Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.
Ülésnapok - 1896-41
41. országos ülés 1897. február 5-én, pénteken. 175 van! bal felöl) A vallás-erkölcsi irány emelése, a munkásviszonyok rendezése nagyon csökkentené e számokat. (Úgy van! balfelöl.) Megdöbbenve látjuk, hogy évről-évre nagyobb a két éven alóli halottak száma^ a kik gyógykezelés nélkül pusztultak el. 1893-ban csak 25°/o nem lett gyógykezelve, 1894-ben már 26°/o, 1895-ben már 30°/o! E számok 64.724 gyermek-halálozást jelentenek. Nem kötelessége-e a kormánynak e számokat figyelemmel kisérni és megkezdeni az állami tevékenységet a közegészségügy terén egy oly társadalmi akczióra, a mely ha nem is fogja ezen számokat megszüntetni, de mindenesetre nagyban le fogja apasztani. Kormányunkkal szemben be kell, hogy ismerjem, hogy az igen tisztelt belügyminiszter úr elődje a közegészségügy terén sok üdvöset tett, s főleg nagyobb serénységet vitt be abba az osztályba, a mely a közegészségiigygyel foglalkozik, s nagy körültekintéssel, főleg a fertőző kórokkal szemben hozott igen üdvös szabályrendeletekben nyilvánult. E szabályrendeletek azonban részben mert a talaj kellőleg előkészítve nem volt, részben pedig, mert közigazgatásunk jelenlegi alakjában arra úgyszólván nem alkalmas, csak egy részükben lettek keresztűlvive, vagy pedig csak nagyon hézagosan és ez az oka, hogy a ragályos és fertőző kórokban több, mint 25.000 — nagyobb résztgyermek — pusztul el évente. De e statisztikai számok a valóságban még sokkal nagyobbak, mint a hogy azok itt kitüntetve vannak; mert, ha meggondoljuk, hogy az országban a halottkémlést csak egy hetedrészben látják el orvosok; ha látjuk, hogy a statisztikai jelentések szerint orvos-halottkém van 1435, nemorvos halottkém pedig 9640, az elöljáróság által végeztetik 735 községben és senki által nem végeztetik 167 községben: akkor ez.en adatok világosan bizonyítják előttünk, hogy a ragályos és fertőző kórokban 25.000-nél jóval többeti halnak el. Mert jól tudjuk, hogy az a nemorvos-halottkém, a mikor 64.000 gyermek nem nyer orvoslást, a mikor kérdi, hogy az illető miben halt el, csak azért, hogy az elöljáróság zaklatását kikerülje és a községnek a deszinfekczio folytán nagyobb költséget okozni nem akar, a fertőző betegség helyett, a melynek diagnózisát amúgy sem tudná megállapítani, egyszerűen azt jegyzi be, hogy az illető gyermek görcsben, hasmenésben vagy aszályban halt el. (Igás! Úgy van! a baloldalon.) Másrészt pedig nem akarom gyanúsítani ezen nemorvos-halottkémeket; de felületességük és tudatlanságuk folytán mennyi bűn nem kerül a napvilágra és hány anyai kegyetlenség kerüli el a törvény szigorát. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Nézzük most már meg azon intézkedéseket, melyeket a kormány a fertőtlenítés tekintetében az ország közérdeke szempontjából megtett. Miként lesznek ezek kereszlűlvive? Hány községben történik egyáltalában fertőtlenítés ragályos betegségek esetén ? És mikor veszik az orvosi segélyt igénybe? Akkor, a mikor már a ragály messze elterjedt; mert várnak, hogy mi történik a beteggel, eljönnek a szomszédok tanácscsaí szolgálni, sőt a ragályosbeteg gyermek testvéreit is odaültetik az ágyához, hogy vigasztalják és beszélgessenek vele, s a mikor már az orvos konstatálja, hogy ragálykór esete forog fenn, nemcsak a ház, hanem a szomszédság, az egész község inficziálva van. S hogyan történik az elkülönítés? Talán azok a járványkórházak, melyek a falun létesíttetnek, megérdemlik a »kórház« elnevezését? Ki fogja ott a betegeket ápolni? Talán a szülők, kiknek otthon a ház vezetése vagyonilag életkérdés ? De nézzük, miképen lesz keresztűlvive a fertőtlenítés ? Ha meghal, vagy felgyógyul az illető ragályos kórban szenvedő beteg, elrendelik a fertőtlenítést. A kerületi orvos nem lehet ott egész nap, hogy az ő felügyelete alatt történjék a fertőtlenítés, rábízza tehát az elöljáróságra, S most mi történik ? Ha fel is vágják a szobát, ha be is meszelik és esetleg fertőtlenítik a fehérneműeket, de az ő szép kendőjük, felső ruhájuk, vagy fényezett bútoruk bizonyosan fertőtlenítés nélkül ma,rad. És azt hiszi a t. ház, hogy azon fertőtlenítő gépek, a melyekért oly nagy áldozatokat hoztak a törvényhatóságok, meghozzák-e azon tőkének gyümölcseit, melybe kerültek ? Meghoznák igenis akkor, ha a törvény értelmében a fertőtlenítés kereszttílvitetnék. De mit látunk, t. ház ? A fertőzőgépet nem használják mert nincsen a ki beftítse, nincsen a ki kezelni tudja és nincsen arra pénz, hogy a község a fertőtlenítés költségét viselni képes legyen. Ez áll, t. ház, ez a tényállás. De tovább megyek, t. ház, tudok egy esetet; (Halljuk! Halljuk!) egy hivatalos orvos kimegy a főszolgabíróhoz és azt mondja, egy ragályos eset fordult elő, méltóztassék ott a gőzfertőtlenítést elrendelni; erre a főszolgabíró azt kérdé : micsoda az az eset ? Egy négyéves gyermek difteritiszben elhalt. Azért nem érdemes befűteni; ez volt a válasz. De tudok egy más esetet, a hol tényleg a gőzfertőtlenítés megtörténik, de csak bizonyos sorrendben s megtörtént, hogy csak három hónap múlva került oda a fertőtlenítőgép ahhoz a házhoz, a hol a fertőző betegség előfordult. Es akkor az illető kérdezte : mit akarnak fertőtleníteni? Hiszen a gyermeken három hónap előtt volt beteg. Akkor azt követelték tőle, hogy valamit mégis adjon; akkor megszánta az illető fertőtlenítőket s oda adott nekik egy ruhadarabot. (Derültség a baloldal hátsó padjain.)
