Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-102

166 103. országos ülés 1897. május 24-éu, liétfóit. a magyar nemzet iránti kötelességük. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) A mi spec-zialiter a 4. §-t illeti, (Halljuk! Halljuk!) erre vonatkozólag első sorban ki kell jelentenem azt, hogy a Győry Elek t. barátom által beadott módosítást egész terjedelmében el­fogadom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elfoga­dom egész terjedelmében különösen annak 2. pontját. Hisz a többire vonatkozólag is előhoz­hatnám indokaimat, de az ellenzék tagjai igazán lelkiismeretes kötelességgel vesznek részt a vitában, elmondottak mindent, a mi elmondható volt. Én csak két megjegyzést fíízök hozzá. A 26 év leszállítandó 24 re, azért is, mert ha már az eddigi tapasztalatok szerint a 24 évet betölött férfiak kötelességeik teljesítésére nézve kellő garancziá­kat szolgáltattak az eddigi esküdtszékek bírói teendőinek végzésében, akkor nincs ok, hogy a 24 évet 26-ra emeljük fel. A másik megjegyzésem az, hogy az adó­fizetés egyszerűen törlendő, mert itt az ember­nek tisztán veleszületett jogáról van szó, e sze­rint szükséges, hogy e jogában csak szükség­szeríüeg korlátoztassék. Nem ismerek különb­séget ember és ember között, annál kevésbbé, mert a szakasz szerint úgyis az értelmi képes­ség qualifikálja az embereket bírákká. Elfogadom továbbá Sághy Gyula képviselő­társam módosítását is, mert magyarán fejezi ki, a mit mondani akarunk. Ezek előterjesztése után, minthogy való­színűleg a miniszter ár is fog szólani, nagyon kérem, hogy eddigi merevségéből az ellenzék érvei folytán engedjen, mert a nemzet és igazság­szolgáltatás érdeke azt követeli, hogy egymást meggyőzzük, nem azt hogy legyőzzük. (Élénk helyeslés a bal- és szélső báloldalon.) Rakovszky István jegyző: Marsovszky Endre! (Felkiáltások: Eláll!) Marsovszky Endre: Elállók! Rakovszky István jegyző: Asbóth János! Asbóth János: T. ház! Sierbán Miklós képviselőtársam azt a módosítványt adta be, hogy az állam hivatalos nyelve helyett tétessék : a bíróságok tárgyalási nyelve. Kubina József képviselőtársam pedig, épúgy mint Schreiber Frigyes képviselő úr, a maga indítványát nem a szabadelvű párt nevében, hanem csak a maga részéről adta be, szintén csak a maga részéről ugyanez értelemben adott be módosítványt. Én és barátaim e módosítványokat nem fogadjuk el, mert az államnak hivatalos nyelve ugyanaz, a mi a bíróságok tárgyalási nyelve és ezen változtatni nem is óhajtunk, így e inódosítványoknak gyakorlati ezéljuk nem lehet, kivévén, ha mögöttük be nem vallott tendencziák lennének, a mit nem is tételezek fel. A mi Sierbán Miklós képviselő ár azon másik módosítványát illeti, hogy románok-lakta' területeken csak az lehessen esküdt, a ki a román nyelvet szóban és Írásban birja, ez már azért sem fogadható el, mert mi az a románok - lakta terület? Magyarország nincs nemzetiségi területek szerint felosztva s nem is kívánjuk így felosztani. Bizonyos értelemben Pestmegye is románok-lakta teriilet, mert itt lakik Sierbán Miklós képviselő úr is (Derültség.) és más íománokis; egyátaláp az ország igen jelentékeny területében vegyesen laknak igen sok különhöző nemzetiségű honpolgárok és test­véreink. Márt most ha mérvadónak tekintjük azt az elvet, a melyre Sierbán Miklós t. képviselő­társunk és utána Schmidt Károly t. képviselő­társunk fejtett ki, hogy eskttdtbíró csak az lehessen, a ki a vádlottnak és tanúnak nyelvét érti szóban és Írásban, vagy akár csak szóban is, akkor t. ház, valóban az a széleskörű bassain, a melyből az esküdteket veszszük, nagyon szűk­körű lesz, mert akkor esküdt csak valóságos Mezzofanti lehet. (Igás! Ügy van! Derültség balfelőL) Én igen óhajtottam volna és mindig vártam felszólalásom előtt, hogy a t. miniszter úr és a kormány részéről nyilatkozat történjék a modo­sítványra nézve, a melyet Molnár János t. kép­viselőtársam beadott és melynek egyik része abból áll, hogy ezen szakasz második kikezdé­séban a lelkész után soroltassanak fel azok között, a kik taxatíve hosszú lisztában fel vannak sorolva, hogy esküdtképesek a papok is; igen sajnálom, hogy a t. miniszter úr még eddig nem nyilatkozott és kérném őt, hogy ne hagyja nyi­latkozatát úgy, a hogy gyakran történik a vitá­nak végén vagy akkorára, a mikor a vita már be van zárva, hogy többé hozzá se lehessen szólni, mert a kérdés megérdemli azt, hogy a ház komolyan foglalkozzék vele. Én azonban, t. ház, azon felfogás mellett nem vagyok, hogy a papokat egyáltalán zárjuk ki az esküdtképességből, és erre nézve előttem a döntő argumentum az az álláspont, a melyet a miniszter úr és a t. többség elfoglalt a köz­tisztviselőkre nézve, a mint arra Mócsy Antal barátom már czélzott. Azt mondja a t. miniszter úr és az a t. több­ság álláspontja, hogy a köztisztviselőket azért kell okvetlenül bevenni, daczára függő hely­zetüknek, mert különben az ország egyes jelen­tékeny vidékein igen kevés volna az az esküdt­képes elem. Már most, t. képviselőház, bár ezen nézeten nem vagyok és feltétlenül a mellett vagyok, hogy a függő helyzetben levő tisztviselő­ket ki kell zárni és ki kell hagyni az esküdtképesek közül, de ha helyettük kizárjuk a papokat is, akkor bizonyos, hogy azon függő elemek, a köztiszviselők

Next

/
Oldalképek
Tartalom