Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-99

106 99. országos ülés 1S97 . május 19-én, szerdán. az intézményt. Méltóztassanak ebből a következ­tetést levonni. Felhozzák a képviselő urak, hogy ba az esküdtszéki intézmény szelekczió útján állapítta­tik meg, akkor az esküdtbírák tulajdonképen kinevezett bírákká válnak és hogy ezáltal az esküdtbírósági intézmény elveszti a maga nép­bírósági jellegét. Én, t. ház, ebben az állításban az igazságot fel nem találom. Megczáfolására elég nekem hivatkoznom a művelt Európa álla­maira, a melyekben az esküdtbíróság! intézmény már sok-sok év óta érvényben van és a melyek mindenikében, talán egyetlenegy kivételével, a hol igen magas czenzus van megállapítva, az esküdtbíróság megalkotása szelekczió útján tör­ténik és évtizedek óta soha senkinek eszébe nem jutott azt mondani, hogy ezekben az álla­mokban az esküdtbírák kinevezett bír/k és hogy például Angliának, Francziaországnäk, Svájeznak és Olaszországnak esküdtbiróságai népbírósági jelleggel nem birnak. Ennek a kérdésnek a súlypontja tulajdon­képen a szel egál ó bizottság megalkotásában rej­lik. Egy jól megalkotott szelegáló bizottság teljes garancziát nyújt mindennemű visszaélés ellen. Ezt a gyakorlat igazolja; mert sehol a világon, a hol ez az intézmény érvényben van, ilyenféle kifogások és panaszok, mint a milyeneket a képviselő urak felhoztak, fel nem merültek, pedig például Angolországb;in egyetlenegy köz­igazgatási tisztviselő gyakorolja a szelekczió tisztét. Nálunk ez nineson törvénybe iktatva, de a gyakorlatban érvényben van, mert a gya­korlati élet szükséglete rákényszeríti közegein­ket, hogy szelekcziót gyakoroljanak. Hiába hagyjuk ki a törvényből, a gyakorlat rá fog kényszeríteni bennünket a szelekczióra, mert a sorsra bízni a bírósági testület megalkotását nem lehet. Gulner Gyula: Hát a főispánra meg a törvényszéki elnökre lehet ? Erdély Sándor igazságügyminiszter: . . . Azok a képviselő urak, a kik a szelekcziót ellenzik, abból a hamis szempontból indulnak ki, hogy Magyarországban egy szelegáló bizottság, a mely hivatását megfelelő módon objektíve tel­jesíti, megalkotható nem lenne. En másként ítélem meg Magyarországnak szabadságszeretetében edzett független hazafias polgárait. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj.) Elnök (csenget): Kérem, t. képviselő urak, ebből már konverzáczió lesz. (Derültség.) Méltóz­tassanak csak meghallgatni a miniszter urat s aztán felszólalni. Erdély Sándor igazságügyminiszter: Én, t. képviselő urak, teljes megnyugvással rá­bízom a szelekcziót akár egészen a politikai, akár egészen a bírói elemekből alakúit testü­letre. Legjobbnak tartanám azonban s ehhez ra­gaszkodom, a vegyes bizottságot, úgy, a mint azt a javaslat tervezi, ha más okból nem is, de azért, mert ez a testület nem kizárólag politikai, hanem első sorban és főképon igazságszolgálta­tási intézmény, bírói szervezet. Ha megalkotunk egy feladata szinvonalán álló, jó szelegáló bizott­ságot, ez teljes garancziát fog nyújtani abban a tekintetben is, hogy az esküdtek kiválasztása a nagy czélnak és az ügy természetének meg­felelően fog történni. (Igag! Úgy van! jobbfelöl.) Arra figyelmeztetem a t. képviselő urakat (Hall­juk! Halljuk! Zaj a szélső baloldalon.) és hang­súlyozom azt, hogy épnek, erőteljesnek, fejlődés­képesnek, az eredendő és gyermekbetegségektől mentesnek kell lenni annak az intézménynek, a melylyel a törvényhozás Magyarország igazság­szolgáltatását az esküdtbíróság intézményében megajándékozza. Nekem meggyőződésen;!, hogy az az intézkedés, a mely e tekintetben a javas­latban foglaltatik, azokat az igényeket, a me­lyek egy jó, czéltudatos nép bírósági jellegével biró esküdtszék megalkotása iránt támaszthatók, teljesen kielégíti s hogy azok a javaslat ezen intézkedésében a maguk teljes garancziáját meg­találják. (Helyeslés jóbbfélől.) Ajánlom tehát a képviselőháznak ennek elfogadását. (Helyeslés jőbbfelöl.) A javaslatban felvett ezen általános jellegű intézkedéseken kivűl felölel a javaslat még más, az esküdtbírósági intézmény zavartalan életbe­léptetésére és felvirágoztatására szolgáló intézmé­nyeket is. Az esküdteknek idő- és munkamulasztás fejében díjazással kárpótlása, az esküdtbíróság hatáskörének, habár a legsúlyosabb beszámítása bűncselekmények korlátozása, két vagy több törvényszéki területnek egy esküdtbírósági terű letté való alakítását. i Mindezek, t. képviselőház, olyan intézke­dések, a melyek az esküdtbírósági intézmény­nek zavartalan életbeléptetését és felvirágoztatását vannak hivatva biztosítani. Mert arra, hogy az esküdtbírói tisztet, teljesítő állampolgárok ennek a tisztnek súlyát, kivált eleinte, nagy mértékben ne érezzék és hogy az esküdtbírósági intézmény az igazságszoigáltatás menetében hézagot ne támaszszon, feltétlenül szükség van. Mert bár­minemű visszásság származik ez intézmény életbeléptetésével, ez magára az esküdtbíróság intézményére vetné árnyát, pedig ez intézmény­nek át kell mennie a jogkereső nagy közönség szivébe, szeretetébe, (Derültség a szélső baloldalon.) hogy arra az esetre, ha ellenáramlatok támad­nának, legyen, a ki megvédje. Holló Lajos: Ki fogunk hurczolkodnkaz államból! Erdély Sándor igazságügyminiszter: Ezek azok a szempontok és elvek, a melyekből

Next

/
Oldalképek
Tartalom