Képviselőházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-16
16. országos ülés 1896. deozember 17-én, csütörtökön, jg { kormány az '6 javaslatainál erre a törvényre mint alapra fog helyezkedni. Már pedig én ahhoz, hogy a központi hatalom, a miniszterek, a főispánok máris oly nagy hatalma még olyan óriási mértékben is kiterjesztessék, hogy a municzipáüs tisztviselőknek választása jogától is a, polgárság megfosztassák, én ahhoz soha hozzá nem járulhatok, (Helyeslés a szélső baloldalon.) azért, mert igaztalanok és tarthatatlanok azok az indokok és érvek, a melyek egyrészről a választások ellen, másrészről meg a kinevezés mellett felhozatnak, hogy tudniillik a nép nem tudj a az alkalmas tisztviselőt kiválasztani, és hogy a tisztviselő sorsát a nép kegyétől vagy tetszésétől függővé tenni nem lehet. Engedelmet kérek, t. ház, valamint a múltban századok óta tudta a nép, úgy most Wlassics kultusminiszter úr a megmondhatója, hogy a népnevelés előremenetele, haladása folytán most még inkább tudja és tudhatja a megfelelő alkalmas egyént a tisztviselői állásokra kiválasztani. Ázt a tisztviselőt, a ki becsületes, a ki önzetlen, a ki tiszta kezű, a ki híven teljesiti kötelességét, azt a nép megtudja becsülni és soha sem ejti el. (Úgy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) Ezekben voltam bátor, t. ház, álláspontomat jelezni. Mindazok, a miket elmondani szerencsém volt, nem új dolgok. Hiszen nekünk, a kik a háznak ezt az oldalát foglaljuk el, szent kötelességünk azon buzgólkodni, hogy az ország szeme elé tárjuk ismét és ismét, újabban és újabban azt, hogy miképen támadtatnak meg és miképen koboztatnak el függetlenségünknek biztosítékai, és hogy anyagi legszentebb érdekeink milyen czinizmussal áldoztatnak fel és dobatnak az idegen osztrák érdekeknek martalékául; (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) de kötelességünk másrészről mindig és mindig, újabban és újabban reámutatni a haladásnak azon útjára és eszközeire is, a melyeken és a melyekkel lehet az ország jólétét, boldogulását s felvirágzását elérni és megszerezni (Úgyvan! Úgy van! a szélső baloldalon.) A mi pártunknak fő programmpontját függetlenségünk, állami önállóságunk megszerzése képezi. Lehet, hogy e czélunk megvalósulását már megérni nem fogjuk, hogy az Ígéret földjére bejutni nem fogunk. De ha igaz is, hogy az igazságnak gyakran hosszú időre van szüksége, hogy érvényesüljön: de viszont gyakran az is, a mit ma lehetetlennek tartottunk, már holnap megvalósul. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Bízunk elveink tisztaságába és bizunk a jövőben. Hiszen az egyházpolitikai törvények is, a nagy magyar nemzeti érdekek e vívmányai, a függetlenségi párt kitartó munkásságának voltak dicsőséges eredményei. (Úgy van ! a szélső baloldalon.) A jövő a mienk. Minthogy ez a párt képviseli a magyar nemzeti nagy eszményeket s csak ennek lehet jövője ez országban, s minthogy az e párt nevében Eötvös Károly által beadott javaslat az, mely a nemzet igazi s jogos óhajtásait, valódi szükségleteit, komoly törekvéseit leplezetlen nyíltsággal kívánja a király tudomására juttatni: én ezt a javaslatot fogadom el és ezt pártolom, (Élénk tetszés és •S.jmsés m szélső baloldalon.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök:: T. ház! Valóban titkán mentem nagyobb csalódáson keresztül, mint ma, Madarász József képviselő úr egy közbeszólását hallván. Azt mondta: tatárjárás. Madarász József: Második! (Derültség.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: Hát kérem, második tatárjárás. Ha már ő igy számszerint sorozza a tatárjárásokat, az első tatárjárás az a nagy történelmi tatárjárás lévén, engedje meg a t. képviselő úr, hogy én pedig második tatárjárásnak tekintsem azt a röpiratot, melyet a néppárt érdekében a választási campagne alatt közrebocsátottak. És én megvallom egész őszintén, meglepetéssel vettem, hogy Madarász József képviselő úr ezen tatárjárásra hivatkozik, a kormány ellen foglalva állást. Mert bizony az a röpirat erősen a kormánypárt, a szabadelvű párt ellen foglalt állást; Madarász József képviselő úr a néppárttal tart? Madarász József: Azt nem is ismerem ! (Zaj. Elnök csenget.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: Előre gondoltam, hogy ezt nem lehet komolyan venni és meg vagyok győződve arról, hogy Madarász József képviselő úr nem azonosítja magát az ott elmondottakkal, az abban felsoroltakkal s abban használt kifejezésekkel sem, Ha már első sorban erről szóltam, Okolicsányi László képviselő úrhoz is van egy szavam. 0 felolvasott egy veresbetös plakátumot, azt állítván, hogy az a kormány programmja. Hát kérem, ez nem a kormány, nem a Szabadelvű párt programmja. Az lehet egy helyi választási mozgalom kifolyása. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Mindenütt megvolt! Minden kerületben! Országszerte!) De mindenesetre nem tartalmaz oly kifejezéseket, mint tartalmaz egy levél, melyet Okolicsányi László képviselő úr pártja pártvezére küldött az ország igen sok részébe; talán épúgy mint azon plakátum, melyről méltóztatnak beszélni, igen erős kifejezéseket használva, véletlenül az eredeti aláírással is kezemben van, — (Mozgás a szélső baloldalon.) kevésbbé válnak díszére azon pártnak, mint a mennyire felelőssé tehető a szabadelvű párt azon plakátumért. Azt irja az illető úr: »a kormánypárt , . . (Élénk felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ki az%) . . . — Ugron Gábor. Nem akartam megnevezni,
