Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-56

190 56. országos ülés 1897. február 23-án, kedden. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa). 4. rovat. A lótenyésztési alap jövedelméből 14.340 forint. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa). Állategészségügy. Rendes kiadások: XIX. fejezet, 7. czím. Rendes bevételek: VI. fejezet, 5. czím. Kiadás. Személyi járandóságok 147.396 forint. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Dologi kiadások 190.462 forint. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Bevétel 59.180 forint. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Gazdasági tanintézetek és mezőgazdasági ismeretek terjesztése. Rendes kiadások : XIX. fejezet, 8. czím. Rendeg bevételek: VI. fejezet, 6. czím. Kiadás 914.024 forint. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Bevétel 260.995 forint. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Állattenyésztés és tejgazdaság. Rendes kiadások : XIX. fejezet, 9. czím. Rendes bevételek Í VI. fejezet, 7. czím. Kiadás. Személyi járandóságok. Dologi kiadások 363.998 forint. Terényi Lajos előadó: Ujolag kérem a t. házat a pénzügyi bizottság nevében, hogy a tárgyalás alatt levő XIX. fejezet 9. czímének összes rovatai közt az átruházási jogot megadni méltóztassék. Elnök: Az egyes rovatok nem támadtatván meg, azok megszavaztatnak; az átruházási jog megadása pedig magától értetik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Bevétel 178.882 forint. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) • Országos vízépítészeti és talajjavítási hivatal. Rendes kiadások: XIX. fejezet, 10. czím.. Rendes bevételek: VI. fejezet, 8. czím. Kiadás. Személyi járandóságok és dologi kiadások 151.720 forint. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Bevétel. A vízszabályozási társulatok által az állami felügyeletért fizetendő átalányok 10 500 forint. Gr. Csáky Albin: T. ház! Nekem semmi kifogásom sincs a költségvetés ezen tétele ellen, de mivel ezen tétel a vízszabályozási társulatok feletti állami felügyeletről szól, igen jó alkalmat szolgáltat nekem arra, hogy két, szerintem, nagyon visszás körülményt említsek fel, a mely Bekésmegyében a Kőrös szabályozása folytán felmerült, s a mely visszás körülmény azt hiszem egyaránt teszi nemcsak kívánatossá, de szükségessé is a felügyeleti jognak a gyakorlását. Mindenki, a ki az Alföldön megfordult, elismeri az ártérmentesítési munkálatok nagy eredményét. De mindenki, a ki ismeri a viszonyokat, azt is tudja, hogy ezeknek a munkálatoknak a költségei nagy mérvben nehezednek az illető birtokosokra és gazdákra. (Igás! Úgy van! jőbhfelől.) Elviselhetetlenné válik ezen költség, t. ház, akkor, mikor az nem igazságosan oszlik meg azok között, a kik a védmüvek által ténylegesen meg vannak védve. Ez az eset áll fenn jelenleg a Hármas-Kőrös mentében Békésmegyében. Ott tudniillik az ártérfejlesztés három fokozatban : az 1830 iki, az 1855-iki, és az 1881-iki nagy árvizek, azaz a legmagasabb vízállások szerint ejtetett meg és az érdekeltséget azok képezik, a kik a legutolsó, legmagasabb vízállás szerinti területbe beleesnek, tudniillik az 1891-iki vízmagasság szerint. Ámde 1895-ben ennél sokkal magasabb árvíz állott be, az 1895. víz magassága egy méterrel haladta meg az 1881 iki vízmagasságot és mindazok, a kik ez utóbbi nagy vízállás által érintettek, vagy a kik az azóta emelt védmüvek által megvédettek, nem járulnak hozzá a költségek fedezéséhez. Ez szerintem t. ház, egy merő igazságtalanság, mert hiszen az 1895-iki vízállás egy nagy területet veszélyeztethetett, és hogy ha ujabb építkezések épen a nagy vízállás folytán váltak szükségessé, tudniillik a védgátak nagymérvű emelése és szélesbítése, akkor természetes, hogy azoknak is hozzá kell járúlniok a költségekhez, a kik az ujonan emelt és szélesbített gátak által megvédettek. Minthogy az illető ártérmentesítő társulat e tekintetben eddig tnitsem tett, és minthogy másrészt az 1885: XXIII. törvényczikk 82-ik §a a miniszter úrra bízza az ártérfejlesztési és osztályozási munkálatok megindítását, a hol annak szükségét látja: tiszteletteljesen kérem a földmíveléstigyi miniszter urat, szíveskedjék e kérdéssel foglalkozni és szíveskedjék szokott buzgóságával és erélyével az igazságos teherfelosztást lehetőleg biztosítani. (Helyeslés.) Ezenkívül azonban, t. képviselőház, felmerült m

ég egy másik körülmény is ott, a mi szerintem ép annyira visszás, mint az első. Szarvas város felett a Kőrös szabályozási munkálatok folyamában egy átmetszés létesíttetett, a mely átmetszés védekezési szempontból igen nagy jelentőséggel bír, mert az előbbi 30 kilométernyi védgátak helyébe mindössze két kilométernyi védgátat állított. Ámde ennek az átmetszésnek az a sajnos következménye van, hogy Szarvas és Szent-András községek, a melyek az előtt az élő Kőrös mentén feküdtek, most már csak egy holt kanyar által érintetnek. A mikor az