Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.
Ülésnapok - 1896-40
40. országos ölés 1897. febrnár 4-én, csütörtökön. 16Í forintot kapnak a harangmeghúzásért; lemennek a városház tornyáról, felmennek a plébánia tornyába és három órakor mindig meghúzzák a pestis-harangot. Ez emlékeztet minket, hogy vigyázzunk, különösen most, mikor a baj jelentkezett. Mert Beludzsisztánban elterjedt, tehát közeledik, és nem hiszem, hogy a Szuez-csatornán fel lehetne tartani. És ha a zarándoklásokat elzárják is, nagyon félek, hogy a kereskedelmi kapzsiság ezt a rettenetes nyavalyát ide fogja hurczolni. A baj nagy terjeszkedésének okául szolgál az egészségügyi rendőri szabályoknak meg nem tartása annyiban, hogy a pestis különösen az el nem temetett emberi és állati hullák kigőzölgósétől igen terjed, sőt van eset, hogy abból keletkezett. 1541-ben Budán Roggendorf 16.000 németjének el nem temetett testéből támadt, a mire Szulejmán Budáról visszavonult az ó-budai hegyek tetejére, a táborba. A pestist nem ő hozta, hanem az itt ütött ki az eltemetetlen hullákból. Itt is kérem a belügyi kormányt intézkedésre, mert tudom, hogy rendelet van kiadva, hogy például az elhullott állatok testeit mindenütt el kell temetni, csak hogy ezt nem igen hajtják végre. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Vármegyéket tudnék megnevezni, a hol a sertésvész alkalmával elhullott sertések hulláit oda dobják az árkokba; jönnek a czigányok, elhurczolják, esznek belőle — azoknak talán nem árt—jönnek aztán az ebek és az elhullott állatok ott rothadnak. Ezek az elhullott állati dögök legnagyobb terjesztői lennének a pestisnek. Isten ne adja, hogy a pestis hozzánk jöjjön. Arra kérném tehát a belügyminiszter urat, hogy az óvó-rendszabályok mellett utasítsa az összes vármegyei közegeket, hogy a rendeletet szigorúan hajtassák végre, hogy az necsak papíron maradjon, mert tudnék névszerint megyékre hivatkozni, a hol az elhullott sertést nem temetik el, hanem ott rothadnak az árkokban. Igen kell e tekintetben vigyázni, általában a tisztaságot mindenképen előmozdít!!ni, mert nagyon helyesen mondatott, hogy a pestis ellen a főorvosság a tisztaság és szellőztetés. A ki teheti s kivonulhat a hegyek közé az emberektől elzárkózva, legjobban van ottan megkímélve. Velenczében — úgy tudom — lesz az Ausztria-Magyarország részéről indítványozott egészségügyi kongresszus megtartva a pestisragály behurczolása ellen. Bécsből a külügyminisztérium részéről, ha jól vagyok értesülve, Lützow van kiküldve. Á belügyminiszter úr a magyar kormány részéről, úgy tudom, dr. Cfayzer Kornél arat fogja kiküldeni. Ha mellette még egy speczifikust kiküldeue, a ki talán szérummal, vagy bakteriológiával foglalkozott, másodlagosan mint szakembert,. azt hiszem, ez nem fogna árKÉPVH. NAPLÓ. 1892—1901. III. KÖTET. tani. De ne álljunk meg itt ennél, hogy ezeket kiküldik, és ezek jelentést tesznek. Remélem, hogy a magyar kiküldöttek úgy fognak eljárni, hogy ezek a magyar kormány nevében aláírják a megállapodásokat és ne engedjük magwnkat még itt is a külügyminisztérium gyámsága alá helyezni, (Helyeslés a szélső baloldalon.) hogy a külügyminiszter kiküldöttjei egyúttal Magyarországot is képviseljék, hanem a magyar kormány kiküldöttje csak olyan önálló jogot követelhet ott magának, mint az Ausztria részéről kiküldött. (Helyeslés a szélső halodalon.) Én tehát közjogi szempontból is a mi álláspontunkat feutartani az európai államok előtt ép ezen alkalommal is figyelmébe ajánlom a t. belügyminiszter úrnak. Ha ajánlatom nélkül is megtette volna, annál jobb; ha pedig nem jutott volna eszébe, ne vegye tőlem rossz néven e figyelmeztetést. Hogy e rettenetes ragadovány — mert őseink így nevezték — mennyi pusztítást vitt végbe, arra igen sok adatunk van. Magam is sok részletet tudok; le is írtam másutt, de nem untatom vele a t. házat. Kivált az országos levéltárban van sok adat a karanténról, a fertőtlenítésről stb. Nem mondom, hogy ezek nagyrésze el nem avult, de sok dolognak ma is hasznát lehetne venni annyival inkább, mert azt tudjuk ugyan már ma, hogy a pestis baczillusokból származik, de még ma sincs eldöntve, hogyan terjed: emberrőlemberre, ruháról-ruhára, viz által vagy máshogyan-e? Én úgy tudom, hogy a viznek, az égaljnak nincs reá befolyása, mert télen is Liptóban, Szepesben ép úgy dühöngött, mint nyáron az Alföldön. Azt hiszem, hogy még nincs anynyíra megérve a betegség gyógyászati természete, hogy haszontalan dolog volna, ha a miniszter úr elrendelné, hogy az országos levéltárnak kivált kanczeilári, helyhatósági részében és az úgynevezett limbusban levő adatok szedessenek ki és tétessenek át a közegészségügyi tanácshoz, mely talán e gyakorlati tapasztalatokból merített adatok egynémelyikét felhasználhatná. Ebből is ki fog tűnni, hogy a levéltárnak nemcsak tudományos, hanem gyakorlati haäzna is van. Végül még egy specziális dologról kívánok szólani. Tavaly is figyelmébe ajánlottam a í. miniszter úrnak ez ügyet, sőt elődje, Hieronymi volt miniszter úr már kezdett is e részben intézkedéseket tenni. Értem a pozsonyi kórház építésének kibővítését. Kivált az elmebetegek osztálya van túlterhelve, 120—-130 ilyen szerencsétlen van egy földalatti helyiségben. Kérésemre és a kórház memorandumára a volt miniszter úr a kibővítésre már telkeket is szerzett, tervek is készültek. Én a miniszter urat tavaly megsürgettem és ő azt mondta, hogy a terveknek sokféle stádiumokon kell átmenniök, de
