Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-102

102. országos Ülés 189 még nagyobb quóta arányban fognak szükség­képen az esküdtszékekbe bejutni és ezért nem vagyok a mellett, hogy a különböző hitfelekezetek papjait ég lelkészeit kihagyjuk. Arra nézve pedig, hogy csak a lelkészkedő papság vétessék be, a többi papok pedig hagyassanak el, eddig nem hallottunk semmi argumentumot és azt hiszem, hogy nem is fogunk hallani. Ellenkezőleg, én feltételezem azt, hogy a kik e javaslatot szöve­gezték, ágy ércették, hogy a lelkész kifejezés-, benfoglaltatik e fogalom »pap« is. Ez azonban, í. ház, nem áll, ez ellentétben van a magyar nyelv szótárával, és ha a miniszter úr netalán ezen az állásponton volna, — a mit nem hiszek, — akkor kérem, nézze meg a magyar tudományos akadémia szótárát és ebből authentikus módon győződjék meg arról, hogy a két terminus, a két fogalom, a két szó nem fedezi egymást, hanem különböző értelmű szavak. Ezzel szemben, t. ház, ha a t. miniszter űr kijelentené is azt itt ünnepélyes módon, hogy ő a »lelkész« alatt mindennemű papot is ért, ezt sem tartanám kielégítőnek, mert a miniszternek oly vélelme, a mely szemben áll a magyar nyelv szótárával, biztosítékot nem képez. Erdély Sándor igazságügyminiszter: Minden törvényben így van; lelkész alatt papot értenek. A büntetőtörvényben is. Asbóth János: A miniszter úr azt mondja, hogy minden törvényben így van, tehát úgy látszik, hogy ő csakugyan azt az álláspontot foglalja el, hogy a lelkész alatt minden pap ér­tendő. Ezt, újra megjegyzem, nem tarthatom ki­elégítőnek, mert ez a magyar nyelv szótárával homlokegyenest ellentétben áll. A miniszter úr ezen kijelentése nem lesz mérvadó a bíróságokra, nem lesz mérvadó az ő utódaira nézve, de, t. ház, tovább megyek, nekem semmi garancziám sincs arra nézve, hogy a t. miniszter urnak ezen ma­gyarázata, a melyet most adni szives volt, ma­gára a t. miniszter úrra nézve is mérvadó legyen hat hét múlva, vagy félév múlva. (Derültség a baloldalon) Erdély Sándor igazságügy miniszter : Hiszen a törvényben van! Asbóth János: A t. miniszter úrnak a törvényhozás előtt tett nyilatkozatai a törvény magyarázására nézve később nem mérvadók. Erre nézve, t. ház^ eklatáns példákat hozhatok fel. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) Midőn, t. ház — élén­ken emlékszünk rá — a főrendiházban fel­merült azon aggodalom, hogy ha a katholikus papok egyházuknak dogmatikus tanait tanítják s azokat hirdetik, ezen a czímen meg fog tör­ténhetni az, hogy a házasság intézménye ellen izgatás- mi;itt üldöztetnek, a miniszter úr a felső­házban felkelt és azt mondta, hogy ezen ab­szurdum nem fog megtörténhetni, mert soha a '. május 24-én, héttön. \fá bíróságok a házasság intézményének lényegét nem fogják összetéveszteni a házasság megköté­sének egyik formájával. Erdély Sándor igazságügyminiszter: Nem így volt! Asbóth János: Ennek daczára látjuk most már, hogy rendszeresen és szerieszenként megy az, hogy egyházuk dogmatikus tanainak hir­detése és tanítása miatt a katholikus papok ül­döztetnek. (Igaz! Ügy van! a baloldalon.) A mi­niszter úr magyarázatára tehát semmit sem ad­hatunk és azért kivánom, hogy ezen kifejezés bevétessék a törvény szövegébe. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólani? Senki­sem kívánván, a vitát bezárom, egyúttal az ülést öt perezre felfüggesztem: (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Az igazságügyminiszter úr kivan szólani. Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Én abban a véle­ményben vagyok, hogy ebben a házban minden­kinek saját tetszésétől és elhatározásától függ, hogy valamely szőnyegen levő tárgyhoz hozzá­szóljon-e és mikor, s e tekintetben bennünket semmi más, mint csak a házszabályok korlá­toznak. Asbóth János: És a lojalitás! Erdély Sándor igazságügyminiszter: Én ezen kötelességem alól, hogy ha szükségesnek láttam a felvilágosítást vita közben is megadni, a mint méltóztatnak tudni, soha nem bújtam ki. A mi pedig a szabadelvű pártot illeti, minden egyes tagjának szintén teljes szabadságában áll, hogy ha valamely kérdéshez szükségesnek látja hozzászólani, azt saját tetszése és elhatározása szerint meg is tegye. Biztosítom a t. házat, hogy a szabadelvű párt részéről e javaslat a meg­győződés erejével lesz megszavazva. (Egy hang balfelöl: De nem védi senki !) Győry Elek képviselő úr azt mondja, hogy én szavait félreértettem. Egy törvényjavaslat vi­táját az határozza meg, hogy mi a kérdés lé­nyege. Ha egymás szavainak félremagyarázásába bocsátkozunk, feleselés támadhat belőle, de ezzel a kérdés tisztázva sohasem lesz. Az én beszé­dem lényege az volt, hogy Összehasonlítsam a ma fennálló rendszert azzal, melyet a javaslat kontemplál, s ebből vontam le azt a következ­tetést, hogy azok a visszásságok, melyektől a képviselő urak félni látszanak, be nem követ­kezhetnek, mert a ma fennálló rendszer kere­tében az általuk festett visszásságoknak sokkai tágabb kapu van nyitva. És daczára ennek, har­niinez évi gyakorlat bizonyítja, hogy az esküdt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom