Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.
Ülésnapok - 1896-102
102. országos ülés 1897. Sierbán Miklós: Továbbá, t. ház, azt hiszem, e tekintetben mindnyájan egyetértünk, hogy akkor, a mikor mi a külföldi törvényhozások példáit követve, a bizonyos tettek, ténykedések feletti ítélkezést kiveszszük a bíró kezéből, a ki magát szigorúan, a jus striktumhoz tartja és ezt az esküdtekre bízzuk, akkor a méltányosságnak, a jus aequumnak bizonyos tért engedjünk. Már pedig hogy az esküdtek az igazságszolgáltatás magasztos hivatásának megfelelni tudjanak, arra a legelső kellék az, hogy az az esküdt megértse azon egyénnek nyelvét, a kinek tetteit és ténykedéseit elbírálni hivatva van. Miután, í. ház, e hazában hárommillió román lakik, a kik, azt hiszem, mindig hü'ek voltak a hazához és királyhoz, (De)ültség a bal- és szélső baloldalon) azért, t. liáz, indítványozom, hogy e szakasz végére e szavak tétessenek: »románok által lakott területen román nyelven. . .. (Általános derültség és ellenmondások balról és jobbról. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk! Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Sierbán Miklós: Ezeket egybefoglalva, módosítványom egészbenvéve így hangzanék (olvassa) : »Esküdt esak az a magyar honos férfi lehet, a ki az alaplajstrom egybeállításának évében, életkorának 26-dik évét betölti, a bíróság tárgyalási nyelvét, Fiúméban az olasz nyelvet és a románok által lakott területen a román nyelvet érti és olvasni tudja stb. stb.« Ezeket tartottam szükségesnek elmondani, mert ha mi ezen államnak polgárai vagyunk, akkor egyenlő jogokat követelni jogosítva vagyunk. És most mégegyszer kérem módosítványom elfogadását. (EUenmondások. Elnök csenget.) Rakovszky István jegyző: Lukáts Gyula! Lukáts Gyula: T. ház! Én egy cseppet sem csodálkozom azon, ha Sierbán Miklós t. képviselőtársam nem tudja most megérteni, hogy mi az a magyar állameszme, mert valóban, ha a mostani kormánytól, vagy a hatalmon levő többségtől akarná megtanulni, nehéz munkája akadna, mert sem ennél a kormánynál, sem ennél a párttöbbségnél a magyar állameszme megnyilatkozását eddig ugyan sohasem láttuk. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Hanem ha a t. képviselő űr a históriában egy kissé lapoz, ott meg fogja találni, hogy mi az a magj r ar állameszme és megtalálja azt az ideát, a mely ellen önök mindenkor küzdöttek, (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) Zápolyától kezdve le a Bethlenek, a Bocskaiak, Thökölyiek és Rákócziak küzdelmein keresztül, egész 1848—49-ig. Ezen küzdelmek voltak a magyar állameszme kifejezései, a mely ellen önök mindenkor küzdöttek. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Ezt, igen tisztelt képviselőtársam, hiába magyaráznám én, KÉPVH. NAPLÓ. 1896 — 1901. VI. KÖTET. május 24-én, hétfőn. {§[ hiába magyarázná Polónyi Géza, vagy akár a háznak bármely tagja, azoknak, a kik memorandumaikkal nem a magyar királyhoz, hanem Bécsbe mennek az osztrák császárhoz. Sierbán Miklós: A maguk miniszterei mennek mindennap Bécsbe, mi csak egyszer mentünk! (Ellenmondások. Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Lukáts Gyula: Most, t. képviselőház, áttérek magára a 4. §-ra. A szombati ülésen gróf Batthyány Tivadar t. képviselőtársam egy módosítványt nyújtott be, a miért őt lokálpatriotizmussal vádolták. Ezt a vádat én is kiállóm, a mennyiben nagyrészben némi toldással én is magamévá teszem gróf Batthyány Tivadar t. képviselőtársam módosítványát. T. képviselőház! Ez a 4. §, az esküdtképeseket kijelöli a vagyoni képesség mellőzésével ; elősorolja a magasabb intelligencziát, a mit a választási törvényben is elősorolt. Én is gróf Batthyány Tivadar t. képviselőtársammal igazságtalannak tartora azt, hogy míg erdészek, gazdászok, gyógyszerészek, bányászok, tanítók, állatorvosok fel vannak az esküdtképesek közt sorolva, sőt azok is, a kik a középiskolai záróvizsgát letették, addig ki vannak abból zárva a tengerésztisztek. T. ház! Nézzük ezeknek a tengerésztiszteknek képesítését. Most, különösen az új tengerészeti rendtartási törvény értelmében, akadémiát végzett növendékek lehetnek tengerésztisztek. Ezek megelőzőleg legalább alsóbb középiskola, gimnázium s azután tengerészeti akadémiát végeznek. Hogy ezen akadémia elvégzése után valakit ne tartsanak annyira qualifikáltnak, mint egy érettségi vizsgázottat, azt annál kevésbbé érthetem, mert hiszen az igen tisztelt kormány egyenrangúvá tette már a tengerészeti akadémiát a felsőbb iskolákkal, olyannyira, hogy példát hozhatok rá, hogy mindjárt az én csekélységemnek, a ki négy gimnáziumot és tengerészeti akadémiát végeztem, ezen alapon, hogy az egyetemre beiratkozhassam, elengedték az érettségi vizsgát. De tovább megyek, a tengerésztisztek ezenkívül egyéb vizsgákat is letesznek, leteszik a kapitányi és hadnagyi vizsgát. Már pedig tudja a t. képviselőház, hogy meglehetősen magas nivón álló vizsgák lehetnek azok, a hol a felsőbb mathézis, a csillagászat, a váltójog, kereskedelmijog, mechauika mind vizsgálati tantárgyak. Hozzáteszem még, hogy ezek a tengerészeti tisztek nyelvismeretékkel is birnak, mindenesetre értik az angol nyelvet, világismeretük pedig talán több van, mint akármilyen más pályán haladóknak. Igaz, hogy nem értek egészen egyet gróf Batthyány Tivadar képviselőtársam módösítt. ványának egy részével és ezért bocsánatot kell 21
