Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-43

226 43. országos ülés 1897. február 8-án, hétfőn. adom, még kevésbbé részvénytársaságok tagjainak. (Élénk helyeslés balfelöl.) A rabmunkára és rabkeresetre, úgy gondolom, a magyar királyi kincstárnak szüksége nincsen, és a rabmunka finán ez művelet tárgya és alapja nem lehet. Ezen tétellel kapcsolatban felszólalásom ezélja az volt, hogy alázattal kérjem a mélyen tisztelt miniszter urat, miszerint kegyeskedjék talán, ha bölcsesége ezt czélszertínek látja, az érintettem szakbizottságnak e nagyon szép munkálatát elővétetni és a t. igazságügyminiszter árral, ha, mondom, bölcsesége jónak látja, talán revideáltatni és aunak szigorú végrehajtása tekintetében a legerélyesebb intézkedéseket és lépéseket mielőbb megtenni. (Helyeslés a baloldalon.) T. ház! Legbehatóbban óhajtottam volna az ipartestületek intézményével foglalkozni, azonban úgy veszem észre, hogy már eddig is kelletén túl vettem igénybe a t. ház türelmét. (Halljuk! Halljuk!) Tehát legyen szabad ennek csupán egyetlen oldalára kiterjeszkednem. (Halljuk! Halljuk!) A ki kisiparral a gyakorlati élet mezején csak egy kissé is foglalkozott és foglalkozik, kénytelen beismerni, miszerint az ipartestületek intézménye, eltekintve egyes kivételes esetektől, be nem vált. MatlekOVlts Sándor: Ez nem áll! Ferlitska Kálmán: Állításomat leszek bátor indokolni és igazolni is. (Halljuk!Halljuk! balfélöl.) Az ipartestületek intézménye azon inteaczió mellett lett a törvénybe elhelyezve, hogy a kisiparosi kultúrának, a kisiparosi erő fejlésnek empóriumát képezze, hogy útját állja azon állapot konzequencziáinak, a mit a kisiparos újabban ipar-szabadosságnak szokott elnevezni, és hogy végűi helyreállítsa a czéhrendszer megszüntetése folytán csakhamar teljesen fel bomlott piaczi-személyi és szolgálati rendet. Az ipartestületek azonban ezen hivatásuknak, hiányos szervezetüknél fogva, egyáltalában nem feleltek meg. (Ügy van! a bál- és szélső baloldalon.) Fel lettek ruházva nag) hivatással, de nem lettek ellátva a hivatás betöltéséhez szükségelt eszközökkel ; az ipartestületek, t. ház, jelen szervezetük mellett egy »test« kezek és lábak nélkül, (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) a mely test azonban táplálkozik, fogyaszt, sőt, a mint a praxisból tudom, egyes esetekben felemésztette már a régi ipartársulatoknak a keservesen összekuporgatott garasait is. Ezzel bátorkodom igazolni és indokolni a közbeszóló képviselő úrral szemben azon kijelentésemet, miszerint az ipartestületek, eltekintve egyes kivételes esetektől, nem váltak be, sőt tovább megyek. Az ipartestületek jelen szervezetükben semmi egyebek, mint egyszerűen szegődtető és szabadító intézmények, a mely szerepkörben létjogosultsággal, az én szerény felfogásom szerint, egyáltalában nem bírnak. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ha tehát azt akarjuk, hogy az ipartestületek intézménye,jLzJ.egyeii, a minek azt a törvényhozás szánta, azon igen könnyen segíthetünk az által, ha teljesítjük a kisiparosoknak a legközelebbi országos iparos közgyűlésen is egyhangúlag_ kifejezett azon óhajukat, mely az ipartestületek hatósági jogkörének tetemes kibővítését czélozza. Ez az egyetlen, de bizton ható mód, s azon czél, hogy az iparosok az ipartestületek eszméje iránt érdeklődjenek, azt felkarolják és ne viseltessenek iránta közönynyel vagy épen gyűlölettel, mint az ország egyik-másik nagyobb városában is, így példának okáért Debreczenben, a hol számtalan kísérlet után a mai napig sem sikerűit az intézményt meghonosítani; azonban, t. ház, ha az ipartestületek intézményénél ezt a mélyreható reformot komolyan kívánjuk eszközölni, szükséges, hogy bizonyos előfeltételeket teremt-sünk meg. Ugyanis nagyon jól tudjuk, hogy az ipartestületek góezpontját a jegyzői iroda képezi, az ipartestületi jegyző az ipartestületnek lelke, szelleme. Mindnyájan igen jói tudjuk azt is, hogy ezen hivatal semmi qualitikáczióhoz nincs kötve,... Matlekovits Sándor: Maguk választják! Válaszszauak qualifikáltat! Ferlitska Kálmán: - . . tekintettel arra a körülményre, hogy az ipartestületek rendszerint igen szerény helyzetben vannak s nincs módjukban oly egyént választaui, a ki megfelelő qualifikáczió és szakismeret birtokában hivatásának megfelelhetne, ezen tanács érvényesíthetlen, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) ezen a baján sok esetben a nemzetnek valóban tiszteletreméltó napszámosai, a derék néptanítók segítenek, a kik hol ingyen, hol néhány forintnyi havi díjazás mellett vállalkoznak ama nehéz szerepre, hogy az iparos osztályügyet e téren is kisegítsék. Azonban világos dolog, hogy a néptanítónak más niiszsziója is van, az ő hivatásszerű foglalkozása, a mit ő el uem hanyagolhat, ennek következtében idejének csak maradványát fordíthatja az ipartestületi érdekek czéljaira, a mely a legtöbb esetben nagyon kevés a nagy feladathoz képest. (Helyeslés.) Mélyen tisztelt ház! Ha azt akarjuk, hogy az ipartestület intézménye ne legyen tabula rasa, akkor gondoskodnunk kell arról, hogy a jegyzői hivatal gyökeresen reorganizáltassék. Ezen szempontból alázattal kérem a t, miniszter urat, legyen szíves megszivlelni és kegyes figyelmére méltatni a következő javaslataimat. (Halljuk! Halljuk!) Majd akkor, hogyha az ipartestületek országos központi bizottságának a múlt évben benyújtott memoranduma a maga helyén