Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-62

316 62. országos ülés 1897. márczlns 4-én, csütörtökön. 600 növendék 280.300 forint költséggel részesül oktatásban. Svájcz 3 intézetében 89 növendék, 80.000 frank. Dánia 1 intézetében, mely foglalkoztató- és nevelő-intézetre oszlik, előbbiben 37 vak 17.000 korona költséggel, utóbbiban 104 vak 69.000 korona kiadással nyer gondoskodást. Svéd és Norvégia 8 intézetében 250 növendék 150.000 korona költséggel. Oroszország 22 intézetében 500 növendék 290.000 márka évi kiadással. Hollandia 7 intézetében 289 növendék 167.000 márka kiadással. Belgium 5 intézetében 200, Anglia 26 intézetében 2000-en felül nyernek oktatást. Francziaország 23 intézetében 1150, Olaszország 7 intézetében s 6 kisebb osztályában 590 növendék taníttatik. Spanyolországban 12 intézetben, Görögországban 1 intézetben tanítanak. Ezekkel szemben Magyarországnak csak egy intézete van 100 növendékkel. Mivel pedig a legutolsó népszámlálás szerint nálunk 10 ezer s néhány száz volt a vak s köztük tanköteles korú 3830, ezért az oktatási százalék tekintetében a legutolsók között vagyunk. Az állam 51.316 forintot költ évenkint a vakok oktatására s ezzel szemben 20.800 forint lévén a bevétele, az állampénztárt csakis 30.516 forint terheli. A hülyék oktatását illetőleg: Németországnak 1893-ban 46 intézete volt 7025 hülye gyermekkel g feltételezhető, hogy ezen szám azóta emelkedett. Maga Berlin városa egy intézetet tart fenn a városhoz közel fekvő Dalldorf faluban, a hol 240 növendék van elhelyezve. De 1893-ban nyilt meg Berlin város epileptikus - intézete is "Wuhlgartenben, a hol közel 700-an vannak elhelyezve s a telek és az épületek hat millió márkába kerültek. Maga Németország évente közel három millió márkát áldoz a hülyék oktatásának czéljaira. A többi európai államoknak is van már többkevesebb intézete s ezeken kivííl már sok helyütt kisegítő iskolák szervezvék a gyenge tehetségű gyermekek számára. A kis Svájczbau 8 intézet van 250 növendékkel. Hazánkban a legutolsó népszámlálás adatai szerint 17.622 hülye volt s ebből 15 éves, tehát tanköteles korú 4069 és ily nagyszámú hülyével szemben csak egy, az 1896-ban államosított kis intézetünk van, & mely a legjobb esetben sem képes 60-nál többet befogadni s a többi 4000-ről pedig csak az égiek gondoskodnak. Kisegítő iskolánk egy sincs, még talán tervben sem. Ezen czélra az állam a múlt év óta 22 928 forintot fordít, a melylyel szemben 12.000 forint lévén a bevétele, ezen fontos ügyre csak 10.928 forint áldozat esik. T. ház! Iparkodtam tárgyilagos M képét nyújtani az emberbaráti intézetek — szerintem helyesebben fogyatékos érzékííek, mert mint emberbaráti más tárcza gondoskodása alá esnek — oktatásügyének. Hogy a viszonyok az utolsó időben s különösen a legutolsó években örvendetesen javultak, ez kétségtelen, s ez a miniszter úr nagy érdeme. De az előadottakból is láthatja a t. ház s a t. miniszter úr, hogy nálunk ezen a téren még nagyon sok a teendő s hogy még igen sokat kell haladnunk s áldoznunk, hogy ezen tekintetben is igazán modern európai állam legyünk. Fogjon tehát össze az állam, a társadalom s az egyház, s a rendelkezésre álló minden erkölcsi és anyagi erővel adjanak módot a nemzetnek s a t. miniszter úrnak arra, hogy beigazolhassuk, miszerint nemcsak tudjuk, hogy e téren mi a tennivalónk, hanem hogy azt megvalósítani is képesek vagyunk és leszünk. Magát a tárcza költségvetését, a mely nemcsak arról győz meg, hogy nemzetünk kulturális ügye jó kezekbe van letéve, de arról is tanúbizonyságot tesz, hogy helyesen s a nemzet erejéhez mérten van vezetve és így lesznek a legsürgősebben kívántak is fontosságuk sorrendjében megvalósítva, megszavazom. (ÉlénJc helyeslés a jobboldalon.) Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Gróf Zichy János! Gr. Zichy János: T. ház! Midőn ez alkalommal felszólalok, teszem azt különösen azért, mert azon bajok orvoslása, a melyek a néppárt egyházpolitikai programmját képezik, e tárcza keretén belül volna eszközlendő. A néppárt keletkezése óta e napig a sajtóban, a parlamentben és a társadalom egy nagy részében úgy állíttatott oda, mint tisztán felekezeti párt. Nagy Mihály: Ugy is van! Gr. Zichy János: Ha azon párt, t. ház, melynek én is szerény tagja vagyok, felekezeti párt volna, vagy jobban mondva: felekezeti párt akarna lenni, úgy egyáltalában nem tarthatna igényt arra, hogy parlamenti párt legyen, mert — legalább az én meggyőződésem szerint — specziell itt Magyarországon politikai párt kizárólagosan felekezeti álláspontra nem helyezkedhetik. (Igazi tjgy van! a baloldal hátsó padjain.) Nem vagyunk mi felekezeti párt, t. ház, hanem politikai párt. Hanem akkor, midőn politikai párt lettünk, szükséges volt egy erkölcsi alapot keresni, melyre helyezkedni kellett, ép úgy, mint minden politikai pártnak egy erkölcsi alapra kell helyezkednie, hogy tartós legyen és üdvösen működhessen. Ezt az erkölcsi alapot mi a keresztény elvekben véltük feltalálni. (Igás! Úgy van! a bal-