Képviselőházi napló, 1896. II. kötet • 1897. január 11–január 25.

Ülésnapok - 1896-27

27. országos ülés 1897. január 18-án, hétfőn. 139 úrral nem sokat fogok foglalkozni. (Éljenzés jóbbfélől.) Köszönöm, de meglátom, hogy majd később is éljeneznek-e? Méltóztassék türelemmel lenni. Komlóssy képviselő úrral, ismétlem, sokat nem foglalkozom, de annál többet fogok foglalkozni a t. kormánypárttal, mert már szombaton észrevettem, s a ma ismételt tapsokból is csak arra követ­keztethetek, hogy a t. túloldal bizonyos tekin­tetben szolidaritásba lépett az általa mondot­takkal. Csak arra akarok egy megjegyzést tenni, a mit ő szombaton a püspöki karról mondott. Felénk fordulva, így szólt: nevezzük meg a püs­pöki kar azon tagjait, kik velünk, a néppárttal tartanak. Bocsánat, mi nem állítottunk semmit, tehát e kérdésre nem is tartozunk felelettel. (Zaj.) De én megfordítom a kérdést: nevezze ő meg a püspöki kar azon tagjait, kik a néppártot elítélik. Komlóssy Ferencz: Helyes! Zmeskál Zoltán: Kérem a t, kormány­pártot, hogy hallgassa meg még két, a kép­viselő úrra vonatkozó megjegyzésemet s addig méltóztassanak elhalasztani tapsaikat, mert én a t. túloldal minden tagját oly kifogástalan gentlemannek tartom a magánéletben, hogyha megjegyzésemet a képviselő úrról megtettem, lehetetlen, hogy legalább egy bizonyos tekintet­ben neki tapsoljanak. (Malijuk!) T. ház! Komlóssy képviselőtársunk maga vallotta be szombaton, hogy ő az antiszemitákhoz tartozott, nem mint serdülő ifjú, hanem már mint képviselő, egészen addig, míg a kanonoki stal­lumot el nem nyerte. Komlóssy Ferencz: Ez nem áll! Zmeskál Zoltán: Hát legalább nem sok­kal előbb szűnt meg az lenni. De ez nem tar­tozik a dologhoz. Be kellett vallania azt is, hogy neki, mint olyan vezérnek, a minőnek ő magát tegnap a múltra nézve gerálta, igenis el kellett követnie mindazon izgatásokat, melyekkel minket minden ok nélkül vádol. Nem keletkez­tek nyomukban a zsidók elleni atroczitások, rablások, gyújtogatások? Hivatkozom az egész házra, kell, hogy e dolgok emlékezetében legyenek. (Ügy van! a baloldal hátsó padjain) Es a képviselő úr azok után, a miket ő maga bevallott, nem restéit — más kifejezéssel nem élek — meg­rágalmazni egy pártot, melynek akczióját a megtartott népgyűléseken és képviselőválasztá­sokon napnál világosabban fogom tisztázni. Eien párttal szemben meri ő ennek a pártnak a sze­mére vetni azon izgatásokat. És mert szemére veti, valószínűleg még nagyobbakat értett, mint a milyeneket ő követett el. (Úgy van! a báloldal hátsó padjain.) T. ház! A nacziotialifásokkal való kaczér­kodástis szemünkre veti. (Mozgás jobbfelöl.) T. kép­viselőtársaim meg lesznek elégedve, nem mara­dok semmivel adós. Mikor már, nem gyerek­korában, az antiszemitizmussal foglalkozván, az egész országot bebarangolta, nézeteinek az anti­szemitizmus mellett propagandát csinált, meg­fordult ő azon pánszlávok közt is ott a Felvidé­ken. Véletlenül magam is abban a kerületben lakom, (Derültség.) nem szégyenlem megmondani; megfordult a t. képviselő úr az én házamban is, de véletlenül nem voltam otthon. Otthon lé­vén feleségem, (Derültség.) Komlóssy Ferencz képviselő úr képviselői minőségében kérte fele­ségemet: ha férjével nem lehetek, grófnő, akkor legalább egyre kérem az Isten szerelmére, — szórói-szóra — hogy férjét minden kitelhető módon birja arra, (Derültség.) hogy tekintettel azon elbánásra, a melyben őt a vágújhelyi vá­lasztás alkalmával a zsidók részesítették, most már egész bátran, egész nyiltan, egész lelkese­déssel szintén a felvidéki antiszemiták élére álljon és vegye fel velünk párhuzamosan a zsi­dóság ellen a küzdelmet. Feleségem kijelentette egyenesen: (Derült­ség.) Ezt én nem tehetem, ismerem férjem néze­teit, ebbe férjem nem fog belemenni. De ha, t. ház, ezeket cselekedte Komlóssy Ferencz, nem mint gyermek, de mint képviselő, ezek a legborzasztóbb izgatások közé számítan­dók, és ő nem restelli a néppártot, a melyhez az ilyen fajta izgatások gyanújának még ár­nyéka se fér, (Derültség és ellenmondás jobbfelől.) itt az ország szine előtt meghurczolni, (Úgy van! a baloldal hátsó padjain.) A másik, a mit vele szemben meg kell jegyeznem, fontosabb. Mihályi Péter t. képviselő­társamnak a helye engem meg nem illet, a saját helyemről kellene felszólalnom a h bályok értelmében is, de a t. ház engedelmével itt foglaltam helyet. Megfejtem, hogy miért? Itt foglaltam helyet, mert ezen a helyen találkoz­tam múlt csütörtökön Komlóssy Ferencz kép­viselő úrral, itt beszélgettünk a néppárti ügyek­ről és mindenféléről, és szombaton következett be az a felszólalás. (Derültség jobbfelől és a szélső baloldalon.) Mi történt? Beszélgettünk egyről-másról, — én ezekre nem tudok visszaemlékezni, szük­ség sincs reá, — (Derültség jobbfelől és a szélső baloldalon.) de a mikor 0 pártállás jött szóba, hát én azt mondottam beszédközben, megmon doui nyiltan a képviselő úrnak (Derültség.) ezen a helyen, — ugyan, akkor még tegeztük egy­mást: (Általános derültség. Elnök csengd.) Hát voltaképen mit csinálsz? Miért van a névjegyed oda beszúrva, arra a helyre, a hol a mi he­lyeink vannak, miért mégy át megint oda, észre­veszek rajtad bizonyos nyugtalanságot, (Derült­18 #

Next

/
Oldalképek
Tartalom