Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-61

2g8 61. országos ülés 1897. márczius 3-án, szerdán. jain a becsület és a tisztesség fognak felemelkedni. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) T. ház ! Én csak annyit tudok, hogy a szabadelvű pártnak egy tagja ma a közvélemény előtt proskribált azért, mert első sorban — hogy a velem szemben ülő párt álláspontját kifejezzem — ha egyéb nincs is eljárásában, a pártfegyelem szempontjából helytelen eljárás volt tőle, hogy egy legelső köztisztviselő becsületét árnyékba iparkodott állítani. Olyan ez, mint a midőn én a miniszteri székről és az államtitkári hivatalról beszélek, mintha engem — tegyük fel — a miniszterelnök úr meghívna ebédre. Nem Pichler Győzőt hivja meg a miniszterelnök, és nem Bánffy Dezső hivja meg Pichler Győzőt, hanem az országgyűlési képviselőt hivja meg Magyarország miniszterelnöke, s a miniszterelnöki állás megmarad, ha a függetlenségi párt jutna többségre, de megmaradnának a miniszteri állások is, azon miniszteri székek becsülete s tisztessége soha sincs személyekhez kötve, s azt megóvni kötelessége mindenkinek — szerény nézetem szerint — ebben a házban. Kötelességem tehát nekem is megóvni azon székek becsületét, bármely miniszteri szék és bármely . köztisztviselő becsületét. Mert a személy, akár politikai ellenfelek, akár nem, mulandók, de a magyar közjogban felállított legelső köztisztviselői állásnak tisztességét és becsületét fentartani és gyarapítani erkölcsi kötelessége mindenkinek. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) De hogyha ez így áll a miniszterekre nézve, épen így áll helyetteseikre nézve is, és én őszintén megmondom, hogy ebben a felszólalásomban nem czélom semmiféle köztisztviselőt támadni; mert a mint ma és az eddigi nyilatkozatokból kitűnik, és épen a tisztességes ember beszél politikai ellenféllel szemben, az tűnik ki, hogy itt mindenről szó lehet, csak arról nem, hogy köztisztviselőkkel történt volna valami. Az eddigiek után az látszik, hogy az országgyűlési képviselői állást valaki felhasználta arra, hogy gyanúba hozza a minisztert, az államtitkárt és mindenkit azért, hogy magának először 20.000, majd 40.000 forint ügyvédi díjt szerezzen meg. Elnök (csönget): T. képviselő úr! Minden visszaélésnek felderítése és fejtegetése a ház elé tartozik, tehát kétségkívül azon, a lapokban említett állítólagos visszaélés is, de minden a maga idején. Most a közoktatási budgetnek első tétele van tárgyalás alatt, az, a mit a képviselő úr felhozott, a tárgyhoz nem tartozik. A házszabályok módot és alkalmat nyújtanak felhozni kellő módon, kellő időben a ház figyelmét ráirányítani, de most ez az ügy nincs napirenden. Ezért figyelmeztetem a képviselő urat, tessék a tárgyhoz tartani magát. Pichler GyÖZÖ: T, ház! Tudtommal—és én kegyes elnézését kérem az elnök úrnak, a kinek rendreutasítását tisztesség- és kötelességszerűen elfogadom — én úgy fogom fel ezt a helyzetet, hogy a közoktatásügyi tárcza általános tárgyalásáról lévén szó, hogy benne van a népiskolai oktatás, a középiskolai és az egyetemi oktatás. A népiskola neveli a tömeget, a népiskolából kiváltak jönnek a középiskolába, innen az egyetemre. Fel akarom tüntetni azt, hogy mindenütt nem elég figyelmet fordítanak az erkölcsökre s megtörténik, hogy egyetemet végzett kiváló jogászok 60.000 forintos üzelmekbe mennek bele. Ezt akarom egyszerűen feltüntetni és ezeket a lánczszemeket összeszedni, melyekből arra a konklúzióra jövök, hogy az erkölcsi állapotok jelenleg bizony elzüllésnek indulnak. (Ügy vm! Úgy van ! a bal- és szélső baloldalon.) Hentaller Lajos: Ez inkább ide tartozik, mint Dózsa történelmi fejtegetései! Elnök (csenget): jPsendet kérek! Én azért ülök itt, hogy a szabályokat minden irányban fentartsam. Részemről, ha egyes kisebb eltérések történnek, sohasem avatkozom a szónok beszédébe, de a napirenden nem levő, különben azonban a ház előtt a maga módja szerint felhozható tárgyak említését szabály szerint nem szabad megengednem. Méltóztassék folytatni beszédét. Pichler GyőZő: T. ház! Teljesen elismerem azt, hogy magáról a tárgyról eltérni nekem nem szabad. Én most azon tiszteletteljes kérelemmel fordulok az igen t. házhoz, és kérem az igen tisztelt elnök urat, hogy tekintettel arra, miszerint itt most nem arról van szó, hogy történt-e visszaélés, a mi itt megtorlandó, hanem megint végig viszik az egész országban azt a hírt, hogy az országgyűlési képviselő mandátuma nemcsak az ország szine előtt, az ország jogainak és a törvényhozásnak a védelmére szól, hanem arról van szó, hogy az egész országban végig viszik azt, hogy egy országgyűlési képviselő mandátuma ildomtalan nyerészkedésre lesz felhasználva, s azt hiszem, nines itt sem, de ott sem a túloldalon egyetlenegy országgyűlési képviselő sem, a ki ne engedné meg — a t. ház engedelmét kérem, — hogy az országgyűlési képviselő, a ki mind egyenlő, becsületének megóvása miatt engedjék meg, s engedjen meg az igen tisztelt elnök úr, hogy néhány szóval csakugyan reflektáljak arra, a mi széltében-hosszában az egész országban a legnagyobb botrányokat okozza. (Halljuk! Halljuk!) Elnök: A képviselő úr — ha jól értettem — a ház engedelmét kéri arra, hogy a napirendtől eltérhessen. (Felkiáltások aszäsőbáloldalon: Nem !) Ez az értelme a kérésének. Erre nézve a