Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-42

196 *&' or8ie Agos ülés 1897. február 6-áu, szombaton. letet ebben a kérdésben. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincsen felírva. Ha tehát szólani senkisem kivan, a vitát bezárom. Perczel Dezső belügyminiszter: Meg fogja engedni a t. ház, hogy azok után, a mik a szőnyegen forgó tételnél a fővárosi államrend­őrségnek úgy működésére, mint szervezetére nézve elmondattak, néhány megjegyzést tegyek, valamint hogy álláspontomat is jelezzem Radocza János t. képviselőtársamnak tegnap benyújtott határozati javaslatával szemben. Mindenekelőtt, hogy az elsőre térjek át, kénytelen vagyok megjegyezni Pichler Győző képviselő úrnak, a ki a tegnapi napon tartott beszédében a próbaidős rendőröknek a rendesnél hosszabb idő alatt is meg nem történt véglege­sítéséről szólott: hogy csakugyan úgy van a dolog, de ennek egy igen fontos oka van. Méltóztatik a t. ház minden tagjának tudni azt, hogy a múlt esztendőben, tekintettel azokra a rendkívüli körülményekre, a melyek a rend­őrségre hárultak, egyrészt az országos kiállítás, másrészt a milleniumi ünnepélyekre való tekin­tettel, a fővárosi államrendőrségnek állományát a költségvetési létszámon felül 214 emberrel kellett szaporítani. Ezen 214 ember tehát egy többletet képezett, a mely azóta — egyrészt elbocsátások, egyrészt önkéntes lemondások foly­tán — annyira leapadt, hogy mai nap már csak negyvenkettőt tesz ki ez a többlet. Miután nagyon természetesen a múlt esztendőben alkal­mazott 214 rendőr csakis másodosztályú rendőr­ként fogadtatott föl, tehát ezeknek a sorában állott be a többlet, úgy hogy itt ma még 61 főnyi többlet van. Tehát, míg ez a többlet a költségvetési létszámon túl nem apasztatik, (He­lyeslés a jobboldalon) mindaddig teljes lehetet­lenség, hogy én a most még létező 42 próba­idős rendőrnek véglegesítése iránt intézkedhessem. De azt hiszem, nem hosszú időbe fog kerülni, hogy ez megtörténhetik. (Helyeslés.) Mert, t. ház, a rendőrség létszámára nézve meg kell jegyez­nem, hogy jelenleg van tényleg első osztályú rendőr 544; a múlt 1896. évre nézve megálla­pított költségvetés szerint kellene lenni 541-nek, egy van betöltés alatt; másodosztályú rendőr van 825, a költségvetés szeidnt lehetne és kel­lene lennie 764-nek, tehát 61 főnyi többlet van, próbaidős rendőr van ÍÍ2, a költségvetés sze­rint kellene lenni 130-nak, tehát itt 18-czal ke­vesebb van, tényleg a próbaidős rendőrök száma, a kik nem alkalmazhatók, 41-őt tesz ki. T. ház! Pichler képviselő úr tegnapi be­szédében, a hol a rendőrség eljárását tette kritika tárgyává, adatokra hivatkozott s ezen adatait | kétségtelenül azon jelentésből merítette, a melyet { igen dieséretreméltólag a budapesti fővárosi állam- I rendőrség főkapitánya, folytatva a már több év óta meghonosodott gyakorlatot, nyilvánosságra hozott. (Helyeslés.) Teljesen valók az adatok, melyeket felsorolt, s a melyek bizonyítják, hogy az államrendőrség képviselői kara munkával csakugyan annyira el van halmozva, (Úgy van! Úgy van!) hogy csak a legnagyobb szorgalom és buzgalom mellett képes annak megfelelni. De, t, ház, hogy megfelelt, és hogy megfelelni képes, azt ismét ugyanebből a jelentésbííl bizonyíthatom be a t. háznak, mert méltóztassék itt figyelemre méltatni azt a kimutatást, a mely az egyrészt beérkezett, másrészt feldolgozott és részint fel nem dolgozott, vagyis hátralékban maradt ügy­darabokról szól, s méltóztatnak arról meggyő­ződni, hogy a hátralék a múlt évre 777 ügy­darabot tesz csak ki. Ennyi hozatott át: egy 419.000 számnyi állomány mellett, elenyésző csekélység, (Ugyvan!) olyan, a mely körülbelül tíz napi felosztási hányadnak felel meg, és vi­szonyítva az 1891. évhez, szintén jelentékeny javulást mutat, mert akkor a hátralék 1641-et tett ki. Tehát ez a hivatalos kimutatás meggyőz mindenkit arról, hogy igenis a fővárosi állam­rendörségnek ez idő szerinti tisztikara munka­képességével és szorgalmával meg tudott a fel­adatoknak felelni. (Helyeslés) Hát, t. ház, azért kétségtelen az, hogy fog lalkoznunk kell azzal a kérdéssel, hogy úgy az államrendőrség tiszti személyzete, valamint kü­lönösen az államrendőrségnél alkalmazott detek­tívek száma is szaporítandó. (Helyeslés jobbfelől.) Mert ha tekintjük akár a főváros lakosságának folyton szaporodó számát, akár annak terííletéf, a melyre az államrendőrség működése kiterjed és azt egybehasonlítjuk a hasonló minőségű európai városok államrendőrségének adataival, mindenütt azt fogjuk látni, hogy sokkal tete­mesebb száma a, rendőrségi tisztviselőknek és általában a rendőrségnek teljesíti ezt a szolgá­latot akár a területre kilométerenkint, akár a lakosság ezerére viszonyítjuk e számokat. (He­lyeslés. Ügy van! jobb felől.) Hogy e tekintetben hogyan és miként jár­junk el, t. ház, arra nézve lesz szerencsém a jövő költségvetés egybeállításakor javaslatot tenni. Azt hiszem, hogy e javaslatot úgy állíthatom össze, hogy eltalálom azt a középntat, melyet egyrészt az államrendőrségtő! követelt igények fokozottsága, másrészt az államháztartás helyes igényei, valamint a főváros fejlődése rám nézve egyaránt kötelezőleg előszabnak. (Helyeslés jobb ­felől) A mi a kihágási bíráskodást illeti, arra nézve a t. képviselő úr tegnap azt a nézetet pendítette j meg, hogy helyesnek tartaná, ha a főváros a j most megállapított kerületek számának szaporí­I fásával kisebb kerületekre osztatnék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom