Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-99

jQg 99. országos ülés 1897. májas 19-én, szerdán. seknek egyedüli czélja, védbástyáúl szolgálni az állampolgárok szabadságának és az igazság­nak (Mozgás a baloldalon.) felűlről-alúlról, vagy bárhonnan jövő támadás ellen. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj balfélöl.) Közszabadság csak ab­ban az államban van, melyben a törvény azt nemcsak a hatalom, de a polgártássak túlkapásai ellen is megvédelmezi. (Igaz! Úgy van! a jobb­óldalon.) Hibás az a törvény és leginkább ve­szélyezteti a közszabadságot, a mely tért enged annak, hogy az állampolgárok egymásnak sza­bad elhatározását, szabad cselekedetét akár tett­leges, akár erkölcsi erőszak útján megtorlás nél­kül korlátozhatják és akadályozhatják. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és szélső­baloldalon. Felkiáltások: A választásoknál! A vá­lasztási elnököknek kell ezt mondani!) A bilincs, akárhonnan jön, megöli a közszabadságot, (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) és nincs tűrhetetlenebb zsarnokság, mint a polgártársak terrorizmusa. (Nagy zaj a bal- és szélső bal­oldalon.) Ezen a téren mozog a törvényjavaslat, az ezekben megjelölt czél megvalósítására törekszik. És miután én nekem meggyőződésem, hogy a javaslat rendelkezései által ez a czél meg fog valósíttatni, kérem a t. házat, méltóztassék azt elfogadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Visontai Soma képviselő úr sze­mélyes kérdésben óhajt szólani. Visontai Soma: T. ház ! A miniszter úr egyik állításomat azzal a kiíejezéssel utasította vissza, hogy rámondta egyszerűen, hogy az nem való, nem felel meg az igazságnak. Én hivat­kozom arra, a mit mondtam. Én azt mondtam, hogy az igazságügyminiszterinmban van egy osztály, melyben egy berendelt törvényszéki bíró működik és mely a főügyész ingerencziája nélkül kezdeményez politikai vádakat és hogy ebben az évben a budapesti esküdtszék elé vitt ügyek legnagyobb részét épen maga az igaz­ságügyminiszterium kezdeményezte. A t. mi­niszter úr azt mondja, hogy ez nem áll, mert az az osztály és azok a tényezők, kik a mi­nisztériumban vannak, csak a főügyészség által kezdeményezett indítványokat vizsgálják felül. Én proponálom a t. miniszter urnak, méltóztas­sék valamiképen módot adni arra, hogy az én állításom vizsgálat tárgyává tétessék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Én a legilletékesebb forrásból tudom, mint mondtam, garmadaszámra viszik a minisztériumból a vádakat a főügyészséghez. Méltóztassék — ismétlem — módot adni arra, hogy a dolog megvizsgáltassék s én elvárom a miniszter úr méltányosságától, hogy meg fogja azután mondani, igazat mondtam-e. A kérdés az, hogy a budapesti királyi ügyészség elé vitt 20—25 sajtóvád közül mennyit kezdeményezett az ügyész­ség s mennyit a minisztérium? (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. ház! Elismerem a képviselő úrnak az ő állásából folyó kötelességeit s teljes elismeréssel vagyok az ő képviselői méltósága iránt. De azt hiszem, ha innen, e helyről egy miniszter azt mondja, hogy abban az osztályban vádak nem indítványoztatnak, a főügyészségre vádak nem tukmáltatnak, annak a miniszternek is meg kell lenni annyi tekintélyének 8 a miniszter iránt is kell lenni annyi tiszteletnek, (Zajos helyeslés jobbfelől. Nagy zaj a bal- és szélsőbalon.) hogy az kétségbe ne vonassék. És én, t. képviselő úr, e téren önnel nem vitatkozom. (Élénk helyeslés jobbfelől. Nagy zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek mindenkét oldalon ! Lakatos Miklós jegyző: Gróf Batthyány Tivadar! Gr. Batthyány Tivadar: T. ház! Meg­vallom, kissé nehezemre esik a magam elé tű­zött ezélnak megfelelve, bele nem menni az általános vitában eddig felhozott kérdések disz­kussziójába, nehezemre esik nem nz elvi kérdé­sek tekintetében, mert hiszen én, mint nem jogász, nem is arrogálhatom magamnak, hogy par exeellence jogi kérdések terén mozgó általános elvi vitatkozásokba belemenjek. De nehezemre esnék szó nélkül hagyni azt az inczidenst, a mely most lefolyt s azt az álláspontot, a melyet Visontai Soma képviselő úr a t. miniszter úrral szemben elfoglalt. Azt hiszem ugyanis, a ház tagjai egymás irányában, akár álljon képviselő képviselővel, akár képviselő miniszterrel szem­ben, kell, hogy annyi bizalommal viseltessenek. .. (Zajos ellenmondás a bal- és szélsőbalon.) Még nem is méltóztatnak tudni, mit akarok mondani, s már is ellenkeznek a képviselő urak. Egy­szerűen azt akarom mondani, hogy akár a minisz­ternek, akár egyes képviselőnek a kijelentését, hogy valamely tény így és így van, kötelessé­gemnek ismerem, hogy valónak tartsam. Mert utóvégre az embernek egy gentleman nyilatko­zatában kételkednie nem szabad, ez a felfogá­som e dologra nézve. (Zaj a baloldalon. Helyes­lés a jobboldalon.) Förster Ottó. Azért mondtam! . . Elnök: Kérem, ne mondjom semmit! Gr. Batthyány Tivadar: Ezek előre­bocsátása után a t. ház kegyes engedelmét ké­rem arra, hogy szorosan a tárgyalásra kitűzött törvényjavaslattal kapcsolatban s egy nem álta­lános elvi jelentőségű, hanem két, Fiumét igen közelről érdeklő kérdésben nyilatkozatot tehessek. (Halljuk!) Ha ezen nyilatkozatot az általános vita keretében teszem, azért teszem, mert most, midőn Fiúméban a kormány nagyobb mérvű reformácziót kezdett, a magam részéről szüksé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom