Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.
Ülésnapok - 1896-50
50. országos ülés 1897. február 16-án, kedden. 4 3 czializmussal nem azonosítható, sem pedig külföldi izgatásra nem vezethető vissza. Természetes következménye ez annak, hogy a városokban fejlődő ipari és gazdasági élet a cselédet és a mezőgazdasági munkást is mindinkább a városok felé vonzza ; (Úgy van ! jobbfelöl) azoknak törekvése mindinkább odairányúl, hogy városokba kerüljenek, hol könnyebb megélhetést, biztosabb exiszteneziát találnak és a vidékről a városok felé irányuló mozgás idézi elő az ország többi részeiben azt, hogy több helyen munkás-kérdések és munkások szerzésének nehézségei mutatkoznak. A magam részéről inkább aktuálisabb jelentőségű gazdasági kérdésekkel akarok röviden foglalkozni, a melyeknek helyes irányban való vezetése és előbbrevitele az általános gazdasági helyzetnek javulását idézheti elő (Halljuk! Halljuk !) és első sorban a gazdasági szakoktatás kérdése az, a melylyel rövid időre a t. ház figyelmét igénybe akarom venni. (Halljuk!) A gazdasági szakoktatásra különös súlyt helyezek azért, mert a gazdasági fejlődés csak úgy lehetséges, hogyha a gazdaközönséget elméletileg és gyakorlatilag is magasabb nívóra tudjuk emelni. (Helyeslés jobbfelöl.) A jelen gazdasági szakoktatás vezetésében az igen tisztelt föídmívelésügyi miniszter úr különös súlyt helyez a földmívesiskolák továbbfejlesztésére, azt az elvet vallván, hogy a parasztgazdát, a kisbirtokost kell jól gazdálkodni megtanítani és azáltal annak intelligencziáját emelve, a gazdaságot fejleszteni. Az alap tökéletesen helyes ; csakhogy a földmíves-iskolák jelen szervezetükben erre nem alkalmasak. A földmívesiskolákban ma a gazdasági Mképzés oly irányt vesz, hogy az onnan kikerülő elemek parasztgazdáknak már túlintelligensek, túlságos igényekkel birnab, teljes intelligencziával azonban nem rendelkeznek. (Igaz! Ügy van! jobbfelöl.) Én még ilyen földmíves-iskolából kikerült, ott végzett embert nem találtam, a ki, ha valahová elszegődött és valaki megfogadja, megelégedést tudott volna kinyerni. Azzal a félmííveltséggel semmit sem érünk el, annak semmi eredménye nincs. A nép oktatására, a nép között a gazdasági ismeretek terjesztésére én egyedül a községi iskolákat tartom alkalmasaknak. Azért azokat az áldozatokat, a miket ezen iskolák fejlesztésére eddig hoztunk, sokkal czéíszerübben tudnám alkalmazni, hogyha a tanítóképezdékbe vinnők be a gazdasági ismereteknek kötelező oktatását. Minden egyes tanító a gazdasági ismeretekkel megismerkednék, és az elemi iskolákba bevezetném a gazdasági tanítás kötelező voltát. (Helyeslés jobbfelöl) Ezenkívül, természetes, igen üdvös, de már nehezebben keresztülvihető dolog volna, hogyha minden községi és állami elemi iskolában a gyaKÉPVH. NArLÓ. 1896—1901. IV. KÖTET. korlati kiképzést is kapcsolatba lehetne hozni, kapcsolatba hozni vele nemcsak a faiskolákat, hanem kisebb gazdaságokat sokkal inkább, mint egyes elszórt mintagazdaságokat létesíteni állami segélylyel. Hogyha a gyermekek ott gyakorlati ismereteket is szereznének, a gazdasági ismeretek elemeivel megismerkednének, ennek a nép gazdasági életének fejlesztésére sokkal üdvösebb hatása volna. A magasabb gazdasági oktatásnál szintén, úgy a magyaróvári, mint a többi akadémiáknál, a hazai viszonyok ismeretére és a gyakorlati kiképzésre óhajtanék magasabb súlyt fektetni. Helytelen felfogás, de igen sokszor lehet hallani azt, hogy a magyaróvári akadémiából kikerült végzett gazdák, hogy a hazai viszonyok közt sikeresen tudjanak működni, először is felejtsék el az összes teoretikus ismereteket, melyeket ott szereztek és csak azután fog belőlük jó gazda válni. Ebben kétségtelenül van valami. Én is a hazai speczialis viszonyoknak nagyobb méltánylását tartanám szükségesnek. Igen fontos kérdés a gazdaságnál az állattenyésztés kérdése is. Komjáthy t. barátom határozottan objektiv fejtegetésében erre kiterjeszkedvén, nagy súlyt fektet az állattenyésztés fejlődése érdekében az állattenyésztési felügyelői állásoknak még nagyobb mérvben való fokozására, miben vele osztozkodom. Nem helyeselhetem azonban azt a felfogását, mely szerint az egyes tenyészkerületek megállapításánál túlságosnak tartja az ott gyakorolt gyámkodást. Én ellenkezőleg igen helyes intézkedésnek tartora azt, a tenyészkerületek megállapítását, ellenőrzését még inkább fokoznám, hogy ezen egyes tény észkerületekben az arra legalkalmasabb fajok tenyésztessenek tisztán és öntudatosan, nem pedig hogy egyesek dilettantizmusából bevitt egészen más fajkeverék folytán az egész állattenyésztési irány veszélyeztetve volna. (Helyeslés jobbfelöl.) és épen azért egyik fontos feladata az állattenyésztési felügyelőknek, és fontos feladata az államnak is, hogy az apaállatok beszerzésével és kiosztásával a faj tiszta tenyésztését mentől jobban fentartsa és előmozdítsa. (Helyeslés jobbfelöl.) Mindazokban, a miket az állategészségügyre nézve a t.képviselő úr mondott, a magam részéről is teljes mértékben osztozom. Az állategészségügyi kérdés a legfontosabb kérdések egyike az országban, mert az állategészségügy szervezése és helyes szervezése nélkül az egész állattenyésztésünk és állatkereskedelmünk illuzóriussá válnék. Azért az igen tisztelt miniszter úrnak a költségvetés indokolásában kifejtett azon nézetét, hogy az egész állategészségügyet államosítani akarja és újra szervezi, a magam részéről csak örtoimel tudom üdvözölni, (Helyeslés a jobboldalon.) 7
