Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.
Ülésnapok - 1896-65
65. országos ülés 1897. inárczius 8-án, hétfőn. 379 dése az, mely viszont az én hatáskörömbe tartozik. Ezen tárgyalásokról még egyelőre nem nyilatkozhatom, mert az osztrák közoktatásügyi miniszterrel folytatott tárgyalásaim ebben a stádiumban még nincsenek. De annyit mondhatok, hogy új orvosi szigorlati rendtartást óhajtván kibocsátani, szükségesnek tartottam az osztrák vallás- és közoktatási miniszter urat fölkérni, hogy a recziproczitásra nézve tárgyaljon az osztrák belügyminiszterrel, mert én mindenesetre szeretném ezt a két kérdést elválasztani egymástól, hogy ez esetleg ne akadályozza az új szigorlati rendtartás kibocsáthatását. Sokszor hallottam említeni, t. ház, hogy az orvosnövendékek száma az utóbbi időben ijesztően fogy. T. ház! Ez Ausztriában is így van, tehát bizonyos egyéb körülmények is vannak, a melyek épen az orvostanhallgatók számának csökkenését idézik elő, mint a minő körülményekre nálunk szoktak hivatkozni. A t. képviselő úr felemlítette a Pasteurintézetet. Nevezzük rövidség okáért így! Méltóztatnak tudni, hogy 1890-ben létesült a veszettség elleni védoltó-intézet. Bizony csak 4500 forint van felvéve budgetemben erre az intézetre. Ez rettenetes kevés és teljesen igaza van a t. képviselő urnak, hogy az orvoskari épületben két szobában van elhelyezve ez az intézet, úgy, hogy sem a kísérleti anyag, tudniillik a Pasteur-féle szárított velő, sem pedig a Hőgyesféle diluált fix virus elhelyezésére alig elégséges, annál kevésbbé a betegek gyógykezelésére, a véd-oltásokra, a sebek kezelésére. A forgalom kétségkívül oly nagy, hogy e tekintetben a párisi Pasteur-intézettel vetekedik. Abban a nézetben vagyok, hogy nekünk, nemcsak a veszettség elleni védintézet, hanem egyáltalában a fertőző betegségek elleni védintézet felállításáról kell gondoskodnunk. Most legközelebb is, mikor a szerencsétlen pestiskérdéssel kellett a kormányoknak foglalkozni és attól lehetett félni, ltogy a ragály behurczoltatik, erre vonatkozólag a belügyminiszter árral tárgyalásokba bocsátkoztam, hogy ezen rettenetes fertőzés elleni védintézet felállításáról is gondoskodni kellene. Hanem úgy vagyok meggyőződve, hogy ha egy általános nagy fertőzés elleni védintézetet akarunk felállítani, annak egészen új és valóban a modern igényeknek megfelelő berendezésekkel bíró épületnek kell lennie. (Helyeslés.) Az orvosi egyetem tett már nekem e tekintetben felterjesztést és az ideiglenes elhelyezésre nézve egy közbeeső indítványt nyújtott be. Ezt fontolóra fogom venui, mert a leghatározottabban abban a nézetben vagyok, hogy ha átmegyünk valamely nem erre a czélra épíílt intézetbe, ez nem fogja az igényeket kielégíteni, hanem egy a modern igényeknek megfelelő épületről kell mindenesetre gondoskodni. Ez pénzkérdés, azonban iparkodni fogok, hogy ezen intézet lehetőleg létesíttessék. Meg kell említenem, hogy most is három orvoskari intézetet építettünk. Ott van a két nőiklinika és a boncztani intézet. Mind a három fedél alatt van, a minek következtében költségvetésem meglehetősen igénybe van véve. Teljesen osztozom a t. képviselő úr azon nézetében, hogy az úgynevezett Pasteur-intézet oly nagy szükségletnek felel meg, hogy ennek felállítására vonatkozólag, habár megfeszített erővel, de mindent el kell a magyar államnak követni. (Helyeslés.) Mócsy Antal t. képviselő úrnak nem fogok minden észrevételére kiterjeszkedni. Gondolom, azt méltóztatott mondani, hogy hassak oda, hogy az egyetemen ilyen vagy amolyan irányú tanítások ne történjenek. Nekem veszedelmes tanításokról, melyek törvénybe ütköznek, tudomásom nincs. Méltóztatnak egyébiránt tudni, figyelmeztetem a képviselő urat rá, hogy az 1848-diki törvény Magyarországon az egyetemeknél tanszabadságot biztosít, És én volnék az első, mint képviselő, a ki tiltakoznék az ellen, hogy egy miniszter beavatkoznék, hogy mily irányban és hogyan tanítsanak egyes tudományokat az egyetemen. (Általános élénk helyeslés.) A másik, a mire okvetlen nyilatkoznom kell, az, hogy a képviselő úr pártja nevében óvást tett az egyetemi alapnak a budgetben való beillesztése tárgyában. Ez csakugyan évről-évre ismétlődő óvás s nekem is úgy mint minden elődömnek, ki kell jelentenem azt, hogy a magyar tudományos egyetem az 1848. törvény szerint állami jellegű intézet. (Helyesés.) Azonban egyáltalában nem aíterálja az egyetemi alapnak jogi természetét az, hogy a budgetbe fel van véve. Ez két különböző kérdés. Ezt akartam a t. képviselő úrnak megjegyezni, a többi észrevételére — bocsánatot kérek — ez alkalommal nem tartom szükségesnek kiterjeszkedni. Kérem a tétel elfogadását. (Helyeslés jobbfelél.) Elnök: A tétel ellen nincs észrevétel, kimondhatom, hogy a tétel elfogadtatott. Lehoczky Vilmos jegyző (olvassa).- Bevétel 438.749 forint. Elnök: Megszavaztatik. Lehoczky Vilmos jegyző (olvassa): Kolozsvári egyetem. Rendes kiadások: XX. fejezet 4. czím. Kiadás. Személyi járandóságok és dologi kiadások 356.280 forint. Komjáthy Béla! Komjáthy Béla: T. ház! A Kolozsvárott alkalmazásban levő tanárok ugyanazon qualifikáczióival birnak, mint a budapesti egyetemen 48*
