Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-38

108 38. országos ülés 1897. január 30-án, szombaton. állami tisztviselők részére valami különös intézkedés vagy valamely kedvezmény nyújtassék. Javasolják, hogy esetleg az ezredéves ünnepségesztendeje a nyugdíjba 3 — 5 esztendő gyanánt számíttassék be. T. képviselőház ! Ez egy odavetett eszme, és azt, hiszem,hogy az illetők nem igen vannak tisztában, hogy igen nagy pénzügyi dolgot kérnek a maguk részére, a melynek tulajdonképen ki sem lehet számítani, milyen pénzügyi hord ereje van. És a mennyiben nem volna helyes, hogy az állami tisztviselők részére az ezredév oly módon örökíttessék meg, hogy milliókra menő adóteher zúdíttassék az ország többi lakosai nyakára, a bizottság nevében van szerencsém javasolni, hogy ezen kérvény az irattárba tétessék. (Helyeslés.) Elnök: Ha senkisem szól hozzá, a ház a bizottság véleményét elfogadta. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Vasmegyei Szombathely város kérvénye önálló választókerületté hiendő átalakítása tárgyában. Molnár Béla előadó: T. képviselőház! Vas vármegye Szombathely városa folyamodik a képviselőházhoz, hogy tekintettel azon kiváló fontosságra, melyet különösen mint a határszélekhez közelebb levő város kulturális és más szempontokból teljesít, annak fontosságát az által emelje a t. képviselőház, hogy Szombathely várost önálló képviselőválasztási joggal ruházza fel. A bizottság nevében van szerencsém javasolni, hogy ezen kérvény adassék ki a belügyminiszternek. (Helyeslés.) Elnök: A ház a bizottság javaslatát elfogadta. Josipovich Géza jegyző (olvassa) : Az 1896. április 26-iki népgyűlés kérvénye az Ausztriával fennálló vám- és kereskedelmi szerződés felmondása és önálló vámterület létesítése tárgyában Molnár Béla előadd: Ezen kérvények kérik az Ausztriával fennálló vám- és kereskedelmi szerződés felmondását, és kérik, hogy a képviselőház utasítsa a kormányt az önálló vámterület létesítésére. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezen kérvények beadása óta részben változott helyzettel állunk szemben, a mennyiben a vám- és kereskedelmi szerződés felmondása azóta tényleg bekövetkezett. Ennélfogva a petitum egy része elesett. A másik része azonban egyenes utasítást tartalmaz a kormány részére, hogy az önálló vámterületet létesítse. Ez részben ellenkezik a törvénynyel, (Ellenmondás a szélsőhalóidalon.) mert a törvényben benne van az, hogy a vám- és kereskedelmi szerződés felmondása esetére is a tárgyalások haladéktalanul megindítandók. Hogy ha pedig ily megkötő utasítás adatnék a kormánynak, akkor a törvénynek ezen rendelkezése illuzóriussá válnék. Van szerencsém a bizottság nevében javasolni, hogy ezen kérvény tétessék le az irattárba. (Helyeslés jobbfelöl.) Rakovszky István jegyző: Kossuth Ferencz! Kossuth Ferencz: T. ház! Nem fogadhatom el a t. előadó úrnak érvelését. A kérvények két részből állnak, az első rész a felmondást érinti, a mi nem jött még létre akkor, a mikor a kérvényezők kérvényeztek! most hála Istennek a vám- és kereskedelmi szerződés már felmondatott, tehát a kérvényezők ebben czélt értek, és ezzel is bebizonyult hogy kérvényük nem a lomtárba való. A mi a kérvény második részét illeti, arra nézve sem fogadhatom el a t. előadó úr véleményét, mert a törvény nem azt mondja, hogy a felmondás után az alkudozások megtörténjenek azon czélból, liogy a vám és kereske* delmi szerződés újra megköttessék, (Igaz! Úgy van! a szélső haloldalon.) hanem csak azt mondja, hogy az alkudozások a felmondás után azonnal megkezdessenek. Arról azonban, hogy minek kell lennie a tárgyalások eredményének, erről a törvény abszolúte semmit sem mond és úgy törvényszerűség azon "eredmény is elérhető, hogy felállítassék az önálló vámterület; a kérvényezők tehát a törvény által megengedett egyik eshetőség mellett foglaltak állást, a mi helyes és jogos volt. Nagyon helytelen volt az előadó úr azon állítása, hogy a kérvényezők utasítást akartak adni az országgyűlésnek, mert ők csak kérvényeztek, a mi az állam polgárainak tiszta, világos ós ellenmondhatlan joga; ők az országnak közvéleményét és saját véleményüket akarták nyilvánítani. Arra nézve, hogy helyes-e vagy nem, helyes ezen véleménynyilvánítás, megjegyzem, hogy mindennap találkozunk Ausztriában a közvélemény erős nyilvánulásával azon irányban hogy Ausztriának érdekei teljes mértékben meg legyenek védve, a netán megkötendő vámés kereskedelmi szerződésben, minthogy pedig a magyar érdekek határozott ellentétben állanak az osztrák érdekekkel, (Igaz! Úgy van a szélső baloldalon.) lehetetlen az hogy az osztrák érdekek tökéletesen ki legyenek elégítve a vámés kereskedelmi szerződésben anélkül hogy a magyar érdekek époly tökéletesen meg ne legyenek sértve. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezért én nem helyeselhetem azt, hogy Magyarországon oly közönbösen vegye az országgyűlés a közvélemény megnyilatkozását a legnagyobb aktuális kérdésben, mely kérdésre a