Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-64

64. országos ülés 1897. inárczius 6-áu, szombaton. 363 Előbb is folytonosan azon az állásponton állott a kormányzat, hogy az állam és egyház teljes szétválasztása nem képezi programmját, de programmját képezi az állami és egyházi dologi hatásköröknek szétválasztása, (Helyeslés jobbfelöl.) mert az állam és egyház szétválasztása jelenti azt, hogy az államra nézve oly közönyösek az egyházak, mint például tegyük fel, egy tűzoltótestület. Ilyen álláspontja a magyar kormánynak sohasem volt; az előző kormánynak sem volt, hanem igenis mindig az állam és egyház közötti viszonyra vonatkozólag abban az értelemben nyilatkozott, mely értelmet voltam bátor kifejteni, (Úgy van! jóbbfelől.) ez vonul végig összes közéletünknek intézményeiben és szervezetében is. (Élénk helyeslés jóbbfelől. Mozgás a baloldalon.) T. ház! Azt is mondotta a t. képviselő úr, hogy a legnagyobb csapás azonban — mert hiszen megengedi, hogy néha így vagy amúgy a vallás iránt bizonyos érdeklődést tanúsítanak, de azután végigverik, sebeket, halálos sebeket ejtenek rajta és azután jön a tapasz: a dotáczió, és erre persze fölhozza, hogy a legnagyobb sebejtés az egyházpolitikai törvényekben van. No hát, ez nem halálos seb, nem is seb; ezt a katholiczízmus és egyáltalában a vallások mindenütt fényesen kiállották, — ha már sebnek méltóztatnak venni, — sőt föl is virágoztak; sőt a vallásos élet uié^ nagyobb dimenziókat öltött. (Mozgás a baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Elnök (csenget): Csendet kérek! Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Szóval. nsit mondja a t. képviselő úr, hogy a legnagyobb csapás azonban mégis a vallástalanság törvénybe iktatása. T. képviselő úr! A vallástalanság Magyarországon törvénybe iktatva nincs; ez is azon szólamoknak egyike, melyeket használni méltóztatnak, (Úgy van jóbbfelől.) s melyekkel félrevezetik a közönséget. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) Mert a vallásszabadság és kultuszszabaiság van törvényeinkbe iktatva, de nem a vallástalanság. Hát hogy. lehet az ilyen törvényről, a mely . . . (Mozgás és zaj a baloldal hátsó padjain. Egy hang ugyanott: Hát a felekesetnélküliség?) . . . Felekezeten kivtíl állás van, de azt még nem tudhatja a t. képviselő úr, (Halljuk! Halljuk!) hogy a ki a felekezeteken kivtíl áll, nem-e olyan vallásos vagy még vallásosabb, mint a felekezetben levő. (Élénk helyeslés a jobb- és szélső baloldalon. Zajos ellenmondások a baloldalon. Elnök csenget.) Bocsánatot kérek, hogyan lehet a t. képviselő uraknak ezen meg is ütközniök ? (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk*!) Hát a nazarénusok ma példának okáért felekezeten kivtíl állanak. (Mozgás és zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Látszik,hogy abszolúte nem méltóztatik érteni a törvényeknek szellemét. (Ügy van! Úgy van!) A nazarénus felekezeten kivtíl áll ugyan, de azért lehet vallásos; épúgy a baptisták, azok is vallásosak és felekezeteken kivűl állók, a míg törvényes elismerésben nem részesülnek. (Egy hang balfelől: Az is felekezei!) A törvény álláspontja szerint tehát az úgynevezett elismert felekezeteken kivtíl állók. (Zaj. Elnök csenget.) Elnök (csenget); Kérem, ne szóljanak be a képviselő urak a beszédbe! Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Azt mondja a t. képviselő úr, hogy olvasta az újságban, hogy mily sokan lépnek ki egyik vagy másik felekezetből ; milyen baj az. T. képviselő úr, a kilépés természetesen a törvény értelmében megtörténhetik, dehigyje el, hogy sok kilépés történik most is olyan, hogy például az illető eddig is nazarénus volt, tehát szabadulni akar azon terhektől, a melyeket fizetett, bár lelkében a felekezethez nem tartozott. Több kilépett ismétlem, eddig is nazarénus volt, de most kilépve felekezeten kivűl áll. És bocsánatot kérek, micsoda haszna van a vallásnak az olyanokból, a kiket csak a kényszer tart ott? (ügy van! Úgy van! Mozgás balfelől.) Azért a vallásosságért lelkesedni, mely csak kényszerből él, igazán nem lehet. (Helyeslés. Úgy van! Felkiáltások jobbfelöl: A stóla! Mozgás balfelöl.) Azután, t. képviselő úr, az ilyen kilépések nagy része nem most keletkezett vallási érzületen nyugszik. Nem a valláss?;abadságról alkotott törvény teremtette az ő új vallási érzületét, hanem felekezeten kivűl állott már tényleg azelőtt is úgy, hogy például a nazarénus egy bizonyos bevett vallás tartozott, de most él azzal a jogával és kilép abból, Tehát nem lehet azt mondani, mintha a törvény hatása alatt történt volna a vallási érzület változása. Ez tényleg megvolt. Panaszokat hallottunk arra nézve is, hogy az igen magas stóla fizetése miatt történnek a kilépések, Ez azért történik, hogy a cura pastoralis sem jár el sok helyütt elég figyelemmel, ós annáifogva ez is buzdítja az illetőket a kilépésre. De különben mondhatom, hogy az ilyenekért sem érdemes a felekezeteknek könyeket hullatni, mert a ki egynéhány krajczár fizetése miatt lép ki a felekezetből, annál a vallásosságérzete nem olyan erős, hogy ez igazán a felekezet közösségében erőt jelentene. (Helyeslés. Úgy van!) Hanem a cura pastoralisnak gondoskodnia kellene arról, hogy a vallásosság igazi és mély legyen és igazi meggyőződésben gyökerezzék és akkor a vallástalanság megszűnik. (Helyeslés. Úgy van! Mozgás balfelől.) A t. képviselő úr azt is mondta, hogy vallástalan az iránya a nevelésnek, és erre a budapesti községi iskolákat hozta fel, hogy íme Budapesten mennyi községi iskola van, és mily 46*