míg a »Haram-es-Seriff« külső fala alatt minden pénteken siratják a világ minden részéből összegyűlt zsidók Jeruzsálem pusztulását, a mi —• mondhatom — a leglélekemelőbb, a legmeghatóbb látványok egyike, mindaddig, a míg Omar és az »E1 Aksza« mecsetjei lerombolva, Salamon temploma újra felépítve nincs, a zsidóságnál a papi intézmény szünetel, hanem vannak rabbik, a kik lelkészkednek, tehát lelkészek, de nem papok. Ennek folytán, t. ház, ha méltóztatnak világosan szövegezni akarni a törvényt, a mint szövegezni kell, és ha nincs az a hátsó gondolat, hogy ez a homályos szöveg újabb üldözésre szolgáljon esetleg alkalmul, kérem Molnár János t. barátom módosítványának elfogadását és ha mást nem, legalább azt, hogy zárjel közt odatétessék a »lelkész« mellé a »pap« szó is, hogy feltétlenül azon papok is, a kik nem lelkészek, mentesek legyenek az esküdtbíróságnál való részvételtől. (Helyeslés a baloldal Mtsö padjain.) Gr. Teleki Sándor jegyző: Plósz Sándor államtitkár! Plósz Sándor államtitkár: T. ház! A kérdés, nézetem szerint, már annyira tisztázva van, hogy majdnem felesleges azt még tovább megbeszélni. Azonban mégis néhány érvre és illetőleg nézetre, a melyet az előttem szólott t. képviselő úr felhozott, kivánok néhány szóval reflektálni. A t. képviselő úr mindenekelőtt hangsúlyozta a nagy bizalmatlanságot a kormány iránt. (Zaj a baloldal hátsó -padjain.) Kubik Béla: Abban igaza van! Plósz Sándor államtitkár: Hát én, t. ház, nem látom, hogy itt minő ok legyen a bizalmatlanságra, (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk!) még ha felteszik is, hogy a kormánynak és a többségnek az a hátsó gondolata van, hogy a papokat a mentességtől megfoszsza. Minő hátsó gondolata lehet itt a kormánynak, a mely I bizalmatlanságot provokál? Hiszen a t. kép23*