Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.

Ülésnapok - 1896-68

68. országos flléa 1897. márczins li-én, csütörtökön. 17 melegekben, délfelé az ügyek mindjárt nagyon bonyolodottakká lettek, (Derültség.) nagyon szerették azokat a rendes eljárásra utasítani. Hát, t, ház, nagyon kell félni, hogy a momentán kényelem az ügyvédeket is és a bírákat is arra fogja vinni, hogy ott hagyják a tárgyalást, azt mondván: hiszen elvégezhetik ezt írásban is, minek maradjanak ott, pláne, ha az ügyvédnek többfelé van tárgyalása. (Igaz! johbfelóí.) Ezért nem tartottam én ezt helyeinek. Emmer Kornél t. képviselő úrnak ezzel szemben argumentuma az, hogy túlzóm a szóbeliséget, hogy doktriner vagyok, hogy német perrendtartást csinálok. Más argumentumot nem mondott. Megjegyzem különben, hogy úgy a sommás eljárás szerint, mint a teljes perrend tervezése szerint is gondoskodva van arról, hogy az előkészítő iratok tartalma el ne veszszen, és hogy az a per tárgyának kiderítésénél hasznosíttassék. Ezen előkészítő iratok alapúi szolgálnak arra, hogy a híróság gondoskodhassak arról, hogy a felek kifejtsék szükséges kérelmeiket, megtegyék nyilatkozataikat és kiegészítsék a hiányosakat. T. ház! Emmer Kornél t. képviselőtársam vádjai a sommás eljárás ellen nem újak. Eleget hallottam én ezeket a vádakat akkor, a mikor a törvény még javaslat volt. Különböző szempontból ellene voltak ezen javaslatnak. Sokan azért, mert egyáltalában ellenezték a reformot. mások azért, mert a pareziális reformot ellenezték, mások talán más okból; egyben azonban mind megegyeztek, a kik ezen vádakat felhozták, tudniillik, hogy vagy nem ismerték a javaslatot, vagy nem ismerték a német perrendtartást, vagy — a mi rendszerint előfordult — sem az egyiket, sem a másikat, (Derültség) felteszem mindig, hogy jó hiszemmel voltak, a mit Emmer Kornél t. képviselő úrról is föl kell tennem. A midőn a javaslatból törvény lett, a vádak csakhamar elnémultak. Gyakorlati jogászok körében nincs kétség az iránt, hogy ez az eljárás helyes, hogy ez óriási haladás a régi eljárással szemben, hogy benne megtaláltuk azon alapot, a melyen perrendtartásunkat kiépítenünk kell. Ha összehasonlítjuk, t. ház, azokat az állapotokat, a melyek a német perrendtartás életbeléptetése után ott voltak, azokkal, a melyek sommás eljárásunk életbeléptetése után itt találhatók; ha összehasonlítjuk azokat a panaszokat, a melyek ott előfordultak és azon megelégedést, a mely nálunk van ; akkor valóban örömmel tekinthetünk ezen alkotásra annyival inkább, mert ez nem a véletlen műve, hanem annak müve, hogy figyelem volt fordítva arra, hogy csak az oly intézmények vétessenek fel, a melyek megfelelKÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. V. KÖTET. nek népünk természetének, szokásainak, hajlamainak. (Helyeslés jőbhfelől.) T. ház! Nem olyan lényeges, de meg kell említenem, hogy Emmer Kornél t. képviselő úrnak vádjai nem is a helyes czímhez vaunak Utasítva, mert tulajdonképen nem én vagyok a bűnös, vagy legalább nem én vagyok egyedíü a bűnös; bűnös ebben — de az érdem is ebben | a tekintetben megilleti — az akkori kormány, főleg az akkori igazságügy miniszter, az akkori szakórtekezlet, az igazságügyi bizottság és a törvényhozás, a hol a germanizáczió, a doktrinarizmus vádja a sommás eljárás ellen egyáltalában nem emeltetett; mert erről tudtommal szó sem volt, a mint hogy nem is lehetett szó. A fődolog azonban nézetem szerint az, hogy Emmer Kornél t. képviselő úr vádjai — sajnálatomra vagyok kénytelen kijelenteni — egyszerűen nem igazak. (Mozgás.) T. ház! Kissé hosszasabban időztem ennél az engem is érdeklő témánál (Sálijuk! Halljuk!) és tehettem ezt annyival inkább, mert az az irány, a mely meg volt támadva, belenyúl a jövőbe is, a mennyiben a teljes perrendtartás tervezete ugyanezen elvek alapján van felépítve és lényegileg ugyanezen felfogással, ugyanezen módszerrel van kidolgozva. Árra, hogy ez miben különbözik a német perrendtartástól, uem akarok kiterjeszkedni. Rövidebb lehetek azokra a törvényekre nézve, a melyekre nézve még Emmer Kornél t. képviselő úr nyilatkozott. Egyike azon törvényeknek, a mely szintén meg volt támadva, a váltótörvény, a másik pedig a kereskedelmi törvény. Ismeretes — hiszen maga a képviselő úr is elmondotta —• hogy ezek azon tendencziával készültek, hogy a német általános váltórendszabálylyal és a német kereskedelmi törvénynyel megegyezzenek. Nemcsak ezzel a tendencziával, hanem úgy a leginkább érdekelt kereskedelmi osztály, mint a hazai jognézetek letéteményese, a hazai jogászközönség, ügyvédi egyletek, jogászgyíüés határozottan a német törvény reczepcziója mellett nyilatkoztak a végett, hogy jogegység létesíttessék köztünk, Ausztria és Németország között, a melylyel legsűrűbb az érintkezés. Ismeretes, és bizonyára Emmer Kornél képviselő úr is tudja, hogy a kereskedelmi jog és a váltójog terén ma az európai közvélemény a nemzetközi jogegység felé törekszik, azt akarja megvalósítani. Ismeretesek azon kongresszusok, a melyek e részben tartattak Brémában, Frankfurtban, Antverpenben, Brüsszelben, a melyekben a német törvény, különösen a váltó-törvény — ezekre vonatkoztak leginkább e pontok — igen fontos szerepet játszott, a minthogy ea a törvény, a mint azt Neumann Ármin t. képviselőtársam is 3