Képviselőházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-11

92 11- országos ülés 1890. deczember 11-én, pénteken. fogja látni, ha megkérdezzük a t. bizottsági előadó urat, majd ha szavazás lesz abban a kérdésben, hogy mi volt hát az a programra ? Majd akkor legyen kegyes nekünk őszintén megfelelni, hogy ki tartotta meg a programmot és ki nem? Azt mondja a t. bizottsági előadó úr, tanácsként adja ezt valamennyi párt tagjai­nak: »Ne játszunk urakanagy programmokkal.« Én elismerem, hogy a t. bizottsági előadó úr pártja nem játszott se nagy, se kicsi program­mokka] a választások alatt, hanem majd fog játszani, attól félek, az országgyűlés folyamán. De ott fogunk állani, t. bizottsági előadó úr, mi is és rámutatunk minden egyes alkalommal arra, hogy a képviselő uraknak, midőn a választók bizalmáról beszéltek, és azt,—mint mondta, — meg akarták nyerni, hogy akkor ezekben a nemze­tünk összes anyagi és igen sok erkölcsi érdekét érdeklő nagy kérdésekben miként nyilatkoztak a választások előtt? A t. bizottsági előadó urat meg fogjuk tisztelni azzal, hogy első sorban mindig tőle fogjuk megkérdezni. Álljon hát jót most már óriási többségben levő társaiért. Mi, t. ház, mind abban, hogy az ország államjogi függetlensége minden nemzetközi elis­merés elől tökéletesen elzáratott, mind abban, hogy alkotmányunknak és alkotmányos önálló­ságunknak nem megfelelő, hanem azokat meg­sértő nyilatkozatok és hallgatások tétettek, még pedig oly nyilatkozatokban is, melyek a király szavai által jöttek napvilágra; mi abban, hogy a választások ekként történtek, — bármi az eredmény — mi abban, hogy a kormány és pártja az ország választó közönsé­gének felvilágosítása nélkül, úgynevezett poli­tikai programra nélkül ment bele a választásokba, mindezekben és sok egyébben a nemzet súlyos sérelmét látjuk. Ezen sérelemnek orvoslását komoly hazafiúi lélekkel meg fogjuk kisérleni.; teljes buzgalommal fogjuk ellenőrzési tisztünket telje­síteni, de kötelességünk minderre nézve a koronát az országgyűlés kebeléből a nemzet részéről közvetlenül hozzáintézendő feliratban értesíteni. Annak a feliratnak, a melyet benyújtani szeren­csém lesz, ez a feladata. Kérem annak kinyoma­tását és szétosztását elrendelni. (Hosszantartó élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon. Fel­kiáltások a szélső baloldalon: Halljuk a feliratot!) Elnök: Azt hiszem, a ház a javaslat ki­nyomását és szétosztását elrendeli. (Halljuk! Halljuk!) Azt gondolom, most felolvasni talán felesleges. (Felkiáltások a szélső báloldalon: Kérjük a felolvasást! Halljuk ! Halljuk !) Kívánják ? (Igen!) Tessék felolvasni. Lakatos Miklós jegyző (olvassa). Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szikiét után.) Elnök: Kérem, foglalják el helyöket. Az ülést újra megnyitom! Lázár Árpád jegyző: Okolicsányi László! Okolicsányi László: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Nem tartom szükségesnek foglalkozni az előttem szólott t. képviselőtársam, Eötvös Károly beszédével, mert beszédének első részével, a melyben közjogi nézeteit fejtegette és a trónbeszédnek, valamint a többség válászfelírati javaslatának egyes, közjogilag helytelen kifeje­zéseivel foglalkozott, teljesen egyetértek én, valamint egyetértenek azon barátaim is,akikkel egy párton van szerencsém lenni. Beszédének másik részével pedig, a melyben a választási visszaéléseket ecsetelte, nem foglalkozom azért, mert a jelenlegi körülmények között úgy vagyok meggyőződve, hogy ha igaz az, a mit Eötvös Károly t. képviselőtársam a választásokról mon­dott; ha hű képét festette ő a legközelebb lefolyt választásoknak, — pedig nemcsak hű képét adta, hanem még az ő ékesszólásäval, az ő hatalmas, erős színezetű kifejezéseivei sem volt képes elég élénken és híven lefesteni azokat az irtóztató durvaságokat, botrányokat és visszaéléseket, a melyek a lefolyt választások alatt országszerte előfordultak, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) és a melyek alapján jött össze ez a parlament: akkor, az én nézetem szerint, sokkal komolyabb, sokkal nagyobb betegségben szenved a mi egész alkotmányos életünk, semhogy ráérnék egyes intézményekkel, egyes politikai kérdésekkel, vagy egyik vagy másik okmányban előfordult egyes helytelen kifejezésekkel foglalkozni. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Hiszen a modern államok alkotmánya úgy van berendezve, hogy az egy egész élő szer­vezetet képez. Ez a szervezet, különösen oly államokban, a melyek, mint a magyar is, hosszú történeti fejlődés útján jutottak el alkotmányos életük teljes kiépítéséhez, úgy van berendezve, hogy az alkotmányos élet minden tényezője köl­csönösen hat egymásra és az egészre. Ha az alkotmányos élet tényezőinek csak egyike is erejében megfogyatkozik, teljességében megesor­bíttatik, szabad működésében megakadályoztatik, az egész szervezetnek, az egész alkotmányos­ságnak életképessége veszélyeztetve van. (Úgy van! a szélső haloldalon.) Épen azért történt, hogy őseinknek bölcsesége akként rendezte be a ma­gyar alkotmányt, hogy annak minden egyes té­nyezője a saját külön hivatása mellett, hivatva van egyúttal az állami élet többi tényezőinek működését is ellenőrizni, és a közjólét és nép­szabadság érdekeinek megfelelő irányt biztosítani. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Alkotmányunkuak egyik legkimagaslóbb s

Next

/
Oldalképek
Tartalom