Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.

Ülésnapok - 1896-79

218 79- oraíágos ülés 1897. már meglehetős enyészőfélben volt, 1867-ben pedig a tranzakczió sikerültével el is enyészett. De elemei meg vannak főuraink egy részében, főpapságunk egy részében, az úgynevezett udvar egy részének hangulatában és bizonyos mérvig a sajtóban is. Hát miért nem képződik konzer­vatív párt? Mondom, egyszerű az oka. Vájjon mit konzelvárjon az a párt a mai állapotokban? (Derültség a szélső baloldalon.) A konzervatív pártok meg szoktak alakulni a gyors, erőteljes, sőt rohamos haladás ellen. Elvi jogosultságuk az, hogy a rohamos haladás könnyelműsége ellen védjék a nemzet meglevő intézményeit. De hát — kérdem — a t. kabinet a közjogi téren oly gyors reformokat indítványoz-e, hogy azoktól félnie kelljen az udvarnak és meg­alakítani egy konzervatív pártot? (Élénk tetszés a szélsőbalon) Vagy nemzeti érdekeink istápo­lásában valami rettentő vérmességgel rohan előre, (Tetszés a szélsőbalon.) hogy nem tudom miféle osztrák vagy nemzetiségi érdekeknek sorompóba kelljen szállniok egy magyar konzervatív ^párt meglevő elemeiből? Vagy a közszabadsági téren törekszik nagy vívmányokra? A sajtószabadságot terjeszti talán, (Tetszés a szélső baloldalon.) vagy az egyesületi vagy a szólásszabadságot? A köz­szabadságok melyik terén halad oly rohamosan az a párt, hogy azzal szemben egy konzervatív pártra volna szükség? (Egy hang bal/elől.- Provízió!) Majd rátérek arra is. (Derültség.) Hát mire ala­kuljon az a párt? Hisz azt, a mi történeti tanul­ságaink szerint egy konzervatív párt feladata szokott lenni, az udvari érdekek istápolását, az osztrák érdekek előmozdítását, kormányzati telj­hatalom erősítését, a jogosult nemzeti törekvések hátraszorítását, — hisz azt önök maguk is mind elvégzik! (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) Minek ide konzervatív párt? Hisz t. néppárti szom­szédaink is — azt a kis egyházpolitikai étvágy­kérdést leszámítva — nyugodtan meglehetnének önök között. Hisz minden nagy és lényeges kér­désben úgyis együtt szavaznak együtt éreznek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ok is elemei egy konzervatív párínak, de nem lehet rajtuk Isten áldása, mert önök maguk is minden rosszat meg­csinálnak. (Derültség, éljenzés és taps a szélső baloldalon.) Nem szükséges tehát külön meg­alakulniuk ! Közgazdasági téren igenis rohamosan hala­dunk. S a mit az e téren való viszásságokról Molnár János t. képviselőtársam elmondott, an­nak nagy részével — nem a szavakkal, de a lényegével — én is egyetértek. Csakugyan úgy van, de hiszen a közgazdaság rohamos előhala­dásának csillapítására sem alakulhat konzervatív párt, mert az ily konzervatív párt elemei is együtt úsznak azzal az árammal. (Felkiáltások a baloldalon: Hát a provízió?) A provízió a bank­irczlus 86-án, pénteken. igazgatás, az inkompatibilitás, a viczinalitás, a kataszter-kiigazgatás, ártérfejlesztés, gátemelés, gátfentartás, államkölcsönök stb. dolgában egy alakulandó konzervatív párt meglevő elemei csak azt csinálják, a mit a bankár urak. Tehát épen a konzervatív elemek s ez vádam ellenük is, nem érzik szükségét annak, hogy a közgazda­sági mozgalom ellenében egy konzervatív pár­tot, irányt vagy árnyalatot megalakítsanak. Én részemről nagyon szeretném és azt hiszem vala­mennyien szeretnők, hogy ha a t. kabinet a közjogi, nemzeti és a közszabadsági téren oly erélyes, oly rohamos haladásra mutató javasla­tokkal, intézkedésekkel állana elő, hogy azok ellenében volna szükséges egy konzervatív párt. De még ez a mostani állapot tart, ez a kon­zervatív párt létre nem jöhet, létre nem jön, s mert ez az állapot olyan, a milyennek én is­merem, s a milyennek t. képviselőtársamnak is ismernie kell. Ez is egyik súlyos ok arra, hogy a bizalmatlanság meglegyen s e törvényjavas­latot el ne fogadjuk. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Nekünk, t. képviselőház, nemcsak azon há­rom kategóriába tartozik bizalmatlanságunk, a melyet t. képviselőtársam grőf Csáky Albin előterjesztett, tudniillik közjogi, egyházpolitikai és választási, hanem, a mint előrebocsátani sze­rencsém volt, a politikai közerkölcsök szem­pontjából is (Halljuk! Halljuk!) nagyon súlyos a bizalmatlanságunk e kabinet ellen. Vájjon mi­lyen okok lehetnek általában azok, a melyek egy parlamentet valamely kormány iránt való bizalomra vezetnek. Az első kérdés az, hogy az a kormány híven hajtja-e végre a fennálló törvényeket, hogy fejlődik-e a nemzetnek erkölcsi és anyagi jóléte, erősödik-e a mi nemzetünk és nő-e Ma­gyarország tekintélye itthon és a külföldön, vagy nem nő, sőt itthon is, másutt is lábbal tiporhatják azt? Oly törvények és oly törvény­javaslatok állíttatnak-e eléje, a melyek bölcsek és hazafiasak, és a nemzet elejét minden terén szaporítják, független-e a törvényhozás a kor­mánytól; a kormány és a hatalom, melyet kezel, illetéktelen, helytelen és megengedhetetlen be­folyást nem gyakorol-e a törvényhozásra? Mindenek felett az első kérdés az: híven és igazán hajtja-e végre a kormány a törvényeket? Itt van az összeférhetetlenségi törvény kérdése. (Halljuk! Halljuk!) Biztosíthatom t. képviselő­társamat, a ki előttem szíves volt felszólalni, hogy nemcsak ez oldalnak, melyhez tartozom, nemcsak az egész parlamentnek, hanem én azt hiszem, a tisztán látni akaró nemzeti egész tár­sadalomnak várakozása volt az, hogy t. kép­viselőtársam e kérdésben az ő nagy nyomatékú nézetét itt fejtse ki. (Közbeszólások a szélső balól-

Next

/
Oldalképek
Tartalom