Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.
Ülésnapok - 1896-51
70 51. országos ülés 1897. február 17-én, szerdán. fejlődése oda juttatta a budapesti piaczot, hogy itt magasabb áron adhatja el búzáját a magyar gazda, mint aránylag bármely külföldi gazda, a minek az az oka, hogy malmaink ma is képesek Londonban a lefinomabb lisztet 5—6 shillinggel drágábban adni el, mint bármely külföldi malomipar termékeit. Ezzel, t. ház, azt akarom bebizonyítani, hogy mit veszített a külföldi gazda az árdepresszió folytán és mit veszített a magyar gazda. Erre nézve álljon itt az az összehasonlítás, a mely szerint Londonban a búza ára 1873-tól 1893-ig 11 forint 23 krajczárral esett és ugyanazon idő alatt Budapesten a magyar búza ára 6 forint 78 krajczárral esett. Tehát azon állításomat, a mely szerint a magyar gazda ebből a válságból még aránylag kedvezőbb viszonyok között jutott ki, és, kedvezőbb viszonyok közt van, mint a külföldi gazdák, azt hiszem, eléggé bebizonyítottam. Tehát a mi fejlettebb malomiparunknak köszönhető, hogy a búza ára a külföldi piaczok búzaáraival szem ben aránylag magasabb és a mi fejlettebb malomiparunknak lesz köszönhető jövőben is, hogy a budapesti búzaárak mindig egy bizonyos arányban nézve magasabban fognak állni, mint a külföldi piaczok árai és a magyar gazda épen ezáltal ezt a fejlettebb malomipart, mint saját ikertestvérét kell, hogy tekintse, a mely megkönnyíti terményei értékesítését, a mely annak piaczot szerez és oly áron szerez piaczot, mint milyet aránylag a világon egy gazda sem élvezhet. Nagyon boldogok volnának a malmaink, ha a magyar búzát megvehetnék 18—14 forintért és eladhatnák 25 — 26 forintért Londonban, de a mi malmaink sem irányozzák a világvásárt, a világvásárt irányozzák Londonban, melynek árai az egész világra nézve irányadók, és a melyhez nekünk egy bizonyos mértékben — habár, mint mondám — kedvezőbb arányban és mértékben alkalmazkodnunk kell. Azt is hallottuk hangoztatni, t. ház, hogy Magyarország maholnap nem les? kiviteli állam sőt egy egész irodalom fejlődött ki körülötte és az egész világ azt beszéli, hogy 5—6 év múlva, talán egy évtized múlva nekünk egy szem búzakivitelünk sem lesz. T. ház! Ex a gazdának félrevezetése. A ki azt hiszi, hogy Magyarország búzatermelése elérte azt a fokot, a melyen felül már nem emelkedhetik, az igen csalódik. Csak tekintsük azt az óriási lendületet, a mit az árak javulása a búzatermelésben nálunk előidézett és figyeljük meg azon körülményeket, a melyek még nem fejlettek ki arra, hogy nagyobb produkczió előállíttassék és azt hiszem, t. ház, igazat fog nekem adni, mikor azt állítom, hogy Magyarország búzatermelése még egy emberöltő alatt is annyi lesz, hogy azt elfogyasztani a vámterületen beltíl nem lehet. Legyen szabad felemlítenem, hogy 13 rövid esztendő alatt Magyarország búzatermelése 24 millió métermázsával emelkedett, vngyis ha veszem az 1870. és 1880. közti évek átlagát, 16 millió métermázsával és összehasonlítom az 1893-iki 40 millió métermázsával, látom, hogy a búzatermelés 13 esztendő óta másfélszer olyan nagy, mint a hetvenes években volt. És ha azt tekintjük, hogy minő befolyással van a búzaárak emelkedése a búzatermelésre, felemlítem, hogy 1891-ben a búzaárak egyszerre rohamosan emelkedve, ennek az áremelkedésnek közvetlen hatása az volt, hogy a következő második évben, 1893-ban már 130 ezer hektárral, vagyis 227 ezer holddal nagyobb búzaterület lett bevetve, mint 1891ben, a mi a búzaár-emelkedés közvetlen hatásának tulajdonítható. S ha végig tekintünk azon, hogy a bevetett búzaterület mennyi, azt Iftjuk, hogy az 1870—1880-ig terjedő cziklusban bevetettünk 2,200.000 hektárt, az 1881—1890. cziklusban 2.569.000 hektárt és 1893-ban már 3,00.000 hektárt. A mi pedig a termelési eredményeket illeti, a mi azt mutatja, hogy milyen arányban fejlődik az intenzivebb gazdálkodás folytán a búzatermelés mennyisége hektáronként, sőt nemcsak annak mennyisége, hanem a búza minősége is, legyen szabad felemlíteni, hogy míg a termés mennyisége 1871 — 1880-ig átlag hét métermázsa volt hektáronként, addig az az 1881 —1890-ig 11-80 métermázsa, 1893-ban pedig már 13V2 métermázsa volt. De vájjon elértük-e a 13V2 métermázsával azt a maximális termelést, a melyet hektáronként elérhetünk ? Az angol gazda hektáronként 18 métermázsát termel, a magyar kitűnően vezetett nagyobb gazdaságok jó búzatermő talajunkban hektáronként 25 métermázsát termelnek. A mint a jobb gazdálkodás bekövetkezik, a mint intenzivebben fogunk gazdálkodni, mint azt a múlt évtizedek eredményei is mutatják, a búzatermés mennyisége holdanként még nálunk is emelkedni fog És azoknak, a kik azt tartják, hogy a mi búzánk minősége romlik, legyen elég talán felemlítenem azt, hogy a 70-es években a mi búzánk átlagos súlya 76'07, a 80 as években már 77'2, 1893-ban pedig 78*3 kilogramm volt, a mi nem azt igazolja, hogy búzánk qualitása romlik, hanem ellenkezőleg azt, hogy búzánk qualitása javul. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) És, t. ház, vájjon hogyha már a búzával legutóbb bevetett 3 millió hektárt veszszük alapul, a melyen az angol gazda által termelt mennyiséget tudniillik 18 métermázsát hektáronként mi is elő fogjuk állítani, mi által a hektáronkénti termésünk négy métermázsával emel-