Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.
Ülésnapok - 1896-99
106 99. országos ülés 1S97 . május 19-én, szerdán. az intézményt. Méltóztassanak ebből a következtetést levonni. Felhozzák a képviselő urak, hogy ba az esküdtszéki intézmény szelekczió útján állapíttatik meg, akkor az esküdtbírák tulajdonképen kinevezett bírákká válnak és hogy ezáltal az esküdtbírósági intézmény elveszti a maga népbírósági jellegét. Én, t. ház, ebben az állításban az igazságot fel nem találom. Megczáfolására elég nekem hivatkoznom a művelt Európa államaira, a melyekben az esküdtbíróság! intézmény már sok-sok év óta érvényben van és a melyek mindenikében, talán egyetlenegy kivételével, a hol igen magas czenzus van megállapítva, az esküdtbíróság megalkotása szelekczió útján történik és évtizedek óta soha senkinek eszébe nem jutott azt mondani, hogy ezekben az államokban az esküdtbírák kinevezett bír/k és hogy például Angliának, Francziaországnäk, Svájeznak és Olaszországnak esküdtbiróságai népbírósági jelleggel nem birnak. Ennek a kérdésnek a súlypontja tulajdonképen a szel egál ó bizottság megalkotásában rejlik. Egy jól megalkotott szelegáló bizottság teljes garancziát nyújt mindennemű visszaélés ellen. Ezt a gyakorlat igazolja; mert sehol a világon, a hol ez az intézmény érvényben van, ilyenféle kifogások és panaszok, mint a milyeneket a képviselő urak felhoztak, fel nem merültek, pedig például Angolországb;in egyetlenegy közigazgatási tisztviselő gyakorolja a szelekczió tisztét. Nálunk ez nineson törvénybe iktatva, de a gyakorlatban érvényben van, mert a gyakorlati élet szükséglete rákényszeríti közegeinket, hogy szelekcziót gyakoroljanak. Hiába hagyjuk ki a törvényből, a gyakorlat rá fog kényszeríteni bennünket a szelekczióra, mert a sorsra bízni a bírósági testület megalkotását nem lehet. Gulner Gyula: Hát a főispánra meg a törvényszéki elnökre lehet ? Erdély Sándor igazságügyminiszter: . . . Azok a képviselő urak, a kik a szelekcziót ellenzik, abból a hamis szempontból indulnak ki, hogy Magyarországban egy szelegáló bizottság, a mely hivatását megfelelő módon objektíve teljesíti, megalkotható nem lenne. En másként ítélem meg Magyarországnak szabadságszeretetében edzett független hazafias polgárait. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj.) Elnök (csenget): Kérem, t. képviselő urak, ebből már konverzáczió lesz. (Derültség.) Méltóztassanak csak meghallgatni a miniszter urat s aztán felszólalni. Erdély Sándor igazságügyminiszter: Én, t. képviselő urak, teljes megnyugvással rábízom a szelekcziót akár egészen a politikai, akár egészen a bírói elemekből alakúit testületre. Legjobbnak tartanám azonban s ehhez ragaszkodom, a vegyes bizottságot, úgy, a mint azt a javaslat tervezi, ha más okból nem is, de azért, mert ez a testület nem kizárólag politikai, hanem első sorban és főképon igazságszolgáltatási intézmény, bírói szervezet. Ha megalkotunk egy feladata szinvonalán álló, jó szelegáló bizottságot, ez teljes garancziát fog nyújtani abban a tekintetben is, hogy az esküdtek kiválasztása a nagy czélnak és az ügy természetének megfelelően fog történni. (Igag! Úgy van! jobbfelöl.) Arra figyelmeztetem a t. képviselő urakat (Halljuk! Halljuk! Zaj a szélső baloldalon.) és hangsúlyozom azt, hogy épnek, erőteljesnek, fejlődésképesnek, az eredendő és gyermekbetegségektől mentesnek kell lenni annak az intézménynek, a melylyel a törvényhozás Magyarország igazságszolgáltatását az esküdtbíróság intézményében megajándékozza. Nekem meggyőződésen;!, hogy az az intézkedés, a mely e tekintetben a javaslatban foglaltatik, azokat az igényeket, a melyek egy jó, czéltudatos nép bírósági jellegével biró esküdtszék megalkotása iránt támaszthatók, teljesen kielégíti s hogy azok a javaslat ezen intézkedésében a maguk teljes garancziáját megtalálják. (Helyeslés jóbbfélől.) Ajánlom tehát a képviselőháznak ennek elfogadását. (Helyeslés jőbbfelöl.) A javaslatban felvett ezen általános jellegű intézkedéseken kivűl felölel a javaslat még más, az esküdtbírósági intézmény zavartalan életbeléptetésére és felvirágoztatására szolgáló intézményeket is. Az esküdteknek idő- és munkamulasztás fejében díjazással kárpótlása, az esküdtbíróság hatáskörének, habár a legsúlyosabb beszámítása bűncselekmények korlátozása, két vagy több törvényszéki területnek egy esküdtbírósági terű letté való alakítását. i Mindezek, t. képviselőház, olyan intézkedések, a melyek az esküdtbírósági intézménynek zavartalan életbeléptetését és felvirágoztatását vannak hivatva biztosítani. Mert arra, hogy az esküdtbírói tisztet, teljesítő állampolgárok ennek a tisztnek súlyát, kivált eleinte, nagy mértékben ne érezzék és hogy az esküdtbírósági intézmény az igazságszoigáltatás menetében hézagot ne támaszszon, feltétlenül szükség van. Mert bárminemű visszásság származik ez intézmény életbeléptetésével, ez magára az esküdtbíróság intézményére vetné árnyát, pedig ez intézménynek át kell mennie a jogkereső nagy közönség szivébe, szeretetébe, (Derültség a szélső baloldalon.) hogy arra az esetre, ha ellenáramlatok támadnának, legyen, a ki megvédje. Holló Lajos: Ki fogunk hurczolkodnkaz államból! Erdély Sándor igazságügyminiszter: Ezek azok a szempontok és elvek, a melyekből
