Képviselőházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-11

78 11. országos ülés 1896. deczember 11-én, pénteken. vevőszéknek jelentését a törvényhozásáltal a folyó évre engedélyezett hitellel szemben az 1896. év III. negyedében előfordult túlkiadásokról beterjeszteni. Kérem a t. házat, méltóztassék e jelentést kinyomatni, szétosztatni és tárgyalás s jelentéstétel végett a zárszámadási bizottsághoz utasítani. Elnök! A beadott jelentés kinyomását és szétosztását a ház elrendeli s előzetes tárgyalás végett a zárszámadási bizottsághoz utasítja. Josipovich Géza jegyző: Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter! Wiassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. ház! Van szerencsém a Hunyady-levéltárnaka bajor állami levéltártól való megszerszése ügyében tett jelentésemet (írom. 37) a t. háznak bemutatni. Kérem a t. házat, méltóztassék e jelentést kinyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közoktatásügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: A beadott jelentés kinyomását és szétosztását a ház elrendeli, és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közoktatásügyi bizottsághoz utasítja. Következik az 1897. évben kiállítandó ujouczok megajánlásáról szóló törvényjavaslat (írom- 7, 28) harmadszori olvasása. Josipovich Géza jegyző (olvassa a törvényi a vaslatot). Elnök: Elfogadja-e a ház harmadszori felovasásban a törvényjavaslatot? (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nem! Soha!) Kérem azokat, a kik elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) A többség harmadszori felolvasásban elfogadta a törvényjavaslatot s az átküldetik a főrendekhez tárgyalás és hozzájárulás végett. Következik a válaszfelirati bizottság válasz felirati javaslatának (írom. 31,32,35,36, 38) tárgyalása, Az előadó ár kivan szólani. Pulszky Ágost a válaszfelirati bizottság előadója: T. képviselőház! (Halljuk! Ralijuk!) A legmagasabb trónbeszéd, a melylyel az országgyűlés megnyittatott, szükségképen kettős természetű. A király közvetlen érintkezésének alkalmából mondja el az ország törvényhozásának és másrészt a parlamentáris alkotmány természete szerint magában tartalmazza egyszersmind azt a programmot, a melyet az ország vezetéseért felelős kormány a jövő teendők tekintetében a törvényhozás elé terjeszteni szükségesnek tart, 1 nnek következtében azon felirat, a melylyel az országgyűlés a trón elé járul, természetesen szintén kétféle alkatelemmel bir. Egyrészt nyilatkozat a koronához, a melyben esetleg, ha szüksége forog fenn, kifejezésre juttattjuk azon érzelmeket, a melyeket a törvényhozás a nemzet nevében a trónnal közvetlenül közölni kívánatosnak tart; másrészt nyilatkozat az országgyűlés részéről azon törvényhozási teendőket illetőleg, a melyeknek programmját a kormány a trónbeszédbe belefoglalta. Ezen kettős feladatnak megfelel azon válaszfelirati javaslat is, a melyet a válaszfelirati bizottság megbízásából szerencsém van a t. háznak elfogadásra ajánlani. Egy mozzanat, közös benne minden előbbi válaszfelirattal, és ez a hódolat és köszönet azon kifejezése, a melylyel a király részéről kijelentett bizalmat fogadjuk. De van ebben ez alkalommal még egy további mozzanat, mely közvetlenül a trónhoz nem a kormány közvetítésével és nem a kormány kijelentésére vonatkozólag irányúi és ez a nemzet azon érzelmeinek kifejezése, a melyeket az ezredéves ünnepély alkalmával tapasztaltak tekintetében szükséges a nemzet azon együttérzésének és azon teljes hálájának és odaadásának kifejezése, a melyet az provokált, hogy tapasztaltatott, hogy az ezredéves ünnepély minden kimagasló alkalmával a trón és nemzet között teljes együttérzés, az érzelmek és törekvések teljes közössége forgott fenn, melylyel meghálálja, azí, hogy a nemzet örömének és emlékezetének kifejezéséhez uralkodója is teljes mértékben és tartózkodás nélkül hozzájárult és melyben, azt hiszem, a felirati bizottság nemcsak a többségnek, hanem az egész háznak és az egész országnak érzését és felfogását juttatja kifejezésre. (Helyeslés a jobbóldalon.) Helfy Ignácz: Mi csak nem szavazunk bizalmat ? ! Pulszky Ágost előadó: Úgy látszik, a t. képviselő úr nein hallotta azt, a mit előadásom bevezetésében mondtam: hogy két alkatrészt különböztettünk meg a trónbeszédben és két alkatrészt a válaszfeliratban is. Az egyik, a melyben egyenesen a koronához fordultunk, és a melyben nem egy párt, nem egy többség, hanem azt hiszszük, az egész ország érzelmeinek adtunk kifejezést, és azt a másik részt, a melyben a kormány nyilatkozataira és a kormány által adott muukaprogrammra felölünk és ezen részt illetőleg — melyre épen az imént szándékoztam áttérni, midőn a t. képviselő úr közbeszólt — annak akartam most kifejezést adni, hogy a parlamenti alkotmányosság természeténél fogva a felii at ezen része szükségképen egyedül a többség véleményének kifejezője (Helyeslés jobbfelöl.) és szükségképen a parlamentáris alkotmányosságnak — ismétlem — tei meszeiénél fogva nem lehet egyéb, mint — ha a választások azon nézeteket juttatták többségre, a mely nézeteket (Zaj balfélől. Halljuk! Halljuk!) a kormány is kezdettől fogva vallott és kifejezett, hogy azon elvek érvényesültek a jelenlegi ház többségében, a melyek a választá-