Képviselőházi napló, 1896. II. kötet • 1897. január 11–január 25.

Ülésnapok - 1896-23

52 23. országos ülés 1897. január 13-án, szerdán. sorozata léptetfcessék életbe a szükséges áldozatok hozatalával. Á hitelviszonyoknak súlyos volta a mezőgazdaságra igen nyomasztólag hat. Ugyanis a vidéki pénzintézetek, tekintettel a magas kamatlábra, mely a mostani gabnaárak és gazdasági viszonyok között úgyszólván uzsorának tekinthető, a gazdaközönséget nem segíthetik és megoltalmazni nem képesek. De épen a megterheltetések a kis birtokokon oly mérvet kezdenek ölteni, hogy félek, lehet, nemsokára itt lesz az idő, hogy a kisbirtokos s egyáltalában a birtokos osztály pénzintézetek kezére jut. (Igaz! Úgy van ! balfelöl.) Szükségesnek tartom, t. ház, hogy ez irányban a legmesszebbmenő intézkedések tétessenek s ágy központi, mint fiók hitelszövetkezeti hálózat alkottassák és ez iránt a szükséges intézkedések javaslat formában előterjesztessenek. A hitelszövetkezetekről lévén szó, ezzel kapcsolatosan, úgyszólván ezzel egyértelműleg kell, hogy felemlítsem a fogyasztási és raktárszervezeteket, melyek kívánatossá teszik, hogy törvényhozási úton szintén létesíttessenek. A mezőgazdaság szomorú helyzete idézte elő a nagyszámú kivándorlást, melylyel szemben a kormány legfölebb a jogosulatlan rendőri beavatkozást alkalmazza, azonban magukat a kivándorlás okait nem fürkészi s azokat meg nem szünteti, sőt inkább elnézi s elősegíti, hogy elözönöljék ezen országot más idegen improduktív elemek, a kik csak a proletárok számát növelik hazánkban. A kivándorlás szempontjából is kívánatos, t. ház, a telepítés ügyének rendezése, mely egyúttal útját fogja . állani az agrár-szocziálizmus elterjedésének. (Halljuk! Halljuk!) Hasonlóképen fontos a cselédügy és munkásügy jogviszonyainak rendezése; ha az alkalmazásba vett módszer megfelel a gyakorlati követelményeknek és nem válik egyrészről kaczérkodássá a szoezializmussal, másrészről pedig olyan papíron maradt törvénynyé, mint a vasárnapi munkaszünet, mely az ország nagy részét figyelmen kivííl hagyja. A munkás- és cselédtörvények feleljenek meg a humanizmus követelményeinek, de másrészről ne foszsza meg a gazdaközönséget azon jogától, melynek nélkülözése esetén gazdasági válság idéztetik elő általa. A mondottak után, t. ház, áttérek az adó ügyre. A régi várt adóreformokat a kormány maga is kilátásba helyezte, azonban az előzmények után félek, hogy ezen kedvezmény, azaz az igazságos megadóztatás nem fog alkalmazást nyerni épen a földadónál. A közelebb megtartott adó-anketen ugyanis a pénzügyminiszter kijelentette, hogy a földadót leszállítani lehetetlen, hogy miért nem lehet, erre a válaszszal a t. miniszter úr adós maradt. Ez elől a kormánynak s a törvényhozásnak annál kevésbbé szabad elzárkóznia, mert hiszen a földadó mérséklését lehet pótolni úgy a tőzsde, mint a forgó tőkének nagyobb mérvű megadóztatásával. Le kell szállítani a községek terheit is, melyek szintén nagyobb részt a földet nyomják. Nemkülönben kívánatos a II. osztályú kereseti adó leszállítása is. Épen úgy, mint a fogyasztási adók, kivált a húsfogyasztási adó mérséklése, a többi fogyasztási adónemnél pedig a mostani zaklatórendszer megváltoztatása. (Helyeslés bdfelöl) Mindenütt általános a panasz a terménytőzsdék határidő-üzlete, egyáltalában a t"zsdék működése ellen. A tavalyi nemzetközi gazdakongreszszuson, a melyen igen kiváló külföldi tagok is vettek részt, megokolva lett, mily befolyással van a terményhatáridő-üzlet az árcsökkenésre és áremelkedésre. Németország máris szükségesnek látta a terményhatáridő-üzlet eltörlését. Nálunk ezt régen hangoztatja a közvélemény; ez elől tehát egy mezőgazdasági állam sem zárkózhatik el. Nálunk is el kell törülni a terményhatáridőüzletet, magát a tőzsdét pedig a lehető legnagyobb mértékben szigorú állami felügyelet alá helyezni. (Úgy van! balfelöl.) Nagy súlyt kell fektetni a mezőgazdasági ismeretek terjesztésére is. Be kell azt vinni az elemi iskolába, hogy a nép azt a földet, melyet őseink vérrel szereztek, ne csak szeresse, hanem szakértelemmel munkálja; csak akkor lesz képes megküzdeni az idők viharával, ha ősi foglalkozását szereti és magas nivóra emeli. Nagyjában ezek azok a törekvések a mezőgazdaság terén, melyek megvalósítását e párt mindenkor sürgetni fogja. Ezek után kérdem, nem zúdulhat-e föl a földmíves osztály méltán a szabadelvű párt ellen, a mely évtizedeken át tétlenül nézte, miként pusztul el a nemzet zöme, a nemzet teste, s a helyett, hogy ezt támogatná, a pénzintézetek karjaiba vetette magát. Igaz, hogy onnan könnyebben lehet megtölteni a pártkasszát. A feltárt gazdasági válságokon kivül van még egy sarkalatos tényező, mely az ország lakosainak millióit izgalomban tartja, és ez nem egyéb, mélyen tisztelt ház, mint a behozott egyházpolitikai törvények feletti elégületlenség. En, mélyen tisztelt ház, egész öntudattal állíthatom, hogy addig, míg ezen törvények revízió alá nem vétetnek, sem a politikában, sem a társadalomban a béke helyre nem fog állani. Nem kérdezte meg akkor a kormány a népet, a nép nem is vallja az egyházpolitikai törvényeket magáénak; nem polgári házasság, nem anyakönyvvezetés kellett neki, hanem kellett jó közigazgatás, az alkotmánynak, törvényeknek, tisztelete és a méltányosság első sorban felülről,