Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.
Ülésnapok - 1896-58
220 58 » országos ttlés 1897. február 25-én, cstitörtSkön. T. ház, ha ebben valami képtelenség van. úgy azt nem én állítottam, hanem épen Rosenberg Gyula képviselő úr, a ki a kiviteli prémiumokat akarta az agrár-vámok előtt behozni, De miután egyszerre kiviteli és behozatali állam a magyar állam a kereskedelmi mérleg szempontjából nem lehet: tiszta és világos dolog, hogy a behozatali vám és a kiviteli prémium ily szempontból egymást teljesen kizárják. De, t. ház, a t. képviselő úr ezen felöl azt is mondja beszédjében, hogy én, a ki azt mondám, hogy a gabonaárak emelését akarom, nem akarom egyúttal azt, hogy mesterségesen emel tessék a gabona ára. Ez teljesen igaz, s az én beszédemnek értelme világosan és kizárólag az volt, hogy a mint nem szabad mesterségesen az árak emelésére közrehatni, úgy nem szabad eltűrnünk azt, hogy ezek mesterségesen lenyomassanak s azért ajánlottam én kettőt; ajánlottam, t. ház, először azt, hogy a határidőüzlet szoríttassák meg, a mi az árak mesterséges lenyomását idézi elő, (Eélyedés a szélső baloldalon.) másrészt ajánlottam azt, t. ház, hogy a földadó pedig szállíttassék le, a mi által a termelési költségek kisebbedvén, a földjáradék emelkedik, (Helyeslés a szélső baloldalon) mert természetes dolog, ezzel a termelésen segíthetünk. De, t. ház, nem is szólaltam volna fel ezek miatt, ha nem foglaltatnék képviselőtársam beszédében olyan dolog, a mely egyenesen hazafiságomat vádolja meg, azt állítván Rosenberg Gyula képviselő úr, hogy én itt beszédemben az osztrák érdekeket védelmeztem, hogy azoknak szempontjából szólaltam fel. T. ház, mit mondhattam én ? Röviden azt, hogy ha a kiviteli prémiumnak tényleg meg volna az a hatása, a mit Rosenberg Gyula képviselő úr annak szánt, hogy tudniillik a belfogyasztási, tehát az egész közös vámterületen emelkednék ezáltal a búza ára, úgy természetes hogy emelkednék azon 9—10 millió métermázsa tekintetében is, a mely Ausztriában fogyasztatik el. Ha már most közös vámterületen állunk, ehhez a kivitelt prémiumhoz az osztrákoknak beleeg} ezése feltétlenül szükséges volna. Ezt mondottam én, t. képviselőház, s a ki az ellenkezőt vitatja, az mutassa ki, hogyan tudja közös vámterületen a kiviteli prémiumokat az osztrá kok beleegyezése nélkül életbeléptetni. Ha pedig életbeléptettetnek, t. ház, akkor több, mint nyilvánvaló, hogy azon esetre nekünk az osztrákok számára más ellenkonczessziókat kellene adnunk, a mi által paralizálva volna azon eredmény, a melyet ő elérni akar. Ez volt beszédem értelme. Az osztrákok érdekeinek szempontjából megmondtam, hogy az osztrák érdekeket az fogja védelmezni, a ki a quóta felemeléséhez hozzájárul. Majd meglássuk, kettőnk közül ki fog akkor magyar hazafi lenni, és ki lesz osztrák. Ezt tartottam szükségesnek megmondani, t. ház, hogy a gyengébbek is megérthessék azt, a mi álláspontom volt. (Élénk helyeslés a ssélső báloldalon,) Elnök: Következik a tüdőlob kiirtásáról szóló törvényjavaslat (írom. 97,103,104) harmadszori felolvasása. Gr. Esterházy Kálmán (olvassa). Elnök: Elfogadja a ház harmadszori felolvasásában a javaslatot? (Elfogadjuk!) A ház elfogadta s átküldetik a főrendekhez tárgyalás és hozzájárulás végett. Következik a honvédelmi tárcza (írom. 53) költségvetése. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Honvédelmi minisztérium. Központi igazgatás. Rendes kiadások XXII. fejezet, 1. ezím. Kiadás. Személyi járandóságok összesen 248.320 forint. Szerb György előadó! Szerb György, a pénzügyi bizottság előadója : T. ház ! A honvédelmi miniszter úr az 1893. és az 1894 iki költségvetési előirányzatok tárgyalása alkalmából megjelölte azon intézkedéseket, szervezeti változásokat és fölszerelési javításokat, melyek szükségesek arra, hogy a honvédség harczképessége emeltessék és a nagyobb európai hadseregek szinvonalán megtartassék. Ezek a változások igényelnek több éven keresztül nagyobb költségemeléseket, mely emelések már 1894-ben a költségvetésbe fölvétettek, és melyek folytatólagosan a jelen költségvetésben is föl vannak véve. A folyó 1897-iki költségvetésben a többköltség kitesz 584.479 forintot. Ez főleg a szervezési változásokból, részint pedig a fölszerelósi költség-többletekből származik. A szervezési változások első sorban igénylik azt, hogy a tiszti létszám emeltessék, még pedig a folyó évben összesen 91 tiszttel, nevezetesen egy tábornokkal, öt ezredessel, öt alezredessel, öt őrnagygyal, hat elsőosztályú századossal, három másodosztályú századossal, 34 főhadnagygyal, 37 hadnagygyal. Nemkülönben szükséges a lovas tisztek létszamának fölemelése, még pedig századanként egy tiszttel összesen öt főhadnagygyal és Öt hadnagygyal, tehát tíz tiszttel. Ezen költségtöbblet kitesz a gyalogságnál 131.973 forintot, a lovasságnál 17 830 forintot. Miután pedig az 1895. V törvényezikk folytán a honvédgyalogságnál a kétévi szolgálat behozatott, ennélfogva szükséges a létszám fölemelése. A múlt évben e czímen költség-többlet csak október havától kezdve lett felvéve, tehát csak három hónapra. A folyó évre az egész évi összeg fölvétetett, a mi összeseu kitesz 183.253 forint többköltséget. Szükséges továbbá a hon-
