Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-48

48/orsnágos ülés 1897. február 13-án, szombaton. 337 Következik a napirend szerint az 1878: XX. törvényczikkbe iktatott és az 1887 : XXIV. törvényczikkeí meghosszabbított vám- és kereskedelmi szövetség VI. czikkének módosításáról szóló törvényjavaslat (írom. 21, 71, 74) harmadszori olvasása. Molnár Antal jegyző (olvassa). Elnök: Elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában? (Igen!) A ház elfogadta; átküldetik a főrendiházhoz tárgyalás és hozzájárulás végett. Következik a lottójövedékrőí szóló 1868. évi XV. törvényczikk módosításáról szóló törvényjavaslat (írom. 95,100) harmadszori olvasása. Molnár Antal jegyző (olvassa). Elnök: EUogadja-e a ház a törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában? (Igen.' Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. Átküldetik a főrendiházhoz tárgyalás és hozzájárulás végett. Kérem a t. házat, hogy ezekre az elfogadott törvényjavaslatokra vonatkozó jegyzőkönyvi pontokat legyen szives meghallgatni és hitelesíteni. Lehoczky Vilmos jegyző (olvassa a jegysökönyvi kivonatot). Elnök: Van-e észrevétel a jegyzőkönyvi kivonatra? Észrevétel nem lévén, a jegyzőkönyv ezen része hitelesítve van. Következnek a mentelmi ügyek. Először a mentelmi bizottság jelentése (írom. 77) Pichler Győző képviselő mentelmi ügyében. Schmidt Gyula, a mentelmi bizottság előadója: T. képviselőház! Van szerencsém a mentelmi bizottság által letárgyalt ezen ügyet annak véleményes jelentésével a következőkben előterjeszteni. Budapesten az »Egyetértés« czímű politikai napilap tavalyi 81-ik számában megjelent egy aláírás nélküli czikk a »dinamittal dolgozó román izgatók« felirattal, mely czikk lényegében az oláh izgatókkal és azok üzelmeivel foglalkozván, bizonyok Máhr Antal bozoviesi királyi járásbíró ellen súlyos vádakat emel. A többi közt ezen újságczikk lényeges tartalma szerint azzal vádoltatik Máhr Antal királyi járásbíró, hogy mig állásánál fogva kötelessége lett volna a magyar állameszme érdekében és annak tekintélye megvédésére működni, addig ő a nemzetiségi izgatókkal paktál és a magyarság ellen tör, a magyar állam ellen fellépő bűnösökkel rokonszenvez és bírói hatalmát arra használja fel, hogy azoknak inkább kedvezményt nyújtson, mintsem bírói állásából kifolyólag a bírói hatalom büntető erejét velük éreztesse. Ebből kifolyólag a királyi ügyészség a magyar királyi igazságügyminisztertől nyert felhatalmazás alapján panaszlevelet adott be a budapesti illetékes büntető törvényszék sajtóügyi bíróságához és kérte a vizsgálat KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. III. KÖTET. megindítását. A vizsgálóbíró a vizsgálatot megindítván, az »Egyétértés« szerkesztőségéhez fordult ezen czikk szerzőjének kipuhatolása végett. Az »Egyetértés« szerkesztősége beterjesztette eredetibea ezen czikknek kéziratát és egyszersmind bejelentette a vizsgálóbírónak, hogy ezen czikk szerzője Pichler Győző úr, az »Egyetértés« belmunkatársa. Ennek folytán Pichler Győző úr is kihallgattatván, jegyzőkönyvileg a felmutatott kéziratot sajátjának ismerte el és egyszersmind a felelősséget a czikkért elvállalta, mely felelősséget a törvény előszab. így állván a dolog, miután időközben Pichler Győző úr képviselővé választatott, szükségesnek tartotta a vizsgálóbíró a mentelmi jog felfüggesztését kérni. A mentelmi bizottság, tekintve, hogy illetékes bíróság kéri a mentelmi jog felfüggesztését, tekintve továbbá, hogy ez a czikk, ha valónak bizonyul, komoly tartalmánál és irányánál fogva szemben az illető járásbíróval konzequencziákkal is fogna bírni, abban a véleményben van, hogy a mentelmi jog felfüggesztendő annyival inkább, mert az összefüggés Pichler Győző képviselő úr személye közt és ezen czikknek megírása közt az ő sajátkezű kéziratával és jegyzőkönyvi vallomásával meg van állapítva. Ajánlom a bizottság javaslatának elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni? Ha senkísem kivan szólni, felteszem a kérdést. Elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság javaslatát; igen vagy nem? (Elfogadjuk!) Ennélfogva a bizottság javaslata a ház által elfogadtatott. Következik ugyancsak Pichler Győző képviselő úr mentelmi ügyében sajtó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége tárgyában a mentelmi bizottság jelentése (írom. 78). Schmidt Gyula előadó: T. ház! Ugyan csak az »Egyetértés« czímű lap múlt évi 48-ik számában egy czikk jelent meg »Csalőbanda« czímmel aláírás nélkiik melynek egész iránya, főleg pedig a következő kitételei által: »E két országos hirűtőzsdeüzér bűntársai Abeles Róbert, Sigfrid fivére és Abeles Sigírid neje született Jeiteles Ilona. A csalóbanda bécsi üzelmei a csalások, sikkasztások és okirathamisításának egész sorozatát képezik« ; »A csalóbandának »Anloeker«-je, mint azt műnyelven ők maguk szokták kifejezni, már Bécst ben is Abeles Sigfrid neje volt, ki szépsége és bájos megjelenése segítségével a legelőkelőbb körökben közvetítette férjének az ismeretségeket, úgy, hogy a megcsaltak egy nagy része ép ez okbcí elállta btínfeljelentésektől stb.« —Abeles Róza magát becsületében megtámadva és sértve érezvén, panaszlevelet adott be az illetékes budapesti törvényszék sajtóügyi vizsgálóbírójához, melyek folytán a vizsgálat megindíttatván, min43