Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.
Ülésnapok - 1896-61
61. országos ülés 1897. märczins 3-än, szerdán. gog házszabályok 155. §-a a következőket rendeli: »A napirendre kitűzött tárgy feletti tanácskozás megkezdetvén, attól eltérve, más tárgyról szólani csak a háznak az elnök felhívására adott engedélyével lehet.« Gondolom, erre hivatkozott a képviselő úr. Pichler Győző: Erre! Elnök: Miután eltérni akar a képviselő úr a napirenden levő tárgytól, mely felett a tanácskozás megkezdetett, és kéri a ház engedélyét, tehát felteszem a kérdést, mert csak a ház beleegyezésével lehet a tárgytól eltérni. (Derültség. Zaj.) Egy kis nyugalom nem árt, képviselő urak! Felteszem a kérdést. Ad-e engedélyt a ház, hogy a képviselő úr beszédében a napirenden levő tárgytól az általa jelzett irányban eltérjen, igen vagy nem? (Igen!) A ház a képviselő úrnak a kért engedélyt megadta. Tessék folytatni. (Derültség.) Pichler GyőZő: T. ház! Köszönettel fogadom a t. ház ama kegyességét, hogy megszakítva bár rövid időre a költségvetés tárgyalását, módot és alkalmat nyújtott nekem arra, hogy a mit ki akarok fejteni, itt egész terjedelmében a ház szine előtt tárgyaihatóvá váljék. Én egyszerűen utalni akarok röviden históriájára az eseménynek, a mely arra késztet, hogy felszólaljak. Egy egyszerű szerződésről volt szó, egy egyszerű szerződésről, a melyben 1,300.000 forint bérösszegről van szó. Ilyen szerződés a kereskedelmi világbin, az ipari világban százával vagy ezrével fordul elő. Ezek a szerződések, a melyek köttetnek, egyszerűen séma szerint szoktak megköttetni. Különösen akkor, hogyha valamely ilyen pályázat vagy bérletre nézve a pályázat kiíratott, a feltételek benfoglaltatnak és így egyszerűen csak a feltételekben körűiirt kötelezettségeket kell úgyszólván visszaadni a szerződésben, olyan munka, a melyet mindenki elvégezhet a nélkül, hogy zúgirászattal vagy bármivel vádoltathatnék. Egy szerződés megkötése nem igényel okvetlenül jogi képzettséget, bárki a szerződést megszerkesztheti, legfeljebb a szerződés biztosításául az aláírások hitelessége végett közjegyzői segédletet vesznek igénybe. Ezen szerződés elkészítéséhez sem jogi tudomány, sem kiváló képzettség, sem nagy szellem nem kell; sablondolog az, a melyet eltalál épen úgy a második gimnazista, mint akármelyik más személy, a ki írni és olvasni tud. így van ez rendes körülmények között. Tehát itt arról volt szó,hogy midőn Magyarország ezredik évi ünnepélyeit megünnepli, a belépő-jegyeket bérelje ki egy konzorczium, melynek két tagja külföldi és az egyik itteni, belföldi. A konzorcziumról magáról nem akarok szólani. Megjegyzem, — csak azért, hogy a kósza híreknek elejét vegyem — hogy az egyik konzorcziumi tag, Berl úr, nem volt KÉPVH.NAPLÓ. 1896—1901. IV. KÖTET. I magyar állampolgár és két hét alatt megkapta a magyar állampolgárságot. Nem akarok egyébre kiterjeszkedni, mint arra, hogy hogyan lehet egy ember három ember. Dr. Morzsányi Károly országgyűlési képviselőről beszélek, a ki egy ember és három embernek képzeli magát ; mert hát annyira vakmerőnek még sem tartana az ember senkit, hogy a szentháromsághoz hasonlítsa magát, a mely egyesítve, az Isten fogalmát adja, és nem képzelem azt, hogy a szentháromság szerint véve, Morzsányi Károly képviselő úr magát a szabadelvű pártban oly Istennek tartja, a ki ilyeneket megtehet. Mert Morzsányi úr három ember egy személyben. Saját nyilatkozatában elmondja, hogy hozzájött egy konzorczium, mint az erzsébetvárosi takarékpénztár elnökéhez, azután azt mondja, hogy nem járt el, mint országgyűlési képviselő, de eljárt mint ügyvéd. Én dr. Morzsányi Károly urat nem ismerem közelebbről. Ha valami olyat mondok beszédemben, a mi valótlanság, vagy helytelen informáezión alapúi, ő tartozik nekem a legnagyobb köszönettel, mert akkor módja van, hogy az ország színe előtt mind e dolgokat leczáfolja. Én úgy tudom, hogy ez a hármas ember e képviselőtársunk mint ügyvéd 60.000 forint kikötött honorárium mellett végzett el egy oly szerződést, a melynek minden kritériuma olyan, hogy bárki minden jogi tanulmány, minden utánjárás nélkül egy negyedóra alatt elvégezhet; tette ezt egy olyan társasággal szemben, kifejtve, hogy ő nem mint országgyűlési képviselő jár el, a mely társaságnak egyik tagja, a midőn ő csak jogilag elkezdett vitatkozni, azt mondta: »Herr Doetor, machen Sie keine Schwierigkeiten, ich habé Knopflochschrnerzen, ich mache das Gteschäft um jeden Preis, denn ich habé in Österreich schon viele Tausende für eine Auszeichnung gégében, olme sie zu bekommen; ich will jetzt in Ungarn dafür eine hohe Auszeiehnung bekommen.« (Mozgás.) Nem volt-e hát igazam, midőn a közoktatatési budgeínél az erkölcsről szólva, azt mondtam, hogy az erkölcsök züllenek, a midőn egy országgyűlési képviselő, ha ügyvéd is, azonnal ott nem hagy egy embert, a ki azt mondja neki: » Machen Sie keine Schwierigkeiten, ich habé Knopflochsehmerzen«, mert ebben benne van az, hogy ő nem becsüli semmire Morzsányi Károly dr. ügyvédet, hanem azért, mert Knopfloehschmerzen-je van és mert gyógyírt, mert patikát keresett, e patikát Morzsányinál találta fel. Annak az országgyűlési képviselőnek, különösen akkor, mikor a szabadelvű párthoz, a kormányon levő párthoz tartozik, midőn amúgy is mindeukor, akár igaz, akár nem, én azt nem keresem, ki vannak téve ilynemű dolgoknál a gyanúsításoknak, különösen akkor, midőn nyíltan 37