Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-65

380 66. országos ülés 1897. márczius 8-ÄB, hétfőn. levő tanárok. Ugyanazon tananyagot kell nekik feldolgozniuk, a melyet itt dolgoznak fel és ugyanazon feladataik vannak a törvénynek és a tanrendszernek megfelelőleg, hogy az ifjúságot kellő qualifikáczióra emeljék. Csakugyan feltűnő hogy akkor, mikor ugyanazon qualifikáczió, ugyanazon feladat és ugyanazon tananyag vár a kolozsvári egyetemi tanárokra, fennáll az az anomália, hogy a törzsfizetés különböző, míg itt 3000 forint, addig a kolozsvári egyetemen 2500 forint. Megfoghatatlan ez azért is, mert Magyarországon a kik a hivatali státusban ugyanazon rangban vannak, azoknak a fizetésük is ugyanaz. A kolozsvári egyetemi tanárok ugyanazon rangosztáíyban vannak sorozva a budapesti egyetemi tanárokkal, tehát ezt a különbséget a fizetésben fentartani nem látom helyesnek. Midőn a .második egyetem felállítását elhatározta a törvényhozás és az fel is állíttatott, egyáltalában nem volt senkinek eszeágában sem, hogy itt egy másodrangú egyetem állíttassék fel; a törekvés az volt, hogy épen olyan elsőrangú legyen a kolozsvári, mint a budapesti Ha azt az anomáliát meg nem szüntetjük akkor az ifjúság, valamint a szülők azon nézetben fognak élni, hogy itt különbség van a két egyetem között és a qualifikált fiatal emberek, midőn kikerülnek az egyetemekről, azok a kik hivatva lesznek qualifikácziójukat akár választás, akár kinevezés, akár megbízás esetében megbírálni, rendesen sokkal több súlyt fognak tulajdonítani az elsőrangú egyetem kvalifikácziójáuak, mint a most másodrangúnak tekintett egyetem qualifikácziójának. Pedig méltóztassék elhinni, hogy mesterségesen lehet ugyan külsőleg különbséget megállapítani, de lényegileg ezt el nem ismerhetem. Midőn a második egyetem felállításának szükségét átlátták és elhatározták, annak egyik főoka az volt, hogy a túlzsúfoltság a budapesti egyetemen megszűnjék és a fiatalság a két egyetemen megoszolják és a tudományokban magát jobban kiművelhesse. De, t. ház, ha mi nem segítünk ezen anomálián, akkor a czélt, melyet kitűztünk, egyáltalában elérni nem fogjnk. Hiszen a tapasztalat mutatja, hogy míg itt ezerekre megy a hallgatók száma, addig a kolozsvári egyetemen a hallgatók száma még mindig kevés, pedig, t. ház, méltóztassék meggyőződve lenni, hogy a kolozsvári egyetemen végzett fiatal ember qualifikácziója minden esetre van olyan súlyos, mint a budapesti egyetemen végzett fiatalság qualifikácziója. Thaly Kálmán t. barátom felhozta, hogy az egyetemen a tanhelyiségek oly szűkek, hogy a hallgatóság be sem fér a tanterembe. Magam is meggyőződtem, hogy egyes tanároknak tantermeibe, a kiknek 3 — 400 hallgatójuk van, nem fér be több 70—80 fiatal embernél. Méltóztassék elhinni, hogy a fiatal ember, ha ki akarja magát művelni, attól egészen el van ütve, mert a tanárnak előadását nem is hallgathatja, hanem kizárólag a vizsgára szokott készülni, a mikor rendesen azt mondja, hogy ha m

ég egy kis szerencséje is lesz,... tehát arra sem készül el teljes mértékben. Saját tapasztalásomból mondhatom, hogy épen ellenkezőleg van Kolozsvárott, mert ott a hallgatóság kevés számánál fogva egy bizonyos bizalmas viszony jött létre tanár és tanítvány között, a tanár úgyszólván személyenként ismeri a tanítványokat és azért az ott végzett fiatal ember kvalifikácziója sokkal alaposabb, mint az itt végzetteké. T. ház! Ha ezt az anomáliát, ezt a különbséget fentartjuk az egyik és a másik egyetem között és a fizetésnél fogva a budapesti egyetemet elsőrangúnak, a kolozsvárit másodrangúnak tekintjük, akkor soha nem érhetjük el azt, hogy a mint kell, megizmosodjék, hivatásának megfeleljen a kolozsvári egyetem. Pedig nekünk feltétlenül erre kell törekednünk s ez lenne a feladat. T. ház! Az volna a feladat, és az az ok is, a miért felállítottuk a második egyetemet, hogy a tanárok ott helyhez kötve legyenek és egész odaadással igyekezzenek megoldani feladatukat és az ifjúságot ágy neveljék, a mint megköveteli az ország érdeke. Az nem helyes, hogy az egyetemi tanárok állásukat e?ak ideiglenesnek és átmenetinek tekintsék; már pedig a statisztika bizonyítja, hogy azon 24 év alatt, mióta a kolozsvári egyetem fennáll, onnan 25 egyetemi tanár jött fel Budapestre. Ennek az az eredménye, hogy annak a tanárnak, a kinek ugyanazon qualifikáczióval kell bírnia és ugyanazon feladatra van hivatva, mint a budapesti, minden törekvése oda irányúi, hogy mielőbb elhagyja ezt a helyét. Viszont azok a tanárok, a kik ott akarnak megfelelni hivatásuknak, vagy egyéb okok miatt oda vannak kötve, tekintélyükben csorbát szenvednek és az ifjúság abban a véleményben lehet, hogy azért nem jöttek Budapestre, mert nem olyan kiválóak, mint mások. Úgyis megvan a főváros vonzó ereje a tanárra, a ki itt tehetségét jobban érvényesítheti, társadalmi vágyait jobban kielégítheti, magát képviselőnek is megválasztathatja. Éttől eltekintve, magából a vizsgarendszerből kifolyólag is oly anyagi előnyt élvez a törzsfizetésen felül, hogy anyagilag is ingerelve lesz arra, hogy ide gravitáljon. Azt hiszem, t. ház, hogy a kultuszminisztériumnak egyáltalában nem volt soha feladata és törekvése, hogy egy másodrendű egyetemet állítson fel. Ha pedig ez így van, akkor méltóztassék a kolozsvári egyetemi tanároknak az