Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.
Ülésnapok - 1896-72
márczias 17-én, szerdán. IQg 72. országos ülés 18íí7. bizottság határozatát, melyet a máit évben azon többség választott meg, melynek a mai többség a kifolyása, nem fogja meghazudtolni az új quótahizottság, melyet az áj többség fog kiküldeni. De ha meghazudtolná, akkor az újonnan kiküldött quóta bizottságra óriási felelelősség hárulna. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Minthogy a quótáról szólok, legyen szabad megemlékeznem arról, a mit a pénzügyminiszter úr a múlt évi budget tárgyalása alkalmából tartott beszédében állított fel, hogy tudniillik a többi közgazdasági kérdésekben állapodjunk meg, tekintet nélkül a quótára. T. ház! Az a párt, a melynek én szerény tagja vagyok, quótát fizetni, egyáltalában nem akar. A mi álláspontunk az, hogy minden szabad államnak minden kötelességét teljes mérvben kell fedezni, és nem lehet egy állam önálló, ha más állammal állandó közös ügvei vannak. (Helyeslés a szélső hal oldalon.) De addig is, a míg a mi álláspontunkat a mi erőlködésünk, vagy a kedvező körülmények diadalra nem juttathatják, hangosan tiltakoznunk kell az ellen, hogy a quótában bárminemű emelés történhessék és nekünk körömszakadtáig kell ragaszkodnunk a junktimhoz. Nem szabad megengednünk, hogy a vám- és kereskedelmi szerződés, Isten tudja, miképen megköttessék és mikor már megköttetett, jöjjenek ide egy quóta-felemelési javaslattal. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mi ezt meg nem engedhetjük, legalább meg fogunk tenni ennek meggáthísára, a mi csekély erőnkből kitelik. Igaz, hogy számunk csökkent, de nem szokásunk megszámlálni ellenfeleink számát. Mi kötelességünket teljesíteni fo.üjuk és meg vagyok győződve, hogy még a legelfogúltabb kormánypárti sem fogja tagadhatni, hogy kötelességet teljesítünk a haza iránt. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) A t. miniszterelnök úr egy ízben ebben a házban azt a kijelentést tette, hogy ha tőle függött volna, nem engedett volna egyikünket sem pártunkból visszajönni ebbe a házba. (Derültség a szélső baloldalon.) De engedje meg a t. miniszterelnök úr, hogy óriási tévedésnek és merényletnek tekintsem e felfogását az alkotmányosság helyes fogalmának szempontjából; de ha az minden körülmények között igaz, hogy az alkotmányosság arczúlcsapása az ellenzék erőszakos kiirtása, (Zajos helyeslés a szélső baloldalon) akkor most, hogy az osztrákokkal anyagi érdekek felett tárgyaluuk, a t. miniszterelnök felfogása még az ügyesség kellékeit is nélkülözi, (Zajos helyeslés a szélső baloldalon) mert az osztrák követelések túlhajtásai ellen, az ellenzék ereje szolgáltatta volna ki a leghathatósabb fegyvert annak kivívására, a mit lehetetlen hogy a többség is ne kívánjon hogy az ország terhei ne szaporíttassanak. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Kapva kellett volna tehát kapni azon, hogy az ellenzék elég erős lehessen az országgyűlésen arra, hogy hivatkozhassak a kormány ez ellenzék erejére, mely bizonyos dolgokat az országgyűlésen keresztülvinni nem enged, tehát az osztrák ily dolgokat hiába követel. Most a költségvetés ellenőrző tisztét, fájdalom, csak az a párt, a mely körülöttem ül, teljesíti, mert a többi pártok a költségvetés tárgyalásánál félreálltak és kimondták, hogy paszsziv álláspontot foglalnak el. De meg vagyok győződve arról, hogy midőn a kiegyezési tárgyalások ezen ház elé fognak kerülni, akkor minden ellenzék egyöntetűleg kezet fog és kart ölt azért, hogy ellenállhasson annak, hogy a kiegyezés, ha ezt meghátráltatni pártunk nem bírja, csak úgy jöjjön létre, hogy új megterheltetések ne háramoljanak az országra; bizom abban, hogy az egész ellenzék ellen fog állani annak is, hogy a quóta felemeltessék. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Meg vagyok győződve arról is, hogy az ellenzék minden árnyalata, tehát e párt is, ha nem bírja elfogadtatni saját álláspontját, a mellett fog határozottan küzdeni, bogy a vám- és kereskedelmi szerződés és a quóta-tárgyalások közt létesítessék a junktim úgy, hogy mindkét tárgy egyidejűleg tárgyaltassék. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Nagy tévedésbe esik a kormány, midőn a magyar közvéleményt sötétségben tartja arra nézve, hogy milyen a leglényegesebb tárgyaknál álláspontja; — bár Ausztria kevésbbé érett meg az alkotmányosságra, mint mi, azért mégis Ausztriában erőt keres a kormány a közvéleményben, nem hagyja bekötve a közvélemény szemeit, hanem időnként felvilágosításokat ad és az osztrák kormány még oly gyakorlott politikusoknak támogatását is keresi, mint például a nemrég megválasztott főpinczérek lesznek. (Felkiáltások a baloldal hátsó padjain: Az nem baj a demokráczia szempontjából.) Nem baj a demokráczia szempontjából, nem is azt mondom, hogy baj az, ha becsületes főpinczérekből lesznek képviselők, de kétségbe vonom az ő gyakorlatukat a közgazdasági kérdések megítélésében. (Helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház! Az osztrákok minden eszközhöz hozzányúlnak, hogy minket belekényszerítsenek e gy °ly kiegyezésbe, mely rájuk nézve előnyös; ezt a birodalmi ülésben nyíltan kijelentette az osztrák kormány nem egyszer. A közvélemény e téren hathatósan támogatja a kormányt oly annyira, hogy magánpénzintézetek, melyekkel bizonyos magyar termelési és kereskedelmi körök viszonyban voltak, óriásälag megszorították az eddig nyújtott hitelt; és midőn azt a múlt budget alkalmával felhoztuk, "a pénzügyminiszter úr