Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.
Ülésnapok - 1896-45
45. országos ülés 1897. február 10-én, szerdán. 269 Az első tankönyveket a fővárosi ipariskolák számára az* iparegyesület irattá és adta ki, és minthogy az előállítási költségek nagyon megdrágították a könyvek árait, intézkedett, hogy az inasok a könyveket az előállítási ár egy harmadáért kaphatták meg. A felsőbb ipariskola ügyét az egyesület kezdeményezte; a közép-ipariskola létesítésének eszméje és terve (1871) innen indult ki; az egyesület kezdeményezte a műhelybeli szaktanúlás emelését s e fontos kérdés még most is foglalkoztatja ; az országos iparoktatási tanács létesítését is az iparegyesület kezdeményezte. Az iparos szakirodalom terén lapjai, tankönyvei, emlékiratai és szakmunkái által az egyesület művelte meg mint úttörő e parlag földet. Kezdeményezte a műiparmuzeumot, a technológiai iparmuzeumot, a kereskedelmi muzeumot; e három ma is virágzó ipari közintézetet, melyeknek nemcsak terveit dolgozta ki, de a tényleges létesítésben is legjobb erejével működött közre. A kiállítási ügj- terén is úttörő, buzdító volt az egyesület, szervezte a fővárosiak részvételét a vidéki nagyobb kiállításokon, kezdeményezte az 1885-iki első országos kiállítást, maga is rendezett több apró kiállítást 8 szervezte a külföldi kiállításoknak hazai szakértők által való tanulmányozását. Az egyesület a női háziipar és a házi szövőipar emelése érdekében a nőipar-kiállítás alkalmával 1881-ben mozgalmat indított, hogy a primitív módon szövészette! foglalkozó nép között modern igényeknek megfelelő mechanikai szövőszékek osztassanak ki; czirka 300 darab lett tényleg kiosztva az ország legszegényebb vidékén. Ha ezt folytatták volna, a felső vidéken a kivándorlásnak elejét tudták volna venni. A vám-, bank- és adóügyek, valamint a közgazdasági törvénykezés más ágaiban az egyesület minden aktuális alkalommal hallatta szavát a kormány és a nagyközönség előtt s szakbavágó emlékiratai a hazai ipar érdekeinek képviseletére lévén alapítva, minden oldalról teljes elismerésben részesültek. Ha pedig az iparfejlesztő és iparvédő törvények sorozatán végig tekintünk, fel kell említenem, hogy kezdeményezte és tervezte a törvényeknek egész sorozatát. Ezek: A szabadalmi törvény; állami kedvezmények az iparnak, a vásárügy rendezése, emlékirataink, kidolgozott tervezetünk ott fekszik a minisztériumban, tehát a vásárügy rendezése nem rajtunk múlt; a házalás és vándoripar rendezése s az ezzel járó ipari szervezet; az egyesület kezdeményezte az országos ipartanácsot, a háziipari országos bizottságot; az iparos hitelügy szervezetére, főleg pedig a termelő- és hitelszövetkezetek létesítésére kész javaslatokat terjesztett a kormány elé; ott fekszik, évek óta, a kérés azért többszörösen felújíttatott; az általa rendezett országos iparosgyűléseken felöleltette mindazon napi kérdéseket, melyek az iparos-érdekeket érintették s ezek orvoslása tárgyában tüzetes előterjesztéseket tett a kormánynak; ez előterjesztések következtében számos nagyfontosságú közgazdasági intézkedés és újítás történt. Elnök (csenget); Kérem a szónok urat, méltóztassék magát némileg mégis a házszabályokhoz tartani, a melyeknek 167. §-a azt mondja, hogy beszédet olvasni tilos. (Helyeslés jobbfelöL Mozgás balfdöl.) Gr. Zichy Jenő: Kérem, én nem olvasom a beszédet, de nem vagyok képes az iparegyesttlet által kezdeményezett mozgalmakat fejből rendes egymásutánban felsorolni. (Halljuk! Halliuk!) Elnök: Méltóztassék tehát magát csak némileg ahhoz tartani. Gr. Zichy Jenő: Tehát folytatom, Az iparpártolás érdekében számos oly kezdeményezést é- intézkedést tett, melyeknek eredménye a magyar iparra messze kiható volt, nevezetesen a hazai nagy- és kisiparnak a hadfelszerelésben való részeltetése s a közhatósági szükségleteknek kizárólag a magyar ipar által való fedezése tárgyában. Az iparfejlesztés programmját pedig a gyakorlati tapasztalatok alapján kétségkívül mindig az országos iparegyesület jelölte meg s egészítette ki időről-időre s ebben élénk körvonalakban domborodnak ki az állami akczió, a szállítási tarifák, az állami iparűzés szabályozása, nemkülönben a fegyenczipar rendezése. Én elnézést kérek e tekintetben, (Halljuk! Halljuk!) de a képviselő úr tegnapelőtt szólalt fel, én pedig este 10 órakor jöttem meg és csak az éjjel állítottam össze az adatokat és nem tudnám azokat fejből előadni, főleg nem a kívánatos sorrendben. (Halljuk! Halljuk!) Elnök : Bocsánatot kérek, én csak azt kértem a szónok úrtól, hogy csak némileg méltóztassék magát a házszabályhoz tartani. Gr. Zichy Jenő: Én csakis tisztán erre szorítkozom. (Halljuk!) Az iparalap létesítése, iparfejlesztő pénzintézet létesítése, központi mtíhelytelepek eszméje, mtíipari mintalapok, ösztöndíj-pályázatok, sőt még a felszólaló által kifogásolt díszérmek osztogatása is, melyeknek bizony megvolt, megvan és meglesz az értelme és eredménye is. Nagyobb arányú tevékenységet fejtett ki az egyesület a főváros szabályozásánál, ott vannak az eskütéri hid és a másik tervezete, mely az iparegyletben dolgoztatott ki, az ipari termelés
