Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-42

4ft. országos ülés 1897. február ft-án, szombaton. 195 mire különösen felhívom a t. ház figyelmét. Hogy ha ma feljelentenek egy pénzügynököt, hogy megkárosított yalakit 800 forinttal, akkor a rendőrkapitány maga elé hivatja és azt mondja : Ha 24 óra alatt nem rendezi a dolgot, én elfogatom. Akkor az illető szalad egy fiskálishoz, az rendezi az ügyet. Fenyvessy Ferencz: Ki az az ügyvéd, Polónyi ?« Továbbá Fenyvessy Ferencz úr azt mondja: »Személyes kérdésben kérek szót. Az én igen t. képviselőtársam, ki nevemet megemlítette, nem értette meg igénytelen közbeszólásomat, a mely korántsem volt olyan impraktikus, mint a minőnek ő ezt szives volt jelezni. Mert én egyszerűen azt a praktikus kérdést intéztem hozzá, hogy ki volt hát az az ügyvéd, a kihez az ő általa itt felemlített rovott életíí urak és úrhölgyek tanácsért folyamodtak.« Méltóztatnak ezekből látni, hogy ebben a vádban egy olyasmi foglaltatik, a mi, ha igaz, az a képviselő, a ki csak egy kicsit becsüli a képviselőház tekintélyét, az egy napig itt, önök között helyet nem foglalhat, mert a ki csalóknak, uzsorásoknak és rovott múltú embereknek, tanácsot ad és közreműködik, hogy azok a rendőrség karjaiból kiszabaduljanak, nem tisztességes, nem becsületes és becsülésre méltó ember. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Nem szólok én arról, hogy egy uzsorásnak, vagy egy pénzágensnek a védelme mennyiben tartozik az ügyvédi funkcziók közé és mennyiben nem? Tudom, hogy e tekintetben igen tiszteletreméltó férfiak nem látják állásukkal inkompatibilisnek, ha védelmezik az uzsorával vádolt embert, vagy pénzágenst, de én magamra nézve, és hozzáteszem nagyon egyénileg, képviselői állásommal a nélkül hogy mást azért sérteni akarnék, választóimra való tekintettel sohasem tartottam ezt kompatibilisnek mert félreértésekre vezet. Nem tehetek tehát egyebet ebben a perczben, mint, hogy a midőn a t. képviselőház szine előtt egy képviselő ilyen súlyosan megvádoltatik : annak a képviselőnek alkalmat és módot nyújtsak arra, hogy a képviselőház szine előtt legalább azt bizonyítsa be, hogy erre joga és ebben igazsága volt, mert neki magának érdeke hogy ilyen súlyos gyanúsítással, ilyen súlyos váddal szemben az igazmondás kérdésében a ház maga alkothasson magának véleményt, mivel közbeszólása annyit jelent, mintha én szokásosan, mintha mindennaposán foglalkoznám ilyen dolgokkal. Nekem jogom volna azt mondani, hogy Fenyvessy Ferencz képviselő úr azonnal ^bizonyítsa be, hogy joga volt úgy közbeszólni, de én neki tágabb meghatalmazást adok és nem azt mondom, hogy öt éven belül mutasson nekem csak egyetlenegy esetet, hanem azt, hogy mutasson nekem tizenöt év óta egyetlenegy esetet és csak egyetlenegyet, midőn én pénzágenst vagy uzsorást védelmeztem, vagy a midőn rovott múltú embereknek arra adtam tanácsot, hogy a rendőrség karjaiból meneküljenek ? Csak egyetlenegy esetet kérek; de ha egyetlenegy esetet sem tud a képviselő úr felmutatni, mint a hogy nem fog tudni, mert gondosa^ kerültem ügy védi pályámon épen az ezekkel való érintkezést: akkor alkothat magának a t. ház, alkothat az országközvéleménye ítéletet az oly képviselő fölött, a ki az ország szine előtt nem átalt engem ily dobgokkal meggyanúsítani. (Helyeslés a baloldalon.) Mivel itt a képviselői foglalkozások napirendea vannak és azokat itt taglalják, engedtessék meg nekem épen a rendőrségi szolgálattal kapcsolatosan, hogy megkérdezzem Fenyvessy Ferencz képviselő urat, hogy mikor jutott ő ahhoz s mily foglalkozással, hogy ő felettünk itten, nem tudom, Cato censorius szerepet gyakoroljon? (Felkiáltások balfelöl: Konstantinápoly!) Ha azonban valaki az ilyenféle emberekkel érintkezik: az kettőnk közül nem én vagyok; nem én vagyok; de én tudom biztosan, mert köztudomású, hogy a képviselő úr, a ki maga is bevallotta, hogy nem praktikus ügyvéd, csak nemrégen egy társulatnak, a »Konstantinápoly* vállalatnak élén a huriknak és bajadéroknak volt padishája. (Élénk derültség a szélső baloldalon.) Megtörtént a »Konstantmápoly« czímtí részvén} társaságnál, hogy ott egy nagy tűzijáték alkalmából, a Pain előadása alkalmából emberek sebesültek és sérültek meg, de arról a szerencsétlenségről sem a hírlapok tudósítást nem adtak, sem a rendőrséghez jelentés nem érkezett. Nem mondhatná meg nekem a t. képviselő úr, hogy miért mulasztotta al a rendőrség a kötelességét teljesíteni? De nem folytatom; Akár börziáner, akár gründer valaki, annak legkevésbbé van joga az ügyvédi hivatást kisebbíteni; (Ügy van! a szélső baloldalon.) mert, ha bárki h uzsorást vagy pénzágenst védelmez, ilyen foglalkozás mellett ő még mindig bátran ki fogja állani a versenyt. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Czélom nem volt egyéb, ifiint az, hogy ha valaki tiszteletet parancsoló múlt után igyekezett becsülettel megállani helyét az ország közvéleménye előtt, az ne legyen lehetséges, hogy valakinek malicziózus közbeszólása által politikai és egyéni reputácziója ok nélkül tönkre tétessék. Ezért felszólítom a t. képviselő urat e helyről, hogy arra nézve, a mit tegnap mondott, mutasson rá egyetlenegy esetre, — csak egyetlenegyet kérek,— hogy állításait igazolja; ha pedig ezt nem fogja tudni tenni, én nem fogok még egyszer felszólalni, hanem a t. házra bizom az íté25*