Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-53

1 \ Q 53. országos ülés 1897. február 19-én, pénteken. monopóliumot, a melyet egyesek önkénye teremt egyeseknek hasznára. És ha csakugyan helyes volna azon állítás, a melyet én különben nera hiszek el, hogy a jelzett monopólium elkerülhetetlen, akkor ebből csak azt az egy konzequencziát lehetne levonni, hogy ha már feltétlenül szükséges, gyakorolja azt az állam maga. Én az ipar igaz barátja vagyok; elismerem, hogy az ipar felvirágzása növeli a közvagyonosodást, ez pedig fokozza a fogyasztási képességet, a mi ismét a gazdának is javára válik. Én tehát a mezőgazdaság érdekében is óhajtom az ipar, és még inkább a mezőgazdasággal oly szorosan összefüggő czukoripar fellendülését. Es itt felvetem a kérdést, hogy az olcsó czukorrépa és ezukorárak kinek vannak hasznára ? Senki másnak, mint a czukorfogyasztó külföldnek, első sorban Angliának. Azért kell tehát a gazdát nyomni, hogy Anglia minél olcsóbb czukrot fogyaszthasson. S ez áll nemcsak a magyar gazdára, hanem a czukortermelő Európa minden gazdájára. S ezen anomáliának csak akkor lesz vége, ha a kiviteli czukorprémiumokban egymást túlliczitáló államok belátják, hogy eljárásukra reáillik, hogy inter duos litigantes tertius gaudet és felhagynak ezen közgazdaságilag helytelen prémium-politikával. A czukor ára hanyatlik, az igaz, de igaz az is, hogy a mezőgazdasági munkabér emelkedik. Ez közgazdaságilag csak üdvözölhető, de a magyar gazdára nézve kivihetetlen, hogy sokkal magasabb termelési költségek mellett aránytalanul csekélyebb czukorárakkal boldogulhasson. Ezért szükséges, úgy a gyárak, mint a gazda helyzetét tekintve, de minden egyoldalú, önkényes eljárás kizárásával, az érdekek igazságos kiegyenlítésének létesítése. A mai állapot az erőszak szüleménye, melynél — mint mindig — a rövidebbet a gyengébb fél húzza: a magyar gazdaközönség. A költségvetést elfogadom. (Élénk tetszés jóbbfelől.) Elnök '• Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést lijra megnyitom. Rakovszky István jegyző: Molnár János! Molnár János: T. képviselőház! Azon támadásra, mely ezen t. házban már annyiszor és így a többiek között tegnap Werner Gyula képviselő úr ajkairól is a néppárt ellen hangzott, sem én, sem más elvtársaim közöl, sem ma, sem a jövőre soha többé reflektálni nem fogunk, és pedig nem azon egyszerű okból, mert ha azok után, a miket mi már erre nézve elmondottunk, még ezentúl is reagálnánk: attól félnénk, hogy valaki még ráuk találja fogni, hogy mi a t. házat vásárcsarnoknak tekintjük, a hová azokat szállásolták be nem régen, a kik eddig esernyő-óriások védszárnyai alatt gyakorolták a szólásszabadság és a nem épen ékesszólás művészetét. De az igen tisztelt földmívelésügyi miniszter úrnak felelek, és pedig a következőkben. Azt mondotta tegnap, hogy a ki dolgozni nem akar, azt a kormány és a társadalom nem fogja szutenirozni, támogatni; és ez igen helyesen és bölcsen van így, mert hiszen — hogy Szőts Pál képviselő úr kívánságát is teljesítsem, a ki azt óhajtotta tőlem egyszer, hogy a bibliából idézzek — a szentirás is azt mondja, hogy ä ki nem dolgozik, ne egyék. Azonban, t. ház, már-már annyira jutottunk Magyarországon, hogy az is éhezik, a ki dolgozik, még pedig erősen, keményen, véres verejtékkel mlveli a földet. Egy példát idézek erre nézve, még pedig épen azon megyéből, hol a t. miniszter urnak latifundiuma is elterül, (Derültség.) Komárommegyéből. Egy barátom küldötte be az adatokat. Az eset a következő (olvassa): »Komárommegyében a Vág mentén jó minőségű földek közepette játszik a szczéna. Az itt leírt gazdaság a legjobb helyen egy tagban van; a tag közepén a tágas tanya, melyet a gazda apáitól örökölt. 50 holdon gazdálkodik, melyből 24 hold elsőminőségű szántóföld, a legjobb karban, kitűnő fölszereléssel, hogy mint minta-parasztgazdaságot merném bemutatni bármely zsűri előtt. Négy nyomású gazdaságot folytat: hat hold őszi, hat hold tavaszi, hat hold kapanövény, hat hold ugar. Minden öt évben áttrágyázva összes földeit, meg is teremnek azok holdanként átlag ]jét q. Ez = 126 q. Ebből eladhat 10 q. búzát ä 650 = 65 frt; 30 q. árpát ä 6 frt = 180 frt; 15 q. kukoriczát ä 3 frt = 45 frt. Összes bevétel tehát a jjazdaságból • 290 forint. A többit felhasználja, mert állatokat nevel. Összesen két igás ló, négy ökör, három tehén és nyolez növendék állat, összesen 17 darab van istállóján. Mivel pedig hat év óta 26 hold rétjének legnagyobb része az árviz martaléka, most is viz alatt áll, azért állatjai számára a széna takarmányból többet kell fentartatiia. Az állatnevelésből bevett évente circa 150 forintot. Sertésekből évek óta nincs jövedelem, mert a vészben elhullottak, az állomány tehát újból szervezendő. Méhekből, gyümölcsből bevett átlag 30 forintot. Hogy gyermekei nevelésére annál többet tudjon fordítani, a községben levő szép házát is kiadta gyógyszertárnak, ennek évi bére 100 frt, maga pedig _ künn a tanyán lakik és vezeti gazdaságát. Összes jövedelme tehát, legmegfeszítetebb szorgalma után, mindent összevéve, még a házbért is beszámítva: 620 forint. Lássuk ezzel szemben terheit. Földadó 56 frt 44 kr.;