Képviselőházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-16

190 W. országos ülés 1896. deezember 17-én, csütörtökön. désein kívül az egész trónbeszéd belügyi kérdésekkel foglalkozik. Abban a trónbeszédben a belpolitikai reformok tárgyában oly gazdag kormányzati programúi tárul fel, a mely az állami szervező és rendező feladatoknak nagy és hosszú sorát tűzi a parlament elé. Én az ezen programúiban foglaltakkal pontonként nem foglalkozhatom, hiszen azoknak nagy része nem most ígértetik meg először. Egy lényeges kérdést még sem hagyhatok szó nélkül, mely a belügyi kormányzatba és egész állami életünkbe mélyen belevág. Értem a választanok tisztaságának és a választói jognak kérdését. Én a most lefolyt országgyűlési választásokról, azok módjairól és eszközeiről igazán nem kivánok beszélni, Nem is szólok azokról, hiszen mióta önök, uraim, ott a túlsó padokon ülnek és uralkodnak a helyzeten, évtizedek óta a választások tisztátalansága miatti panaszok állandóak, mert önök, uraim, — nem szólok a vesztegetésekről sem — minden lehetőt kieszelnek arra nézve, hogy a választókat mégtéveszssék és a népet az ő választói jogának gyakorlatában megakadályozzák. Megtévesztik önök és félrevezetik a népet különösen oly helyi érdekek és előnyök kilátásba helyezésével, melyekről önmaguk tudják legjobban, hogy azokat nem teljesíthetik, mert azok teljesíthetósének az ország általános érdekei ellentmondanak. (Igás! Úgy van! a szélső haloldalon.) De megakadályozhatják önök, uraim, a népet, a polgárságot az ő választói jogának gyakorlásában részint megfélemlítéssel, részint a hivatalos hatalomnak és a fegyveres erőnek jogtalan irányban való felhasználásával, részint — a mi a legsajnosabb — a törvénynek igazán szemérmetlen módon való megsértésével s a törvényes igazságnak lábbal tapodásával. (Igán! Ügy van! a szélső baloldalon.) Eötvös Károly: Erre Pulszky egy szót sem szól! Madarász József: Megszokott dolog már az! Polczner Jenő: Én annak, t. ház, hogy ezek a visszaélések megszüntettessenek, és hogy e parlamentben az igazi, valódi, hamisítatlan népképviselet nyerhessen kifejezést, ... Polónyi Géza: Ettől félnek legjobban! Polczner Jenő: ... két módját látom. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Áz egyik az, hogy a választói jog, a mely jognak köréből a polgárságnak aránytalanul legnagyobb része, az az úgynevezett jogtalan nép, mely pénz- és véradót fizet ugyan, de politikai jogokat nem gyakorolhat, mert ilyen jogai nincsenek, oly igazságtalanul és méltatlanul ki vannak zárva, mondom, hogy e választói jog kiterjesztessék és ezzel együtt a titkos szavazás bebozattassék, (Helyeslés a szélső baloldalon.) A mostani állapot egy igazán igazságtalan, tűrhetetlen és tarthatatlan állapot. Szerintem, a választói jogot ki kell terjeszteni talán egészen az általános választási jogig, mindenesetre azonban csak addig, a meddig az a magyar faj uralmi és hatalmi állásának fennállását és fentartását uem érinti és nem veszélyezteti. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezt tartva szem előtt, én híve vagyok az általános szavazati jog és a titkos szavazás behozatalának, azonban úgy, hogy én a választói jog' gyakorolhatását a magyarul való írás és olvasás tudásának feltételéhez kötöm. Mert szerintem az, a ki ebben az országban, a mely a mienk, a mely a magyar fajé, állami, uralmi, hatalmi, politikai jogokat kivan és akar gyakorolni, az legyen magyar, vagy legalább tanuljon magyarul írni és olvasni. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) A visszaélések megszűntetése, illetve a választások tisztasága és a hamisítatlan népképviselet biztosításának másik módja meg az, hogy ha a kúriai bíráskodásról szóló törvényt, a melyet remekül buktatott meg a Bánffy-kabinet a felső házban az ő hívei által, ez a kabinet a napirendről le is vette, mert hát a trónbeszédben foglalt programmjában ez felvéve nincs, a választási törvényt nekünk mégis módosítanunk és elsősorban oly irányban reformálnunk kell, hogy a választók véleményének a nyilvánítását büntetlenül meghamisítani ne lehessen. (Úgy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) Szigorú intézkedésekkel kell elejét venni az olyan világraszóló botrányoknak is, mint a milyeneket a legutóbbi választások alkalmával létesített a Bánffy-kormány rossz szelleme, ( Úgy van ! a szélső baloldalon.) a mely választásoknál a vérlázító czudársággal, lábbal tiprott választási szabadság sehol megfelelő, de semmiféle elégtételt sem nyert, a mely visszaélések részeseinek még a hajaszála sem görbült meg. (Úgy van! a szélső baloldalon.) A míg, t. ház, az erőszak és a választási korrupcziónak melegágyából kelt kormány és ezen többség még csak gondolni sem kivan arra, hogy a választási jog terén üdvös intézményeket létesítsen, addig a közigazgatás terén olyan nagy munkaprogrammot vett fel, — s ez dicséretére legyen mondva, — mely ha helyes irányban megvalósíttatnék, igazán hivatva volna hosszú időnek mulasztásait pótolni és az országot a rend és a jogbiztonság nagy jótéteményeivel megajándékozni. Ámde, t. ház, én félek, mert a közigazgatás kilátásba helyezett újjászervezésénél veszedelmes előzményül látom az 1881: XXXIII. törvényczikket, mely a megyékben az eddig választás alá esett tisztviselői állásokat kinevezés útján rendeli betölteni. És én félek, igazán tartok tőle, hogy a