Képviselőházi napló, 1896. II. kötet • 1897. január 11–január 25.
Ülésnapok - 1896-25
m 25. országos ülés 1897. január 16-én, pénteken. nekem, hogy valahol azt mondtam, hogy a földadót leszállílítani nem vagyok hajlandó. A t. képviselő úr mindenesetre téves forrásból merített, mert én ezt nem mondtam és egyáltalán arról, hogy a földadó leszällíttassék-e vagy sem, semmiféle nyilatkozatot nem tettem sem itt, sem az adó-ankéten. Nem tettem épen azért, mert azt óhajtottam, hogy azon t. férfiak, kik oda meghívattak, minden presszió, vagy minden irányítás nélkül fejezzék ki véleményüket legjobb belátásuk szerint, a nélkül, hogy az én véleményem által feszélyeztetnének. Én tehát ily nyilatkozatot nem tettem. Az, hogy a földadó leszállíttassék-e vagy sem, attól a körülménytől függ, vájjon mindazok az adatok, melyek itt figyelembe veendők, azt mutatják-e, hogy a földadó a feuforgó gazdasági viszonyok között, és összehasonlítva más, szintén a fundált vagyonra nehezedő adóval, súlyos-e, vagy igazságos-e? A szerint lesz a kérdés eldöntendő, mikor az Összes idevágó adatok össze lesznek gyűjtve s kiki abban a helyzetben lesz, hogy erre a kérdésre magának objektív választ adhat. De bármint dőljön el a kérdés, malmost is jelezhetem, sőt jeleztem egy korábbi alkalommal is, hogy a földbirtokosok helyzete, az adóreform következtében — még ha a földadó nem is volna leszállítható — tetemesen javulni fog, mert a mai súlyos általános jövedelmi pótadó eltörlése minden körülmények között, kontempláltatik (Általános helyeslés.) és a helyébe lépő új személyjövedelmi adó hasonlíthatatlanul enyhébb kulcscsal dolgozik, mint a mai jövedelmi adó, (Élénk helyeslés.) a minek előnyét elsősorban a földbirtokos osztály fogja érezni. Említette a t. képviselő úr, és mások is, a tőzsdeadó behozatalát. Már többször nyilatkoztam e részben s megmondtam, hogy azt igeni : szándékoztam behozni. A javaslat készen is van. De ma, midőn a tőzsde egész szervezete bizonytalan, midőna tőzsdeüzletek megállapítása épen tanácskozás és tárgyalás alatt van, természetesen még nem nyújthatom be a tör/ényjavaslatot, minthogy az szorosan összefügg a tőzsde jövő szervezetével. Mihelyt azonban ez az előzetes kérdés tisztázva lesz, kötelességemnek fogom tartani Ígéretemhez képest, az erre vonatkozó törvényjavaslatotbe terjeszteni. (Helyeslés jobbfelöl.) Polezner Jenő képviselő úr azt mondja többek között, hogy valamely állam anyagi jóléte — bocsánatot kérek, hogy nem idézem szószerint — függ első sorban attól, hogy az adó-, a hitel- és a vámügyben szabadon rendelkezhessék. Ha ez az axióma áll: akkor a t. képviselő úr meglehetős', n nyugodtan elfogadhatná az előttünk fekvő költségvetési előirányzatot. Mert hogy állunk az adókra nézve? Maga a t. képviselő úr konstatálta, hogy az egyenes adókban önrendelkezési jogunk megvan, tehát ez a kérdés szuperálva van. A mi a fogyasztási adókat illeti, tény az, hogy mi magunk önként állapodtunk meg Ausztriával oly irányban, hogy egyenlő és egyöntetű* elvek szerint kezeltessenek a fogyasztási adók; tettük pedig ezt a saját érdekünkben és nem Ausztria érdekében, hogy Ausztriának az ipara, mint sokkal erősebb és régibb ipar, elnyomja a mi gyengébb és fiatalabb iparunkat. Egyébiránt akár vagyunk megkötve, akár nem a fogyasztási adó tekintetében, konstatálhatom, hogy ha ma felszabadulna a kezünk e tekintetben és önállóan rendeznők a fogyasztási adókat, semmi tekintetben sem volna megváltoztatható a fogyasztási adórendszer, mert az az alap, a melyen az nyugszik, egészen helyes, és ha önálló is, ezért ugyanezt a rendszert kellene alkalmazni, mert más jobb rendszer nincs. Ez áll az adókra nézve. M'képeu állunk a hitelre nézve? A hitel tekintetében a t. képviselő úr az önálló bank felállítását követeli, mert mindaddig, míg egy magyar nemzeti bank név alatt fungáló pénzintézetünk nincs, mely, mellékesen mondva, lehetne rossz is, addig a hitel tekintetében mi alárendelt helyzetre vagyunk kárhoztatva. Bocsánatot kérek, t. ház, de a ki ismeri az osztrákmagyar bank működését, az konczedálni fogja, hogy az a magyar hiteligényeket a legnagyobb liberalitás-al elégítette ki, úgy, hogy a míg törvény szerint az osztrák-magyar bank ötven milliónak rendelkezésre való kibocsátására van kötelezve, addig volt esztendő, hogy a Magyarország részére rendelkezésre bocsátott hitel száz és száztíz millióra emeltetett; volt év, midőn oly nagy volt a Magyarország rendelkezésére bocsátott hitel, mint a mennyi Ausztria rendelkezésére bocsáttatott. Ily körülmények közt, azt hiszem, e tekintetben nem panaszkodhatunk azon eljárás ellen, a melyet az osztrák-magyar bank, mint közös intézmény itt Magyarországon gyakorol. A mi a vámot illeti, azt hiszem, a t. képviselő úr az önálló rendelkezési jogot e tekintetben azért óhajtja, hogy az idegen államokkal kötendő vám- és kereskedelmi szerződésekben saját érdekeinknek is megfelelőleg járhassunk el. E tekintetben méltóztassék a képviselő úrnak elolvasni az 1878 : XX. t.-czikknek, vagyis a ma érvényben álló vám- és kereskedelmi szerződésnek harmadik czikkelyét, a mely a következőket tartalmazza. (Halljuk! Halljuk! Olvassa:) »llynemü* újabb szerződésekre nézve az alkudozás és szerződés megkötése mindkét törvényhozó testület alkotmányos jóváhagyásának fentartása mellett, a külügyminiszter által történik azon megállapodások alapján, melyek a két fél illető szakminiszterei közt eszközlendők.
