Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-651

051. országos ülés 1896. sze hogy ha a főtárgyalás alatt valaki a tárgyaló­teremben bűncselekményt követ el, akkor a bíróság azt a. vádlónak indítványára letartóztat­hatja. Már bocsánatot kérek, én nem hiszem, hogy a királyi ügyésztől eltekintve, a ki a köz­vádat képviseli, a ki az államrendnek első sor­ban a képviselője, bármilyen más vádlónak joga volna ilyen indítványt előterjeszteni/Már pedig a 338. §. szövege szerint igenis bármilyen magán vádlónak volna joga a törvényszéki elnök­höz előterjesztést tenni egy közbííntett vagy közvétség miatt. Itt tehát az én felfogásom sze­rint világosan kifejezendő, hogy ehhez csakis a közvádlónak vagy a királyi ügyésznek van joga. Én ennélfogva ilyen módosítványt vagyok bátor benyújtani, hogy ezen szó helyett »vádló«, >díözvádlő« tétessék, a mennyiben pedig ez el nem fogadtatnék, akkor tétessék oda, hogy: »királyi ügyész«. Indítványom tehát eventuális természetű. Én nem fogadhatom el, hogy csak ha bűn­cselekményt követ el valaki a tárgyalóiéi em­ben, — mert ez a tárgyaláson kivtílí bűncselek­ményekre is vonatkozik, a mi nem esik az illető tárgyalás körébe — legyen letartóztatható, arra pedig nincsen joga senkinek, csak a királyi ügyésznek. Erdély Sándor igazságügy miniszter: Visontai Soma képviselő úrnak ezt a módosítvá­nyát elfogadom. Elnök: Ha senkisem kivan szólani, akkor felteszem a kérdést. Hanem tessék előbb meg­hallgatni a módosítványt. Lakatos Miklós jegyző (olvassa): A 333. §. első bekezdése második sorában e szó helyett »vádló« iktatandó »közvádló«. (Helyeslés). Elnök: Ezzel a módosítással a ház el­fogadja a szakaszt. Schóber Ernő jegyző (olmssa a 334—343. §-o1cat, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 343. §-t). Lakatos Miklós jegyző: Polónyi Géza \ Polónyi Géza : T. ház ! A 343. §. kileneze­dik bekezdésében az foglaltatik, hogy a kizárásra nézve az illető esküdtek és a felek meghallga­tása után a bíróság végérvényesen határoz; ez tehát res judicatát jelentene, vagyis azt, hogy az esküdtek kizárása miatt a bírósági határozat után többé semmiféle reparácziónak helye nem volna. Nem hiszem, hogy ez volna a szándék, mert az esküdtek kizárása lényeges dolog és az okvetlenül jogorvoslattal kell hogy meg­támadható és reparálható legyen, annálfogva a »végérvénj esen« szó kihagyandó és csak az mondandó ki, hogy »határoz«, mert a »végérvé­nyeseid szó jogi műnyelven annyit jelent, hogy az res judicata és ahhoz többé szó nem fér. Hogy ez a félreértés elő ne fordulhasson, F1FVH. NAPLÓ. 1892—-97. XXXIV. KÖTET. tember 10-én, csütörtökön. J 1g azt javaslom, hogy ezen bekezdés úgy szóljon: »a kizárásra nézve az illető es' üdtek és a felek meghallgatása után a bíróság határoz*; a »vóg­érvényesen« szó hagyassék ki a szövegből. Ajánlom módosítványomat elfogadásra. Chorin Ferencz előadd: Nem ajánlom elfogadásra Polónyi Géza képviselőtársam mó­dosítványát, mert a 343. §-ban arról van szó,' hogy ha a tárgyaláson az esküdtek közül leg­alább 26 megjelent, a tárgyalást vezető elnök azonnal az esküdtszék megalakításához fog. Mi­előtt ezt teszi, kérdést kel] intéznie, forog-e fenn a megjelent esküdtek ellen törvényes ki­záró ok, s ha ilyen felmerül, akkor a kizárás helyfoghatása iránt a törvényszéknek azonnal és a fenforgó kérdésre nézve végérvényesen kell döntenie, a mi nem teszi azt, hogy az esküdt egyáltalában kizáratik, hanem ebben a tárgya­lásban közre nem működhetik. Ha a bíróság nem döntene végérvényesen és e kérdésben jog­orvoslat engedtetnék meg, akkor az esküdtszék megalakítása fennakadna és a tárgyalást fel kellene függeszteni. Hogy forognak e fenn ki­záró okok vagy nem, annak elbírálását, ha vi­tássá tétetik, a bíróság belátására kell bízni, s ha a kizárás elfogadása vagy el nem fogadása az esküdíszéki verdiktre nézve akár a vád, akár a védelem szempontjából káros következményű­nek vagy sérelmesnek tíínik fel, a vádnak és védelemnek joga van az ítélet ellen beadott semmiségi panasz útján a bírósági határozatot megtámadni, de az illető kizárt esküdt jog­sérelem miatt semmin.míí jogorvoslattal és fel­szólaláss sl nem élhet, reá nézve a határozat végérvényes, a vád és a védelem pedig az esküdtbírósági ítélet meghozatala után teheti csak semmiségi panasz tárgyává a kizárásnál követett sérelmes eljárást. Ha ebben a kérdés­ben jogorvoslatot adunk, akkor az esküdtszék megalakítása teljesen lehetetlenné tétetnék, pe­dig a legsürgősebb az, hogy a megjelent esküd­tek közül az esküdtszék megalakíttassék, mely azon bűnösség kérdésében dönteni hivatva van. Polónyi Géza: Szavaim értelmének helyre­állítása czímén kérek szót. Én örömmel halottam, hogy a t. előadó úr konklúziója szószerint ugyanaz, a mi az enyém, a premisszái azonban teljesen mások, A konklú­zió mi? Az, hogy ő is akarja, —- nagyon he­lyesen, — hogy a kúriánál rekurzus tárgyát ké­pezhesse az a kérdés, helyes volt-e egy esküdt kizárása, vagy nem. Ha a törvényben azt mondja, hogy ezen kérdésben végérvényesen dönt a bíróság, akkor kérdés, hogy a kúria mi­ként fog ebbe a kérdésbe beleavatkozni ? Pedig nagyon fontos a dolog. Az a kérdés merííl fel az én szavaim értelmezése szerint, hogy az es­küdtek közül ki legyen kizárva és ki nem ? Már 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom