Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-58

57. országos ülés 1897. február '24-én, szerdán. 219 tam, hogy ezeu rendelet megszegői ellen a leg­nagyobb szigorral járjon el. Ez az, a mit bátor voltam az interpellá­czióra válaszképen előadni. (Élénk helyeslés.) Makfalvay Géza: A belügyminiszter úr válaszát teljes mértékben tudomásul veszem. A kormány részéről jelen vannak: B. Bénffy Dezső, l). Fejérváry Gém. (Az ülés kezdődik d. e. 10 érakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Molnár Antal; a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi gróf Esterházy Kálmán, a javaslatok ellen fel­szólalókat Lakatos Miklós jegyző úr. Következik a jegyzőkönyv hitelesítése. Molnár Antal jegyző (olvassa az 1897. évi február hó 24-ikén tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van valakinek észrevétele a jegyző­könyvre? (Nincs!) Nem levén, a jegyzőkönyv hitelesítve van. Polónyi Géza képviselő úr a tegnapi ülé­sen nem lévén jelen, személyes megtámadás czímén kíván egy észrevételt tenni, a mit én megengedhetőnek tartok. Polónyi Géza: T. ház ! Tegnap nem lévén Budapesten elhAríthatlanúí akadályozva voltam az ülésen való részvételben. Mivel pedig szemé­lyes megtámadtatásban részesültem, ezt a parla­ment iránt tartozó tiszteletemnél fog^a nem hagyhatom szó nélkül; másrészt a földmíveléjsi tárcza költségvetésénél mondott beszédem lénye­ges részei oly módon magyaráztattak félre, a mit a parlamenti tárgyalások modorával sem igen tar­tok megégyeztethetonek. Röviden, pár szóval becses engedelműkkel e dolgokat helyreigazítani kívánom. Elnök: Tudomásul veszi a ház a miniszter úr válaszát, vagy nem? (Igen!) Tehát tudomá­sul vétetik. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 1 óra 45 perczkor.) Rosenberg Gyula képviselő úr — hogy szó Szerint idézhessem — azt mondja (olvassa): »Sok mindent engednek meg maguknak, illetve gon­dolnak megengedhetőnek a parlamenti vitatkozás terén. De ahhoz, a mit Polónyi Géza képviselő úr e tekintetben legutóbbi felszólalásában művelt már egy oly foka a bátorságnak kell, melyet valaki csak a teljes tájékozatlanságból vagy a mások Ítélőképességének teljes negácziójából meríthet.« Ezeu okoskodásával kapcsolatosan vá­dol azzal, hogy én egymást teljesen kizáró dolgokról beszéltem és nincsen fogalmam arról, hogy kiviteli jutalom és agrár-vám egymást fel­tételező dolgok. Hogy e tekintetben szavaim értelmét rövi­den helyreállítsam, a következőket vagyok bátor szíves figyelmükbe ajánlani: A kereskedelmi mérleg szempontjából, a mint azt beszédemben fejtegettem a magyar állam nem lehet egyszerre kiviteli és egyszerre behozatali állam ; vagy egyik, vagy másik lehet csak. A kiviteli prémiumok kiviteli állam szá­mára nyerhetnek csak érvényesülést, az agrár vámok pedig behozatali vámok, tehát csakis be­hozatali államban érvényesülhetnek. A t. kép­viselő úr maga volt az, a ki első beszédében azt mondotta, hogy ő nem akarja bevárni azt a időt, a míg gróf Tisza István képviselő urnak agrárvám-projektuma érvényesülhet, vagyis nem akarja bevárni azon időt, a míg mi behozatali állam lehetünk, hanem addig is, míg az agrár­vámokat be lehet hozni, akarja a kiviteli vá­mokat. 28* 58. ORSZÁGOS ÜLÉS 1897. évi február h<5 25-én, csütörtökön, Szilágyi Desső elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv hitelesítése. — Felszólalás napirend előtt a f'ölmívelósügyi tárcza költségvetése kap­csán. — Bagadós tüdőlob kiirtásáról szóló törvényczikk harmadik olvasása. — Költségvetés 1897-re, honvédelmi tárcza. Ennek kapcsán jelentések: 1. a ludoviczéum ; 2. a katonai nevelőintézetek 3. a hadmentességi díjalap; 4. a honvédmenház; 5. a tiszti áthelyezések tárgyában. — Napirend

Next

/
Oldalképek
Tartalom