Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.
Ülésnapok - 1896-56
66. országos ülés 1897. átmetszési munkálat megindításáról volt szó, természetesen előbb kisajátítás útján kellett a területeket megszerezni és a kisajátítási eljárás alkalmával Szarvas város közönsége azt a kikötést formulázta, hogy a holt kanyar mind a két végén zsilippel láttassék el és pedig azon ezélból, hogy a holt kanyarban összegyűlt belvizek, mert hiszen ezeknek levezetésére szolgál, mikor szükség van, levezettesenek; másrészt pedig ezen megromlott víz helyébe az élő Körösből friss víz legyen a holt kanyarba bevezethető. Ezen kikötéseknek csak az egyike teljesíttetett, a mennyiben a holt kanyarban csak egy zsilip állíttatatott fel, míg a másik, vagyis a kanyar felső végén kikötött zsilip nem állíttatott fel, mert a szakértők véleménye szerint műszaki legyőzhetetlen akadályokba ütközött; mert több évi tapasztalás azt tanúsítja, hogy ezen zsilip nem felel meg a feladatának, mert a holt kanyarban összegyülemlett s ott romlásnak indáit belvizeket nem lehet bevezetni akkor, midőn annak szüksége beáll, nem lehet pedig levezetni azért, mivel az élő Kőrös vize gyakran magasabban áll, mint a holt kanyarban összegyülemlett víz, másrészt ha ezen körülmény nem is áll be, akkor sem lehet egészen kiüríteni azt a holt kanyart, mert az alsó zsilip küszöbe 60 czentiméterrel magasabban fekszik, mint a holt kanyar feneke. Méltóztatik már most elképzelni, hogy ebből micsoda tarthatatlan helyzet támad. Két nagy község fekszik egy holt kanyar mentén kitéve egy bűzös, poshadt, romlott vízzel telt mocsár kipárolgásának, a mely a levegőt megfertőzi és a közegészségügyet veszélyezteti. Szerintem teljesen indokolatlan az illető ártérmentesítő társulatnak az az álláspontja, hogy mivel ez közegészségügyet érdeklő dolog, ahhoz neki semmi köze, vagyis, hogy az nem tartozik az ő ügykörébe. Hiszen a vízszabályozási munkák folytán támadt ez a helyzet, s azért, mert hiszen az ártérmentesítő volna köteles a fenforgó bajon segíteni. Említettem azt is, hogy az átmetszés illetőleg a holt kanyar létesíílése előtt maga a község kikötötte a holt kanyarnak oly módon berendezését, hogy ebből az álló víz mindig levezethető és a friss víz mindig bevezethető legyen. Ez is egy olyan visszás körülmeny, a mely az állami felügyelet hathatós gyakorlását nem csak kívánatossá, de szükségessé is teszi, s azért e tekintetben is kérem a földmívelésügyi miniszter urat, méltóztatnék a tényállást megállapítani s aztán ezen tarthatatlan állapotnak minél előbb véget vetni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kivan még szólani valaki ezen tételhez? Senki. A vitát bezárom. Baranyi Ignácz földinívelésügyi miniszter: T. képviselőház! Gróf Csáky Albin febrnir 23-án, kedden. | g j igen tisztelt képviselő úr felszólalására van szerencsém mindenekelőtt megkülönböztetést tenni az ártérfejlesztés és osztályozás között. Az ártérfejlesztést illetőleg az 1885 : XXIII. tezikk 104. §-a rendelkezik s ennek 4. bekezdésében ki van mondva, hogy az alakulandó, nemkülönben a már létező közérdekű társulatnál, az ártérfejlesztésnél az ott tapasztalt legmagasabb árvízszín veendő fel alapúi. E szerint az elv az, hogy a társulat megalakulásáig tapasztalható legnagyobb árvízszín veendő alapúi, de a következő bekezdés azt is mondja, hogy az ártérfejlesztés foganatosítása vagy megújítása iránt elsőfokúlag a társulat közgyűlése határoz és ezen határozatát a társulat az érdekeltekkel három hónap alatt közli, tehát az illető érdekelteknek az ártérfejlesztés megújítása tekintetében első sorban a társulati közgyűléshez kell folyamodni s a mennyibea a társulati közgyűlés nem adná meg, joguk van felebbezni s e stádiumban kerül csak az ügy a föídmívelésügyi miniszter elé. A mi pedig az osztályozás kérdését illeti, megnyugtathatom a t. képviselő urat, hogy az osztályozás ott csakis a belvízi munkálatok elvégzéséig érvényes, vagyis a kataszteri kulcs csak ideiglenesen van megállapítva. Az osztályozási kulcsnak a belvízrendezési munkálatok bevégzése után nincs hatálya, úgy hogy a társulat kénytelen lesz e részben új osztályozási munkálatot készíteni. Harmadszor említette a t. képviselő íir, hogy az ottani holt kanyar a közegészségügyi viszonyokra is ártalmas. Erre nézve van szerencsém megnyugtatni, hogy a mint tudom, a társulattal szemben kiköttetett, — a mint méltóztatott említeni is, — hogy abban a holt kanyarban élő víznek kell lenni, ha másként nem, emelőgépek útján. Én a társulat ezen kötelezettségének érvényt fogok szerezni. (Élénk helyeslés.) Még csak azt teszem hozzá: méltóztassék meggyőződve lenni, hogy a nagy alföldi városok helyzetére a kormány mindig kiváló tekintettel van. (Helyeslés.) Elnök: A tétel ellen kifogás nem tétetett, a 10.500 forintot a ház megszavazza. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) .• Folyammérnöki hivatalok. Rendes kiadások: XIX. fejezet, 11. czím. Kiadás 291.473 fit. Elnök: Megszavaztatok. Terényi Lajos előadó: T. ház! A pénzügyi bizottság nevében kérem, hogy a tárgyalás alatt levő 11. és az ezt megelőző 10. czím egyes rovatai között az átruházási jogot engedélyezni méltóztassék. Elnök: A kért átruházási jog megadatik.
