Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.
Ülésnapok - 1896-99
99. országos ülés 1897. május 19-én, szerdán. 107 az igazságügyi kormány a javaslat megalkotásánál kiindult, és én arra kérem a t. képviselő Urakat, hogy ezen szempontokból kiindulva, legyenek szívesek annak egyes rendelkezéseit megbírálni s akkor meg vagyok győződve, ellenkező következtetésre forrnak jutni, mint jutott Visontai Soma képviselő úr, a ki ebben a szabadelvű iránytó] való eltérést és visszafejlődést fedezett fel. Kubik Béla: Igaza is volt! Erdély Sándor igazságügyminiszter: Szó volt a tábla elnökének a kijelölési jogáról, a 20 koronás czenzusról, s a miket Visontai Soma képviselő úr itt a köztisztviselők tekintetében felhozott. Ezek, azt hiszem, inkább a részletekre vonatkozó kérdések, a melyeket, midőn majd a részleteket tárgyaljuk, alaposabban és bővebben megvitathatunk, különösen ha a képviselő urak e tekintetben véleményeiket egy-egy javaslatban fogják előterjeszteni. Én ezúttal csak arra kérem azokat a t. képviselő urakat, a kik a javaslathoz módosításokat szándékoznak tenni, hogy szíveskedjenek ezt velem előzőleg közölni. A mi házszabályaink ezt kötelezőleg elő nem írják, ezt jól tudom, és így én csak szívességet kérek. Teszem ezt először is a tárgyalások menetének objektivitása szempontjából, (Helyeslés.) és a javaslat érdekében is esetleg. Mert nem tartom kivánatosnak, ha egyes képviselő urak által benyújtandó javaslatokat csupán azért, mert azokat első tekintetre, az egész javaslatra kiható vonatkozásaikban áttekinteni nem lehet, el kell ejteni; pedig ez kikerülhetetlen, ha figyelembe méltóztatnak venni, hogy e javaslat háta megett három nagy kódex áll: a büntető törvénykönyv, a kihágási törvénykönyv és a bűnvádi eljárás, a mely törvénykönyveknek minden egyes rendelkezésével e törvényjavaslat rendelkezéseinek teljes összhangzásban kell állaniok. T. képviselőház! Kijelentve azt, hogy azokra, a mik itt még a képviselő urak által felhozattak, a részleteknél fogok reflektálni, csak Visontai Soma képviselő úrnak arra a vádjára, hogy az igazságügymisuszteriumban valami »Cabinetnoir«féle intézmény állana fenn, a mely a főügyészekre és ügyészekre a politikai jelentőségű sajtóügyi tárgyalásokat ráparancsolná, ismét csak azt vagyok kénytelen mondani, — nem találok hirtelenében más szót — hogy nem való. (Mozgás bálfélöl.) Ilyen intézmény az igazságügyminisztériumban nincs. Mióta az igazságiigyminiszterium fennáll, van ott egy osztály, a melyben egyéb ügyek mellett azzal is foglalkoznak, hogy ha az ügyész a bűnvádi eljárás megindítására indítványt szándékozna tenni, ezt politikai jelentőségű ügyekben engedélyeztetni kéri. A minisztérium rendszerint nem kezdeményez. Visontai Soma: A sajtóvádakat nem ott kezdeményezik? Erdély Sándor igazságügyminiszter: Az sem felel meg a való tényállásnak, hogy egy hónap alatt mintegy per . . . Visontai Soma: Január óta a mai napig! Erdély Sándor igazságügyminiszter: Nem áll rendelkezésemre e tekintetben az adat, de kétségbe vonom, nem hiszem, mert az indítványozott pöröknek is . . . Visontai Soma: Olyan volt, kérem, huszonkettő! Erdély Sándor igazságügyminiszter: ... is igen nagy perczentjeiben a kormány a bűncselekményt üldöztetni nem kívánja. Azon eset tekintetében, a melyet az anyakönyvvezetőre nézve Visontai Soma képviselő úr felhoz és pláne megrovásképen, azt hiszem, hogy nagy tévedésben van. Ha egy köztisztviselő ellen azt írják — a mit szerinte az ellen az anyakönyvvezető ellen írtak — akkor kell, hogy az kézbesítés végett a bíró elé vitessék és ott kell kideríteni, vájjon igaz-e a vád ^agy nem. (Helyeslés jobhfelől.) Ez nem szolgálhat a btinper elnyomására okúi. (Zaj és mozgás a baloldalon. Helyeslés jobbfelöl.) Visontai Soma: Előzetes vizsgálat alap. ján kell megállapítani! (Egy hang balfelöl.- Miért vonták vissza!) Erdély Sándor igazságügyminiszter: Ha egyszer a tárgyalás folyamán az igazság bizonyítása megengedtetik s az igazság kiderítése folytán a panasz alaptalanná vált, az ügyésznek kötelessége a panaszt visszavonni, de kötelessége csak akkor, midőn a tárgyalás folytán a tényállás már kiderült. T. képviselőház! Én végzem ez alkalommal beszédemet, csak még egypár szót méltóztassék megengedni. (Halljuk! Halljuk!) Egységes, az egész anyagot rendszeresen felölelő törvényünk a büntető igazságszolgáltatás szakában eddig hiányzott; évtizedek óta élénken éreztük e hiányt és ma, midőn a modern élet fejleményei napról-napra újabb és újabb követeléssel tódulnak előtérbe, az állapot a büutető igazságszolgáltatás terén alig-alig tartható. Igen nagy szüksége volt arra Magyarország igazságszolgáltatásának, a mit a törvényhozás a múlt év folyamán az 1896 : XXXIII. törvényczikk megalkotásával kielégített. Midőn én a nemzet e nagy alkotásának zárkövét akarom a beterjesztett két javaslattal behelyezni, nem lebegett előttem semmi más czél, mint az, hogy az állampolgárok a büntető perrendtartás szabványaiban a szabadságnak és az igazságnak teljes biztosítékát megtalálják. Sem hatalmi, sem semmi más alantjáró mellékérdek e javaslatokban nem érvényesült. A javaslatokban foglalt rendelkesé14*
