Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-102

102. országos ülés 1897. május 24-én, hétfőn. 169 tetést tenni tehát kereskedelmi tengerész-kapitány és folyamhajós-kapitány között nem indokolt és nem felelne meg a czélnak. Ennélfogva Lukáts Gyula képviselő úr indítványát sem fogadom el. Kubina József képviselő úr indítványa is körülbelül egy czélra törekszik a Sierbán Miklós és Schreiber Frigyes képviselő urak indítványaival, erre vonatkozólag nézeteimet már előadtam, és semmit, a mi azt lehetővé tenné, hogy az esküdtbíróság padjaira olyan egyének kerüljenek, a kik a magyar nyelvet nem értik és írni és olvasni nem tudják, épen a mint kifejtettem, a fennálló törvény és törvényerejű gyakorlat alapján el nem fogadhatók. (Helyeslés.) Győry Elek képviselő úr indítványa két részből áll. Az egyik tulajdonképen stiláris természetű. Aggályát fejezte ki a képviselő úr arra nézve, hogy úgy, mint a törvényjavaslat stilizálva van, csak azok vétethetnének fel az esküdtbírák közé, a kik 26. életévöket akkor, midőn az összeírás történik, betöltötték, más egyének azonban nem. Azt hiszem, t. ház, ha méltóztatnak elolvasni ezen javaslatnak rendelkezését, ezt abból kiolvasni, vagy csak következtetni is teljes lehetetlen. Én elismerem, hogy a stílusban van egy kis hiba, de méltóztassék elhinni, hogy magyar nyelven törvényeket szerkeszteni egyike a legnagyobb nehézségeknek, (Zajos éllenmondások a széls'd baloldalon.) akkor, midőn legnagyobb nyelvészeink között is vita tárgyát képezi, és azok sem értenek egyet bizonyos kifejezésekre és bizonyos eszmék mimódon való kifejezésére nézve. Ha tehát a képviselő úr megmaradt volna a mellett, a mely az életkornál a »legalább« szó felvételét indítványozta, annak az elfogadása ellen nem lett volna észrevételem. Most azonban ezen már túl vagyunk. Tekintve azonban, hogy a törvényjavaslat úgy is, a mint van, kételyt a tekintetben fenn nem hagy, hogy nemcsak az azon évben 26 évessé váló egyén, hanem mindenki, a ki a 26. éven felül is van, az esküdtbirósági lajstromba be kel] hogy vétessék, — és ez a dolognak a lényege, — ennélfogva, azt hiszem, nem követünk el semmi hibát, hogy ha ezt az indítványt uem is fogadjuk el. Ennek az indítványnak a második részét, a mely odairányúl, hogy a javaslatban kontemplált 26 év 24 évre leszálh'ttassék, a képviselő úr azzal okolja meg, hogy ez a fennálló törvényes rendszernek felel meg, mert törvényeink szerint 24 éves korában mindenki nagykorú A javaslat nem ebből az álláspontból indult ki; de szintén fennálló törvény alapján rendelkezik, azon törvény alapján azonban, a mely a bírói qualifikácziót határozza meg, mely szerint bírák csak azok az egyének lehetnek, a kik 26. KÉPVH. NAPLÓ. 1896-1901. VI. KÖTET. életévüket betöltötték. A javaslatnak ez a rendelkezése tulajdonképen hazánk jogtörténelmi fejlődésének felel meg, a mely abban áll, hogy törvényeinkben bírói ítélkezés gyakorlatára legalább 26 éves egyén van csak jogosítva. Ennélfogva én Győry Elek képviselő úrnak ezt az indítványát sem fogadhatom el. Ugyancsak a képviselő ÚL- indítványának azt a további részét, mely az esküdtbírói qualifikáczióról rendelkezik, szintén mellőzni kérem. ^A képviselő úr (Halljuk! Halljuk!) az adófizetési, vagyis a vagyoni czenzust egyáltalában ki akarja hagyni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Én, t. ház, nem tartanám helyesnek azt, hogy mi az általános szavazati jognak a behozatalával épen az esküdtbírósági intézményben, épen az esküdtbíróság szervezeténél tegyünk kísérletet. Ez a czenzus, a mi itt a javaslatban 20 koronában vagy 10 forintban van megállapítva, olyan minimális, hogy ennek az alapján az esküdtbírósági lisztából alig fog valaki kimaradhatni. Tovább menni annyi volna, mint az általános szavazati jog, a minek behozatalát a képviselő urak sem kívánják, nem kívánhatják itt az esküdtbírósági szervezeti törvényben. Ugyanezen indítvány második részének egy másik része az esküdtképességnek értelmiségi czenzus alapján való megállapítására vonatkozik. Ez értelmiségi czenzus megállapítása a javaslat kiindulási pontja szerint a felsőiskolák elvégzéséhez és az oklevélhez van kötve. A t. képviselő úr messzebb menve, a legalsó ipari, kereskedelmi és gazdászati iskolák elvégzését is, mint esküdtbírósági qualifikácziót kívánja bevenni. Az értelmiségi czenzus ezen nagymérvű kiterjesztése teljesen indokolatlan, mert hisz az alsóbb iskolának elvégzése értelmiségi qualifikácziót nem ad, más czenzus alapján pedig az esküdtbírósági lisztába bárki bejuthat, és pedig igen széles alapon. A gyakorlati tapasztalat mutatja, hogy épen az ily kisebb értelmiséggel biró egyének között találtatnak azok az elemek, melyek az esküdtbírói padon hasznos szolgálatot nem tennének. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék az értelmiségi czenzus tekintetében is a javaslat álláspontját feutartani. Sierbán Miklós képviselő úr arra kért, hogy magyarázzam meg neki, mi az a magyar állameszme. (Halljuk! Halljuk!) Polczner Jenő : Az neki nem fér a fejébe ! (Derültség.) Erdély Sándor igazságügyminiszter: Azt hiszem, e háznak egy tagja sines, a kinek ezt megmagyarázni kellene. (Helyeslés.) Meg vagyok győződve, hogy ezzel maga Sierbán 22