Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-36

m országos ülés 1897. jannár 2$-án, estttSrtSkfa. gában visszaesést mutat fel. Ez kitűnik az évenkénti fősorozás eredményéből. Ezen bajok mindegyike exisztál és én nagyon jól tudom, hogy ennek nem egy specziális körülmény az okozója, hanem a viszonyoknak hosszá lánczolata. Ezen okok közt szerepel mindenesetre a kivándorlás is. A statisztikai adatok bizonyítékai szerint ez a kivándorlás nem hogy apadna, hanem 1891-től 1895-ig évenkint szaporodik és ezen öt év alatt 17.700 egyén maradt künn Romániában, a mi az összes népességnek 3*5°/o-át teszi ki, viszonyítva pedig a munkaképesek számához, a 10—60 évesek számához, azoknak ll°/o-át képezi. A kivándorlók közt leginkább nők vannak; hogy pedig ezen nők milyen hivatást folytatnak, milyen foglalkozást tíznek a Keleten, mindenki tudja, a ki megfordult Romániában, sőt merem állítani, hogy még Egyptomban is akadnak székely leányok. Van a kivándorlásnak egy specziális fajtája, mely tulajdonképen nem is kivándorlás: sokan úgy mennek ki, hogy odakint csak pár évig tartózkodnak. Ennek az a hátránya, hogy ott a klima más, különösen az ivóviz rossz lévén és a férfiak ott nehezebb dolgot végezvén, mint itthon, azok az emberek, mikor visszajönnek, nem képesek a nép-szaporításra oly irányban befolyással lenni, hogy a nép fizikai ereje az utódokban emelkedjék. E kivándorlás folyton növekszik, és ebből az a szomorú állapot áll elő, hogy a székelység, mely Erdélyben a magyarság zömét képezi, nem lesz képes teljesíteni azt a hivatását, hogy a magyarságnak nyugat felé terjeszkedésénél a magyarság melegágyát képezze. A kivándorlás okai nagyon plauzibilisak. Romániában a megélhetési viszonyok aránylag sokkal kedvezőbbek, mint nálunk. Kivált az elsőrendű életszükséglet! czikkek sokkal olcsób bak, a kereset pedig könnyebb. A hús-, szesz- és egyéb fogyasztási adók rendszere nincs anynyira kifejlődve, mint nálunk. Tehát megvan mindig a csáb Romániába való kivándorlásra. Tudom nagyon jól, hogy a baj gyökeres orvoslására a társadalmi és kormányi tevékenység egész hosszú, összefüggő lánczolata szükséges. De ily gyökeres orvoslás nem egy-két év, hanem hosszú évek dolga és én bízom benne, hogy a kormány, a lehetőség határai közt, ez irányban is, karöltve a társadalommal, nagy tevékenységet fog kifejteni. Addig is legyen szabad a t. miniszter úr figyelmét felhívnom e kérdés tanulmányozására, különösen arra, nem lenne-e czélszertí, hogy úgynevezett 15 napos útlevél-igazolások oly egyéneknek, a kik munka-szerzés czéljából mennek Romániába, ne adassanak ki? Esetleg nem volna-e czélszertí, felemelni az útlevél-bélyegilletéket? Az a 15 krajczár nagyon kevés. Ha felemelnék 1 forinton felül, az sem volna nagy megterheltetés; hisz van sok beadvány is, melyre egy forint, 1 frt 50 kr. bélyeg jár. Arra is kérem a mélyen tisztelt miniszter urat, hogy a határőrség szigorítása által korlátozza a határon való átszökéseket. Ezek kijelentése után, minthogy teljes bizalommal vagyok a kormány iránt, a költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés j<Mfelöl.) Rakovszky István jegyző: Visontai Soma ! Visontai Soma: Engedje meg a t. ház, hogy valamint más alkalommal, ágy most is a belügyi tárcza költségvetésének tárgyalásánál hívjam fel figyelmét a társadalmi kérdésekre s a társadalmi törekvésekkel összefüggő egyikmásik mozzanatra. (Halljuk! Halljuk!) Hogy ez nálunk mindig a belügyi tárcza, sőt némelykor a rendőrségi kérdés tárgyalásánál esik meg: ez csak a helyzetet és azt jellemzi, hogy ezen kérdéseket Magyarországon rendőrileg oldják meg, hogy azok a kormányzatnak rendészeti keretébe vannak bevonva, hiányozván azon nagyobb törvényhatósági intézkedések, melyek ezen bajokat gyökerükben orvosolni alkalmasak. De megkönnyítette feladatomat a túloldal egyik érdemes tagjának felszólalása. Ertem Tallián t. képviselő urat, a ki ugyancsak a belügyi tárczával és a rendészettel kapcsolatban adta elő nézeteit, és a ki egy beismerést tett, a melyet első sorban is konstatálnom kell. Tallián Béla t. képviselő úr ugyanis azt mondotta, hogy Magyarország egyes területein kivételes állapotok uralkodnak. Kétségfelen, hogy ez a kijelentése a törvényhozást meglepni alkalmas, mert tudtommal kivételes állapotokat, ostromállapotot teremteni rendeleti úton Magyarországon senkinek joga nincs, mert ily állapotokat csak a törvényhozás tudtával és beleegyezésével lehet létesíteni, mert az alkotmány felfüggesztése, mert az alkotmányos jogokból a társadalom bármely osztályának kizárása oly rendkívüli intézkedés és annyira érinti a jogegyenlőség és szabadság elveit, a melyeket pedig egy alkotmányos országban respektálni kell, hogy ezt csakis törvényhozásiig, törvényes úton lehet eszközölni. Ugy látszik, az igen tisztelt képviselő úrnak igaza volt, hogy Magyarországon valósággal kivételes állapotok uralkodnak, azonban ezek nyíltan bevallva nincsenek. Szomorú bizonyítékaim vannak, melyek a t. képviselő úrnak állításait megerősítik, a melyek halomra döntik azt a nagy mondást, a melyet még nem rég, a felirati ( vita alkalmával, annak előadója: Pulszky Ágost t. képviselő úr tett, mondván, hogy Magyarországon respektálják a gyülekezési, egyesületi jogot, hogy az ellen panasza