Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-100

100. országos ülés 1897. május 20-án, csütörtökön. 1 gj 1 Mióta ellenzéki pártférfiúnak ismernek, 26 esztendő óta sohasem lettem esküdtképes Budapesten; (Derültség.) de nemcsak magara, hanem hányan vannak itt az iutelligeneziának nagyon magas fokán álló, de véletlenül exponált politikai férfiak, a kik — különösen a Wekeríe-korszakban — semmi körülmények között esküdtképességgel Dem birtak, . . . Erdély Sándor igazságügyminiszter: Nincs szelekczió! Polónyi Géza: Most szelekczió igenis van ! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Erdély Sándor igazságügyminiszter: A mostani törvényben nincsen ! Polónyi Géza: Bocsánatot kérek, hogy a t. miniszter úrnak emlékezetét felfrissítsem ; meglehet tenni azt, koay a miniszter úr kedvéért a 1867. május 17-iki rendeletnek idevonatkozó szakaszát egyszerűen felolvassam, hogy a t. miniszter úr tájékozva legyen aziránt, hogy most igenis van szelekczió. A 11. §. azt mondja (olvassa) : »A szolgálati lajstrom következőleg készül: az említet háromtagú bizottmány az esküdtképességge] biró polgárok összességének lajstromába legalább 72, legföljebb 144 tagot jelöl ki«. Hát mi ez? Nem szelekczió? Erdély Sándor igazságügyminiszter: Ez nem szelekczió! Polónyi Géza: Hát kinevezés, még rósz szabb ! (Egy hang a szélső baloldalon: Kiválogatják!) Ez igenis szelekczió: az összesekből kijelölt 72, illetőleg 144. Horánszky Nándor: Nincsen benne az a szó! Polónyi Géza: Nincsen benne, de azért szelekczió az. Az összesekből kiválaszt magának 144-et vagy 72-őt. Ez tehát szelekczió. Hát most mit fog csinálni ? Nem azt fogja csinálni, a szelekczió nem az lesz? Az lesz, mikor az alaplajstrom a törvényszéki elnök elé kerül, akkor meghívja maga mellé az önkormányzati közegek három bizottsági tagját és így szelekczióval megcsinálják az évi lajstromot, úgy, hogy ezentúl ugyanazt fogják végezni öten, a mit eddig hárman végeztek az esküdtek összeállításánál. Már most, t. képviselőház, hogy befejezzem ezt a konstrukcziót, mi, a kik talán mégis az értelmiségnek valamely fokán állunk, — mert szerénytelenség nélkül szabad talán mondani, hogy az értelmiségnek bizonyos fokán mégis állunk, mert az ügyvédi diploma, ha egyebet nem, azt a prezumpcziót megállapítja, hogy az ember jol ír és olvas, — mi, nem kerülünk bele az esküdtszékbe. De van Óbudán egy kormánypárti ismert kortes és alig került esküdszéki lajstrom kezembe, hogy az benn ne lett volna. Valóságos protokollált esküdt volt, úgy hívták, hogy Kristofori Fortunato. Tessék végignézni a lajKÉPVH. NAT-LÓ. 1896 -1901. VI. KÖTET. stromokat, alig vau lajstrom, melyben az én Fortunato barátom benn ne szerepelt volna. (Derült • ség a baloldalon.) Már most ennek a szelekcziónak egy másik árnyoldala van, nevezetesen a szelekeziónak oly értelemben való gyakorlása, mint a hogy azt ez a javaslat kontemplálja, tudniillik fentartása az eddigi rendszernek, hogy az évi lajstromban történik a szelekczió. A t. miniszter úr tegnapi beszédében egy igen életrevaló eszmét pendített meg és én azt hiszem, hogy ha ez neki álláspontja, akkor szükséges, hogy ezzel komolyan és behatóan foglalkozzunk. Tudniillik az a kérdés, t. ház, hogy ha már valaki a szelekeziónak híve, mikor történjék ez a szelekczió. Én azt elismerem, t. ház, hogy különösen a többség táborában igen sok jóhiszemű férfiú lesz, a ki Erdélyre vagy más vidékre való tekintettel a szelekczió elvét talán még hazafias dolognak is fogja tartani. T. képviselőház ! Azoknak az uraknak szi ves figyelmébe ajánlom a következőket. Ha a szelekczió úgy, a mint az eddig történt, a szolgálati lajstrom összeállításánál, avagy a mint javasoltatik az évi főlajstrom összeállításánál történik, ez a lehető legnagyobb veszély a politikai pártczélokríi való kizsákmányolás czéljából, mert ez ellen a szelekczió ellen semmiféle jogorvoslatnuk helye rimes. Mikor a szolgálati, vagy évi lajstrom elkészül és szelekczió útján állíttatnak össze az esküdtek, az ellen már többé senkinek semmiféle czélból felszólalási joga nincs, úgy, hogy velem megtörténhet, hogy engem hülye ség czímén kihagynak a szelekczió alkalmával az esküdtekből (Derültség.) és én kénytelen vagyok minden Jogorvoslat nélkül nemcsak azt eltűrni, hogy én esküdt nem lehetek, de még azt is elviselni, hogy engem egy kommisszió hivatalosan hülyének deklarál. (Derültség.) Hát, t. ház, ez csak intő példa legyen; talán nem velem fog megtörténni, de bizonyos, hogy nagyon sok emberrel fog megtörténni, ha ez az elv keresztül megy. Ha csakugyan akarnak szelekeziót, akkor már sokkal kevésbbé veszedelmes, ha az alaplajstrom, összeállításánál gyakoroltat! k a szelekczió, a hol legalább még felszólalásnak van helye, és a hol reparácziónak is helye van. Igaz, hogy nehéz bizonyos életviszonyokat örök időkre kodifikálni, nehéz azt meghatározni, hogy szellemi képesség, testi épség mikor oly mérvű, hogy annak hiánya vagy fogyatkozása az esküdtképességből valakit kizár. Ha van valami jogosultsága ezen tételnek, úgy az csak akkor gyakorolható helyesen, ha az alaplajstrom Összeállításánál vétetik igénybe, hogv az ellen a reklamáczió joga vétessék igénybe. En a magam részéről voltam, vagyok és maradok híve azon elméletnek, hogy a bírói képesítést a törvény adja meg és semmi más; 16