Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-55

158 55. országos ülés 1897. február 22-én, hétfőn. beszédét, hogy a búzaár depressziójának okaival akar foglalkozni, azt hittem, ez beköszöntő a börzereform kérdéséhez s valóban nem voltam arra elkészülve, hogy okoskodásával a kiviteli prémiumra fog kilyukadni. A határidőüzlet kérdésével foglalkozni kell azért, mert tartok attól, hogy ha azon kijelentések, melyek a táloldalról elhangzottak, megfelelő czáfolatban nem részesülnek, gazdaközönségünk még nagyobb derouteba kerül és még nagyobb mértékben fog a kiszipolyozásnak áldozatul esni. Tudom, hogy az intenczió, a ezél nem az, de az eszközök feltétlenül azok és minden körülmények közt olyanok, a melyeket eléggé perhorreskálni nem lehet. T. képviselőház! Méltóztatnak tudni, hogy a börzereform kérdésében a kereskedelmi miniszter egy szaktanáeskozmányt hívott össze. Széltében-hosszában a világnak hallatszik, hogy az árdepressziónuk egyik szülő oka — nem kizárólag — a börzén a gabonaárakkal űzött differeneziális üzletek. Ez a kérdés, t. képviselőház, vitatkozás tárgya volt, vitatkozás tárgyát képezte a tudományos irodalomban és politikusok közt egyaránt. Odáig már eljutottunk, hogy maga Tisza István t. képviselő Úr is most elmondott beszédében világosan arra az álláspontra helyezkedik, hogy azt mondja: az üres játékot — »üres« ezt a szót még fentartja magának — korlátozni kell, és ha valaki egy oly javaslattal fog előállani, a mely az üres játékok korlátozását vonná maga után a nélkül, :.bogy a kereskedelemnek ártson: minden gazda kész örömmel fogadja azt. Azonkívül megjelent egy röpirat, a mely verifikálni igyekszik az úgynevezett határidő-üzletet; azt mondja; az nemcsak a kereskedelemre, hanem a gazdaközönségre nézve is valóságos áldás, és felhívja a gazdaközönséget, sőt kioktatja az iránt, hogy miként éljen a határidőüzlet áldásával. T. ház! Mert veszélyesnek tartom ezt a tant, különösen ma, a midőn a játékszenvedély úgyis súlyosan és naponként megköveteli áldozatait: különösen kötelességemnek tartom az ország közvéleményét figyelmeztetni arra, hogy milyen veszély káramolhatik az országra, ha ezen szirénhangoknak engedelmeskedik, melyeket a játékszenvedély által elkapatott börziánerektől hallunk, (lgas! Úgy van ! a bal- és szélső baloldalon.) T. képviselőház! Ha már valaki konczedálja, hogy az üres játék ellen állást kell foglalnunk, ezt csak azon az alapon teheti, mert a játékot egyáltalában szankczionálni nem akarja. Félreértések kizárása czéljából megjegyzem: soha senkinek kifogása nem volt és nem lehetett az ellen, hogy a gabonát is, mint mindenféle más tárgyat a világon, határidőre is el lehessen adni; tehát a határidőüzlet, mint ilyen ellen, elvileg senki kifogást nem tehet. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Én eladhatom az órámat ma úgy, hogy szállítom három hónap múlva, eladhatom a kabátomat úgy, hogy szállíthatom mához egy hétre, csak meglegyen. Miért ne adhatnám el a búzámat is ma úgy, hogy szállítom három hónap múlva? De, t. ház, a mi ellen nekünk kifogásunk van, az az, hogy eladhassak olyasmit, a mit szállítani nem akarok, akkor is, ha megvan, nem is szállíthatok akkor, ha nincs meg. Nem akarjuk megengedni azt, hogy imaginárius értékek piaczra dobásával az árakat mesterségesen akár lenyomják, akár emel jék, akár egyáltalán befolyásolják. (Helyeslés és éljenzés balfelöl.) T. képviselőház! Csak egy példát! (Halljuk ! Halljuk!) Magyarországon a gatíbnaszükségiet, a belfogyasztási szükséglet 8.500.000—9,000.000 métermázsa; biztos statisztikai adataink vannak erre, csak egy évben, 1889-ben írott schlussokban, — a szóbeliről nem is akarok beszélni — eladatott gabona kötött határidőre 91,000.000 métermázsa. Ha az egész világra nézve ezt applikáljuk, és látjuk, hogy milyen borzasztó mértékben nagy a különbség a határidőre eladott gabona és a tényleg termelt gabona mennyisége közt, elszörnyűködve látjuk azt, hogy a tőzsdei spekuláczió, a mely annak idején spanyol ménszamarakkal csinált tőzsdei üzletet, és annak idején annyi liliomgyökeret adott el, hogy ha az egész föld liliommal lett volna beültetve, még akkor sem termett volna annyi, mint a mennyit ők egy nap alatt eladtak, ez a mister Loove féle szédelgés manapság újabban prosperál és újabban ünnepli diadalait. T. ház! Hogy tisztában legyünk a kérdésekkel, meg kell csinálni a definicziót. Majd applikálom és azután konkrét példával fogom illusztrálni, hogy mennyire veszélyes, ha a Tisza István t. képviselő úr ideája után indulnánk. Mi a határidőüzlet? Ezzel kell tisztában lennünk. A határidőüzlet az, hogy ha valaki egy előre adott mennyiséget előre adott minőség szerint egy későbbi határidőre előre meghatározott árban szállítási kötelezettség nélkül elad. Ez a határidőüzlet. Meghatározott mennyiség, mert az usance búza, a mely a határidőüzlet alapját képezi, 1000 métermázsával,köthető meghatározott mennyiségben és minőségben, mert 75 kilogrammosnak kell lenni az usance búzának. Az adott határidő példának okáért ma egy későbbi határidőre, példának okáért három hónapra, az árnak előre való meghatározása, de szállítási kötelezettség nélkül. Ez a kereskedés nem kereskedés az árúval, hanem kereskedés az árral. (Élénk helyeslés bálfelöl.) Ez a kereskedés tisztán és kizárólag a véletlen törvényein alapszik. Olyan országban, melynek legfontosabb